• Fenyő Étterem
  • Hirdessen minálunk

Rovatok:

Pest megye Budaörs Közélet Miért február 25-én emlékezünk a kommunizmus áldozataira?
2019-02-25 08:24

Miért február 25-én emlékezünk a kommunizmus áldozataira?

|

Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt főtitkára Szibériába való elhurcolásának emlékére az Országgyűlés 2000. június 16-án hatályba lépett határozatával minden év február 25-ét a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává nyilvánította. Ki volt Kovács Béla?
hirdetés
 Kovács Béla kisgazda pártfőtitkár, a második világháború utáni hazai politikai élet egyik legjelentősebb kommunistaellenes szereplője, baranyai parasztcsalád gyermekeként látta meg a napvilágot. Származása nem csak életmódját, de politikai nézeteit is meghatározta: Kovács Béla nem volt ugyan magasan képzett, de már 19 esztendős korában késztetést érzett a közéleti szereplésre. Miközben házasságával szerzett földbirtokán gazdálkodott, a Mecsekalján bíróhelyettesi tisztségbe került, majd 1933-ban belépett a Független Kisgazdapártba. Pártján belül egyre magasabbra jutott, 1939-ben, a második világháború előestéjén már ő lett az FKGP főtitkárhelyettese.

 A háború évei alatt Kovács következetesen békepárti és antifasiszta álláspontra helyezkedett, 1941-ben elvállalta a megalakuló Magyar Parasztszövetség főtitkárságát, közeledett a szociáldemokratákhoz és jó kapcsolatot tartott fenn a népi írók körével is. Miután a németek megszállták Magyarországot, Kovács Béla az ellenállási mozgalomba is bekapcsolódott, így a második világháború befejezése után országos ismertségre tett szert.

Pályafutása csúcsát 1945–47 között érte el: a debreceni Ideiglenes Kormányban belügyi államtitkár, 1945 augusztusától pedig az FKGP főtitkára, majd Nagy Imre után három hónapig földművelésügyi miniszter lett. Nagy Ferenc későbbi miniszterelnök mellett Kovács Béla volt az egyik legnépszerűbb kisgazda politikus, aki a felszabadulás – és a szovjet megszállás – után optimistán értékelte az akkori viszonyokat...

1946 második felében mégis átkerült a „megbízhatatlanok” táborába, hiszen ellenezte a kommunisták totalitárius törekvéseit, a proletárdiktatúra kiépítésére vonatkozó terveket. Mind gyakrabban konfrontálódott Rákosi Mátyásékkal és igyekezett megvédeni a Független Kisgazdapárt önállóságát a kommunistákkal szemben. Kovács Béla ezzel az álláspontjával vívta ki maga ellen a végzetet.

 A kommunista befolyás alatt álló belügyi hatóságok 1947. január 5-én bejelentették, hogy egy államellenes összeesküvésre bukkantak, melynek résztvevői a köztársaság megdöntését és a Horthy-rendszer visszaállítását tervezték. A koholt vádak alapján - Rajk László belügyminiszter utasítására - ki lehetett vonni a forgalomból az MKP ellen agitáló politikusok jelentős részét: „első körben” többek között a később kivégzett Donáth György, illetve Dálnoki Veress Lajos és András Sándor került őrizetbe, a „nyomozás” szálai azonban hamarosan Kovács Béláig jutottak.

Mivel az Országgyűlés elutasította a kisgazda politikus mentelmi jogának felfüggesztését, és megfelelő bizonyítékokat sem sikerült találni – gyártani – ellene: Rákosiék a Vorosilov vezette Szövetséges Ellenőrző Bizottságot hívták segítségül, aminek eredményeként 1947. február 25-én a szovjet hatóságok mindenféle vizsgálat nélkül őrizetbe vették, majd a Szovjetunióba hurcolták Kovácsot.

Az FKGP főtitkára a következő hat évet Szibériában, a Gulágon töltötte, 1953-tól pedig egy moszkvai börtönben sínylődött, mígnem 1955-ben a Szovjetunió kiadta őt a magyar kormánynak. 1956 tavaszán nyerte vissza szabadságát, ám ennek ellenére 1956 októberében szerepet vállalt Nagy Imre forradalmi kormányaiban.  1958-tól képviselői helyet is szerzett az Országgyűlésben, majd egy év múlva elhunyt.

Kovács Béla 1947. február 25-i elrablása a 20. századi magyar történelem egyik kulcsfontosságú eseményének bizonyult, ugyanis az erőszakos szovjet fellépés az utolsó reményeket is szertefoszlatta, hogy a szuverén, demokratikus Magyarország elkerülheti a kiszolgáltatottság állapotát. Kovács „bűnösségének” ürügyén Rákosiék ellehetetlenítették a kisgazdák „jobboldali” szárnyát, majd zsarolással lemondatták Nagy Ferenc miniszterelnököt, és kikényszerítették az 1947. évi „kékcédulás” választások megrendezését.
(Forrás: Rubicon)
Mai programok Budapesten a Terror Házában:
10:00-18:00
Rendkívüli történelem óra, valamint csoportos tárlatvezetés a Terror Háza Múzeumban
A tárlatvezetésen részt vesz: Rókusfalvi Lili, Pesák Ádám, Nagy Feró, Jeszenszky Zsolt, Vecsei H. Miklós, Tóth Dávid, Zsédenyi Adrienn, Székely Bulcsú, Ákos, Kovács Ágnes, Megadja Gábor, Janza Kata
10:00-18:00
Terror Háza Múzeum ingyenes látogatása
10:00-18:00
Gyertyagyújtás a Hősök falánál
15:00
Megemlékezés a Terror Háza Múzeumban
Beszédet mond Trócsányi László igazságügy miniszter és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Legfrissebb képtárak
Ajánlások
  • curver
  • gazdapiac

Helyi dolgok...

Molinó készítés Budaörsön a Dicentránál!

Szállás Budaörs
  • Magdi Panzió

  • Éttermek Budaörs
  • Fenyő Étterem
  • Magdi mama kiskonyhája
  • Aromi Ristorante Italia - Olasz étterem, pizzéria Budaörs szívében
  • ABS Bowling & Pub

  • Látványosság, szabadidő Budaörs
  • Városi Régészeti Kiállítás
  • Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény, Heimatmuseum Budaörs

  • Helyi vállalkozások, szolgáltatások Budaörs
  • Izsold-Car Karosszéria-javítás
  • Buliszerviz
  • Budaörsi Ingatlanszövetség
  • Völgy 2000 Kft.
  • Horváth Kereskedelmi kft.

  • Civil szervezetek Budaörs
  • Törökbálinti Hagyományőrző Tánccsoport
  • Régiségbúvár Egyesület
  • BUDAÖRSI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG
  • BUDAÖRSI DIÁK SPORTEGYESÜLET (BDSE)
  • CBE, BUDAÖRSI CUKORBETEG KLUB EGYESÜLET

  • Közösségek Budaörs
  • Budaörsi Római Katolikus Egyházközség

  • Sport Budaörs
  • Zendo Budaörs Egyesület
  • ABS Sportcentrum
  • BSC Labdarúgó Szakosztály
  • Liver FC Budaörs
  • Úszásoktatás Budaörsön