• zoldseges
  • Fenyő Étterem
  • Hirdessen minálunk

Rovatok:

Pest megye Budaörs Kultúra A csodák logikája
2018-11-26 09:42

A csodák logikája

|

Egyetlen előadás alapján, kellő tudás és könyvének olvasása vagy legalább átlapozása nélkül, képtelenség megítélni, hogy Mérő László írónak és publicistának, a matematika és a pszichológia professzorának, vajon az emberi pszichével foglalkozó fiatal tudomány  vagy a matematika ősi tudománya áll-e a szívéhez legközelebb.
hirdetés
De azt múlt heti, a Jókai Mór Művelődési Központban elhangzott „A csodák logikája – a kiszámíthatatlanság tudománya” című előadása hallatán már tudni véltük, hogy  a matematikát és a pszichológiát remekül sikerült „összeházasítania” egymással. Talán úgy, ahogy ezt mi egy körtével vagy almával tennénk… Bátran élek egy ilyen profán hasonlattal, felbuzdulva azon, hogy a jobb megértés érdekében maga a professzor is gyakorta fűzött mondandójába hétköznapi példákat, hasonlatokat. Előadásában sajátos humorát is bőven megcsillogtatta, így hihetünk azoknak, akik méltán sorolják az egyetemi katedrák legkedveltebb professzorai közé.

Különös történet Mérő László A csodák logikája könyvének születése. Nem könyvnek, műfaját tekintve  inkább mérges vitairatnak szánta, kéretlen válaszképp  Nassim Nicolas Taleb libanoni születésű  amerikai tudósnak, aki  A fekete hattyú címmel írt egy nemzetközi sikert aratott könyvet. Mérő nem kedveli Taleb könyvét és nem rejtette véka alá, hogy nem ennek az általa nagyon rossz, zavaros könyvnek akar reklámot csinálni. Idézett egy mondatot is a könyvből, eszerint Taleb a közgazdaságtan Nobel-díjasait mind csalóknak és sarlatánoknak tartja… Ráadásul már a könyv címe is egy túlzó állítás. Mert nem igaz, hogy egy fekete hattyú felbukkanása bárki életében maga a csoda, hanem csak egy egyszeri  és megismételhetetlen történés.  

Mérőnek tehát merőben eltér a véleménye a csodák mivoltáról, és tett róla, hogy ezt közhírré is tegye.  Talebet, az amhersti Bizonytalanságtudományok Tanszékének professzorát, aki sokáig csak a szerencse, a valószínűség és a tudás problematikájával foglalkozott, a legjobb amerikai egyetemeken tanított, befektetőknek  adott tanácsokat, majd saját céget alapított – mégis okos embernek tartja. Taleb ugyanis 2001. szeptember 11-e után már csak azzal foglalkozott: ha a hazája ennyire össze tudott omolni az események után, akkor az egész világ is összeomolhat akár egyetlen perc alatt. Ez logikus állítás. Ő ezért mindent fordítva csinált, mint az átlagos brókerek, akik a világpiac ingadozásaiból próbálnak valami hasznot húzni: ő azt a matekot csinálta, amit az iskolában jól megtanult.  Csupa olyan opciós szerződéseket kötött, amiket arra épített, hogy holnapra összedől a világgazdaság, hiszen ha ez megtörténik, akkor ő nagyot kaszál, ha nem, akkor bukik. Hét éven át bukott, de 2001. szeptember 11-én nagyon gazdag lett, és néhány évvel később, a következő gazdasági válság már milliárdossá tette. Taleb ezeket a válságokat várta és bekövetkezésüket  a várt csodák bekövetkezésének tartotta.   

Mérő professzor szerint azonban ezek a válságok nem voltak csodák. Ő a csodákat úgy definiálja, hogy az valami olyan, ami egyszeri és megismételhetetlen, azaz olykor megismételhető, de ilyenkor is mindig olyan váratlan és megismerhetetlen, akárcsak először. Szerinte a csoda bekövetkezésekor  az egész világra rendkívül nagy  hatással van. Az én laikus „fordításomban” ez azt jelentheti, hogy vannak meglepő dolgok, kis csodálnivalók, és léteznek világot megrengető, óriási, az emberi elmével felfoghatatlan dolgok, full-extrém események és történések, és ezek a csodák. Mint mondjuk a világegyetem keletkezése.

Mérő azt mondta, hogy azért kezdett írni, hogy elmagyarázza azt, amit Taleb könyvéből nem értett meg, pedig mint képzett matematikusnak, meg kellett volna értenie.  De amit írni kezdett, könyvvé nőtte ki magát, nagyon más lett belőle, mint eredeti szándéka. „Ha az ember elkezd írni egy könyvet, akkor egy idő után a könyv már önmagát írja, és a szerző csak hagyja magát sodorni…” – mondta a professzor. „Így született meg A csodák tudománya című könyvem”. Ezt a könyvet, ha jól értettem, voltaképp a kiszámíthatatlan tudománya tankönyvének is tekinthetjük.

Könyvében megkülönbözteti a csodákat aszerint, hogy milyen a fogadtatásuk azon a két elképzelt helyen, amit Taleb középszerűisztánnak és exrémisztánnak nevezett el. Mérő is hasonló megkülönböztetéseket használt az előadást kísérő óriáskivetítőn, majd egymás után feltette azokat a kérdéseket, amikkel bizonyítani kívánta állításait. Mindez, amit elmondott, az óriáskivetítőkön is visszaköszönt. Nem soroljuk fel ezeket, csak utalunk rá: előbb arra volt kíváncsi, hogy mi, akik hallgatjuk őt, a feltett kérdésekre vagy a vázolt helyzetekre, milyen választ adnánk, és megmagyarázta, hogy miért sorolta be az általa bemutatott  válaszokat hol az átlagisztán, hol az extrémisztán oldalára.

Ez a játékos kérdésfeltevés és magyarázat vitt közelebb gondolatmenete megértéséhez.  Szerinte a csodák sokfélék: lehetnek egyszerűek és megismételhetetlenek, pozitívak és negatívak, de a fent említett tudomány és a mai matematika segítségével megmagyarázhatók. Elmondta azt is, hogy az egész világot megrengető csodák miképp hozzák létre a "gazdag szemétdomb"mechanizmusát, amelynek segítségével a pozitív csodák folyamatos fejlődést eredményeznek, és segítenek abban, hogy újra és újra talpra tudjunk állni a negatív csodák által okozott válságok után. Rákerestem a neten egy korábban vele készült interjúra, ahol egy jól irányzott példázattal élt. A jobb megértés érdekében ebből idézek egy kis részt: „Arra kezdtem keresni a választ – mondta, - hogy miként lehet egy válságból kilábalni. Ezeket nem lehet elkerülni. A fejlődés és a válság is egy tőről fakad. Minden válság után szegényebbek leszünk, de képesek vagyunk visszajutni, sőt olykor még magasabbra is. „ És itt is egy újabb segítő magyarázattal élt.  „Világunk olyan, hogy a gazdagok könnyen elveszíthetik gazdagságukat, de a szegények nehezen veszítik el a szegénységüket. Ha a gazdag veszít, még mindig marad utána „szemétdomb”, azaz a gazdag tudás, aminek a segítségével talpra lehet állni. Nem tudjuk megmondani, hogy az unokáinknak milyen problémáik lesznek, lehet felmelegedés vagy lehűlés, a Földbe csapódhat egy aszteroida. De ezeket majd megoldják ők. Mi csak annyit tehetünk az érdekükben, hogy minél nagyobb és gazdagabb  „tudás-szemétdombot” építsünk nekik, azaz leszármazottaink minél gazdagabbak lehessenek tudásban, amikor majd szembetalálkoznak a problémáikkal.”  (Én talán hozzátettem volna azt is: amit mi hagyunk itt nekik…)

Ezen az estén kötve hiszem, hogy sok matematikus vagy pszichológus ült volna a székeken. De annak ellenére, hogy Mérő professzor érzékelhetően mindent a matematikus szemével  lát és talán a pszichológus fülével hall, nekünk, és mi csak a  laikus hallgatóság voltunk, ha nehezen is, de úgy vélem, sikerült végigkísérnünk és valamennyire megértenünk  Mérő László gondolatmenetét.  Bennem leginkább a sakkozókról elmondott szavai rögzültek, különösen érdekesnek tűnt az az eszmefuttatása, miszerint ők is harcosok és belehelyezhetők egy-egy sémába. Épp olyan különböző attitűddel rendelkeznek, akár más „harcos” sportolók, a boxolók, a birkózók, a karatézók, vagy más, egymástól filozófiában és technikában is különböző harcművészeteket gyakorló emberek. Ahogy egy boxoló és egy birkózó sem versenyezhetne egymással, ugyanúgy a „boxoló” Karpovnak is másként működik  az agya, mint mondjuk egy „karatés” Polgár Juditnak…

Bevallom: én egy idő után kissé belefáradtam a figyelésbe.   

Nem tudom, hogy ennek az általam inkább ismeretterjesztőnek titulált különleges előadásnak vajon miért ebben a kedvelt Kapcsolatok sorozatban találtak helyet. Kissé kilógott az eddig hallott előadások sorából. Ide leginkább azzal a vággyal, reménnyel , érkelődéssel jönnek az emberek, hogy emberi kapcsolataik szövevényéből kiutat találjanak, az  előadókat hallgatva tanácsot kapjanak kudarcaik okára, fájdalmaik orvoslására. Kapcsolataik, párkapcsolataik problémáira szeretnének választ lelni, eligazítást várnak kétségeikre, gyógyírt vagy feloldozást helytelen, megbánt rossz cselekedeteikre. De lehet, hogy tévedek…

R. V.
Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Legfrissebb képtárak
Ajánlások
  • curver
  • gazdapiac

Helyi dolgok...

Molinó készítés Budaörsön a Dicentránál!

Szállás Budaörs
  • Magdi Panzió

  • Éttermek Budaörs
  • Fenyő Étterem
  • Magdi mama kiskonyhája
  • Aromi Ristorante Italia - Olasz étterem, pizzéria Budaörs szívében
  • ABS Bowling & Pub

  • Látványosság, szabadidő Budaörs
  • Városi Régészeti Kiállítás
  • Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény, Heimatmuseum Budaörs

  • Helyi vállalkozások, szolgáltatások Budaörs
  • Izsold-Car Karosszéria-javítás
  • Buliszerviz
  • Budaörsi Ingatlanszövetség
  • Völgy 2000 Kft.
  • Horváth Kereskedelmi kft.

  • Civil szervezetek Budaörs
  • Törökbálinti Hagyományőrző Tánccsoport
  • Régiségbúvár Egyesület
  • BUDAÖRSI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG
  • BUDAÖRSI DIÁK SPORTEGYESÜLET (BDSE)
  • CBE, BUDAÖRSI CUKORBETEG KLUB EGYESÜLET

  • Közösségek Budaörs
  • Budaörsi Római Katolikus Egyházközség

  • Sport Budaörs
  • Zendo Budaörs Egyesület
  • ABS Sportcentrum
  • BSC Labdarúgó Szakosztály
  • Liver FC Budaörs
  • Úszásoktatás Budaörsön