• zoldseges
  • Fenyő Étterem
  • Hirdessen minálunk

Rovatok:

Pest megye Budaörs Kultúra Szász Károly - egy példakép
2018-11-30 23:15

Szász Károly - egy példakép

|

Buda szívében, a Margit körútra fut be egy keskeny, sötét, magas házakkal övezett rövid utca, amely Szász Károlyról kapta a nevét. Százszor, ezerszer is megfordultam ott, de soha nem vitt rá a lélek, hogy utánanézzek: ki volt ez az ember, akinek a nevét egy utca viseli, s akit kár volna, ha a futó idő eltaposna?
hirdetés
Nemrég a könyvtárunknak ajándékozott kötetek között böngészve találtam egy díszkötéses régit, ami Szász Károly verseit és néhány műfordítását tartalmazza. Elolvasván a kötet bevezetőjének kis esszéjét életéről és munkásságáról,  megszólalt bennem valami.. Megérne egy mesét, ha szemezgetnék néhány sort erről az igencsak elfeledett Szász  Károlyról azoknak, akik nem csak Petőfit és Aranyt kedvelik. Ők talán ismert és szeretett nagy költőink olyan neves kortársairól is szívesen megtudnának ezt-azt, akik sokat tettek a magyar irodalomért és a világirodalom magyarításáért, de akiket elhalványított a csillagok ragyogása és a múló idő.

Ilyen ember volt Szász Károly is. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a verseskötet, amely a kezembe került, csupa elragadó nagy alkotással ajándékozott volna meg. Neki nem ez volt az erőssége, nem ezekkel vívott ki magának puha páholyt a magyar irodalomtörténeti kánonban - de erről majd alább. Vojnovich szépen, halkan és gyengéden beszélt eme költeményekről bevezetőjében. Nincs semmi bántó abban, ahogy elmondja: „…van köztük csak egy napra hivatott, korai hervadásra ítélt, de van, amelyet kár volna a futó időnek eltaposni”. Arany János pedig olyan bokrétához hasonlította a verseményeket, amelynek több színe van, mint illata – de „amerre  járt, minden léptén hagyott egy szál virágot….” 

Ha így van, miért is folytathatom? Megvan az oka. Tovább olvasva megtudtam róla, hogy amellett, hogy szinte minden irodalmi műfajban alkotott, fontos szerepet játszott a magyar kulturális életben. Írt verseket, eposzokat, drámákat,  kritikákat, esszéket – de ő legtöbbször egy-egy hallhatatlan szellem árnyékában tündököl: idegen nyelvű költők és írók munkáiból fordított és az akkori irodalmi életben műfordításaival szerzett nevet és rangot magának.. Nem is  akárhogy! Műfordításainak minősége, értéke fölért a jeles eredeti művekkel. Érdemes hát egy kicsit közelebbről is megismerni kalandos életútját és alkotásait.

Édesapja, idősebb Szász Károly a nagyenyedi főiskola híres jogtanára volt, az erdélyi ellenzék egyik vezére, sokoldalú műveltségű férfi, aki 1873-ban,  belefáradva politikai küzdelmeibe, felcserélte  jogtudományi tanszékét az akkor  megürült szám- és természettanival. Egyik tanítványa, Kemény Zsigmond, a későbbi híres író és szabadelvű publicista, megírta róla: „…ekkor rögtön divattá lőn az oskolában az elhanyagolt reál-irány…” Jogi tankönyvei után számtani könyveket, sőt még egy úttörőnek számító  magyar nyelvtant is írt. Ilyen apa mellett töltötte Szász Károly a gyermekéveit. 

Amikor az első felelős minisztérium a fővárosba szólította atyját és államtitkárrá lett, fia előtt megnyílt az írók világa, látta Vörösmartyt, beszélt vele Petőfi, és maga is írni kezdett. Később beállt honvédnak, s minthogy az egyetemen matematikát és haditudományt hallgatott, műszaki tiszt lett. Ott volt a Lánchíd felszentelésénél, Arad erősítésénél, látta az „elfogyó regimenttől” búcsúzó Kossuthot. A szabadságharc leverése után, az osztrák hadseregbe való besoroztatás elől neki is rejtőzködnie kellett, ezért nevelőnek állt egy Gömör-megyei arisztokrata családnál. Magánúton végezte a teológiát, felszentelték, és egy ideig káplán is volt Rimaszombaton. Úgy nézett ki, hogy révbe jutott. De ekkor jött egy váratlan hívás a nagykőrösi gimnáziumtól: meghívták az irodalom tanárának. Szász azonban Arany Jánost ajánlotta maga helyett, de elvállalta a matézis üres tanszékét. Így történt, hogy néhány évet Arany közelében élhetett. Természettani, csillagászati, növény- és állattani könyveket fordított, földrajzon is dolgozott, meg algebrát készült kiadni. Mindeközben Arany körül egy egész irodalmi kör szerveződött, aminek köszöhetően  a verselgető Szászt is  barátságába fogadta a kor valamennyi jeles költője.

Fiatalon megházasodott, de néhány hónapnyi boldog házasság után meghalt a  felesége. Ez a tragédia egy csapásra kibillentette az egyensúlyából. Hazament hát Erdélybe az akkor már apa nélkül maradt család támogatójául. Megint csak távol esett világtól, barátoktól, irodalomtól. De Arany ösztönzésére belevágott Shakespaere  műveinek fordításába.

A kor írói, irodalmárai már régóta érezték annak fontosságát, hogy a külhoni nagyok alkotásai magyar nyelven is olvashatók legyenek. A testőrírók voltak az elsők, akik próbálkoztak kisebb-nagyobb sikerrel, majd a Kisfaludy Társaság is lépett egy nagyot. Megindították a Hellén Könyvtárt és a Külföldi Regénytárt, és a siker érdekében céltudatossá akarták tenni a fordítási munkát. A fellendüléshez Toldy Ferenc adta meg az elméletet: ő a műfordítást  a pusztán nyelvi munkától a költői hatás felé hajlította, és szigorúan megkívánta a fordításoktól a művészi értéket.  A költők azonnal Shakespeare felé fordultak. Kazinczy volt az első, aki 1778-ban németből lefordította a Hamletet. Petőfi, Vörösmarty és Arany az egész Shakespeare-t le akarta fordítani, de akkor az idők vihara eltemette ezt a nagyszabású tervet.

Amikor Arany bíztatni kezdte Szászt erre a munkára, nem hárította el, hiszen magánya és bánata közepette vigaszt talált a nagy szellemóriás világában. Jó időben látott munkához, és a korábbi terv rövidesen megvalósult. Arany körében volt egy fiatal tanár – jelöljük is meg a nevét: Tomory Anasztáznak hívták -, aki egy váratlan nagy örökséghez jutván  a Shakespeare-kiadás mecénásává válhatott. Ő indította meg a kiadást a Kisfaludy Társaságnál saját költségén, a nagy költő születésének háromszázadik évfordulóján.

Ekkortájt Szász már közelebb került a fővároshoz és újra megházasodott. A boldog otthon és a családi élet erőt és munkakedvet adott, így  mindvégig oszlopa maradt a Shakespeare-fordításnak: nyolc színművét fordította le, amellett a szonettek egy részét . Ez a gyűjtemény volt akkor a legbecsesebb alkotás műfordítás terén a magyar irodalomban. Később Moliere hét színdarabját is lefordította, majd Victor Hugo kis eposzaiból is néhányat. De műfordítási munkájának koronája Dante Isteni színjátékának átültetése volt. Ezt a nagy munkát már mint egyházának püspöke, közéleti és hivatali ember végezte el. Szász úgy fordított, hogy tudta Dante nézetét, miszerint: „Minden költemény édessége elvész a fordításban…” – neki sikerült megbírkóznia a terzinákkal, és a tartalom és külalak kettős nehézsége mellett világos és többnyire költői is tudott maradni. Később, már mint a budapesti egyetem magántanára négy és fél éven át fejtegette diákjainak a világirodalom nagy eposzait, klasszikus példákon bemutatva e műfaj egész történetét. Goethe költészetében is elmerült: két kötetnyit  fordított verseiből, de emellett Verne Gyula számos regényét is ő fordította le az ifjúság számára.

Hogyan bírt ennyit és ennyifélét fordítani? Beöthy Zsolt irodalomtörténész  és akadémikus  magyarázata szerint azért: mert mindent szeretett és fáradhatatlan volt. Ráadásul megvolt benne a műélvezők gyönyörködő kedve és a nagy tanítók közlési vágya. A sokféle remekmű tolmácsolására a verselés képességének szinte bűvészi könnyedsége tette képessé: képes volt átadni magát egy-egy nagy költő vagy író hatásának. Számos történelmi költeményt is írt - ami valóságos eposszá terült -, a korona és kard próbáján keresztül a Szent László mondakör beszövésével egészen Salamon bujdosásáig. Ezzel hasznos nemzeti munkát is végzett.

Végezetül Vojnovich Géza szavait idézem, aki azt írta róla esszéjében: „Kell-e ily munkás, ily egész élet szépségére magyarázat? Nem elég-e felmutatni azt? A magyarázó úgy is csak olyan, mint a mesebeli magyar ember, aki teknővel hordta a világosságot az ablaktalan házba, ahelyett, hogy rést nyitott volna, melyen besüssön a nap.” Így igaz.

De hogy még inkább közelebb kerülhessünk ahhoz az emberhez - akiről most már tudjuk, hogy méltán viselheti nevét egy Buda szívében épült utca -, szakítsunk egy szálat „versei virágmezejéről”. A kezembe kerülő könyvből egy olyan verset választottam, amelynek mondandója, szépsége és ódon szavainak varázsa leginkább elnyerte tetszésemet. És reményeim szerint, az önökét is, kedves olvasók!

Megvénülünk…

Megvénülünk… Nem, az nem oly nagy baj,
Nem ok kétségbe esni tán!
Elég egy gondolat, egy sóhaj
Az elszállt ifjúság után.
És visszatér a régi emlék,
- Nem vész el abból semmi sem –
Szintoly üdvén, mind megszülemlék,
S nem vénülönk meg, kedvesem!

Hajunk az őszi dér megeste
S fejünkre hull a tél hava,
Mint jő hév napra hűvös este,
S halkan leszáll az éjszaka.
Lement a nap - kis csillagoknak
Fényén merengünk édesen,
Azok is oly szépen ragyognak…
Nem vénülünk meg, kedvesem!

Amíg gyönyört nyújt a természet,
S szemünk, ha kél vagy húny a nap,
Aranyló bíborára nézhet,
Hallgatva, hogy zúg a patak,
Mit súg az erdő halk morajja,
Madár-dal hogy cseng édesen,
A fülünknél szívünk jobban hallja:
Nem vénülünk meg, kedvesem!

S míg a hazát szeretni tudjuk,
Téged, dicső, magyar hazám! –
Véres multját el nem hazudjuk,
S jövőjén csüggünk igazán,
Míg bánatán tudunk könnyezni,
Javán munkálni lelkesen,
Készek, ha kell, vele is veszni:
Nem vénülünk meg sohasem!

Míg otthonunk kis fecske-fészek,
Melyben boldogság lakik,
Bár kívül zúgnak a szélvészek,
S a menny dörgése hallatik:
Mi a vihartól mit sem félünk –
S öreg módjára, csendesen,
Egymást szeretve éldegélünk:
S nem vénülünk meg, kedvesem!

Kertünk virági illatoznak,
Szemünk kis unokákra lát –
Este künn ülünk órahosszat
S hallgatjuk a tücsök dalát.
Oly szép az est, a hanyatló kor
Amint közeleg csöndesen…
Ne feküdjünk le még ily jókor…
Nem vénülünk meg, kedvesem!

A szerelem forró vérhabját
Felváltja a hű szeretet.
Te, sarjadékid öreg apját,
Én hőn szeretlek tégedet.
Jó angyalok járnak körülünk,
S hívnak magunkhoz édesen.
Egyszer csak hozzájuk repülünk
-    De nem halunk meg sohasem!

R. V.


Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Rovat legfrissebb hírei
  • Advent - harmadik hétvége »
  • A snétbergeres diákok koncertjének margójára »
  • Advent, karácsonyvárás régen »
  • St.Martin koncert Budaörsön »
  • Budaörsi Advent 2018 - zenében »
  • Latinovits Színház 2019. január havi műsora »
  • Égi kertek permetelnek... »
  • Fényben nőtt fűszál »
  • Lenz emlékest az Aranytízben »
  • Gyerekek adventje 2018 »
  • Legfrissebb képtárak

    Advent 2018 Vörösmarty tér, Bp

    Színes, ízléses, vidám... Kép: SzK
    Ajánlások
    • curver
    • gazdapiac

    Helyi dolgok...

    Molinó készítés Budaörsön a Dicentránál!

    Szállás Budaörs
  • Magdi Panzió

  • Éttermek Budaörs
  • Fenyő Étterem
  • Magdi mama kiskonyhája
  • Aromi Ristorante Italia - Olasz étterem, pizzéria Budaörs szívében
  • ABS Bowling & Pub

  • Látványosság, szabadidő Budaörs
  • Városi Régészeti Kiállítás
  • Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény, Heimatmuseum Budaörs

  • Helyi vállalkozások, szolgáltatások Budaörs
  • Izsold-Car Karosszéria-javítás
  • Buliszerviz
  • Budaörsi Ingatlanszövetség
  • Völgy 2000 Kft.
  • Horváth Kereskedelmi kft.

  • Civil szervezetek Budaörs
  • Törökbálinti Hagyományőrző Tánccsoport
  • Régiségbúvár Egyesület
  • BUDAÖRSI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG
  • BUDAÖRSI DIÁK SPORTEGYESÜLET (BDSE)
  • CBE, BUDAÖRSI CUKORBETEG KLUB EGYESÜLET

  • Közösségek Budaörs
  • Budaörsi Római Katolikus Egyházközség

  • Sport Budaörs
  • Zendo Budaörs Egyesület
  • ABS Sportcentrum
  • BSC Labdarúgó Szakosztály
  • Liver FC Budaörs
  • Úszásoktatás Budaörsön