• Fenyő Étterem
  • Hirdessen minálunk

Rovatok:

Pest megye Budaörs Közélet Budaörs, a jövőkép nélküli város?
2019-01-27 10:23

Budaörs, a jövőkép nélküli város?

|

Néhány napja Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselőnk, a Fidesz helyi választókerületének elnöke volt a Budaörsi Városi Televízió vendége. A beszélgetés a BVTV-n  meghallgatható, de ezúttal a szöveges változatot is közreadjuk.



hirdetés
Amikor legutóbb itt járt decemberben, akkor volt az a hír, hogy ön kezdeményezte a Fidesz átszervezését. Akkor megszüntették, felfüggesztették a tagok tagsági jogait.  Mi történt azóta?

Egészen pontosan előbb csak a helyi szervezet feloszlatását kezdeményeztem,  amikor tavaly beszélgettünk, még csak a tagság felfüggesztése történt meg, de a feloszlatással megszűnt a szervezet. Most az újjászervezés időszakát  éljük. Bárki jelentkezhet újra és újakra is számítunk. Az országos választmány fogja majd eldönteni, hogy kik legyenek az újjáalakuló szervezet tagjai. Akik a régiek közül maradnak, azoknak a tagsági viszonya folyamatosnak számít. Úgy látom, hogy február közepére ez befejeződik, és az EU-s  választási kampányba már egy megújult, ütőképes, friss budaörsi Fidesz szervezettel vágunk bele. Fontos év áll előttünk, hiszen az EU-s választást követi majd az önkormányzati választás. Én nagyon bizakodó és optimista vagyok.   

Mire volt jó ez az egész?

 Most mondtam el. Az mindenki előtt világos volt, hogy a Fidesz helyi szervezetén belül olyan megosztottság alakult ki az elmúlt időszakban,  ami megbénította a csoport hatékony működését. Belső ügyeikkel voltak elfoglalva ahelyett, hogy a város és az ország ügyeivel foglalkoztak volna. Ezen kellett változtatnunk és ez most megtörténik.

Az  alapszervezet feloszlatása és az újjászervezés ezek szerint azt jelenti, hogy azok közül, akik ismét jelentkeznek, önök döntik el, hogy kit vesznek fel. Eddig volt X számú a tagság, akkor meglehet, hogy most X mínusz Y számra csökken a létszám. De akkor ők akkor már egyfelé húznak…

A dolog hihetetlenül egyszerű, hiszen mérhető, hogy kik azok, akik valóban  dolgoztak és részt vettek a helyi Fidesz életében, mint ahogy az is világos, hogy kik voltak a „vatta- emberek”, akik csak szavazni jártak oda és emellett különböző klikkek mentén politizáltak. Ezt a szót idézőjelbe teszem, mert itt inkább csak belső „politizálás” ment.

Tehát februárban várhatóan meglesz az új alapszervezet. Akkor már ki lehet  találni, hogy ki lesz a helyi szervezet polgármester-jelöltje, kik lesznek a képviselő-jelöltek. Azt is megtudjuk, hogy mit akar a Fidesz egyáltalán Budaörsön?

Nagyon egyszerű: a Fidesz Budaörsön szeretné megnyerni a választásokat. Talán ezzel nem árultam el nagy újdonságot. Úgy vélem, jó eséllyel fogunk nekivágni a helyi választásoknak az új csapattal. A Fidesz a nyár folyamán megnevezi minden választókerületében  a polgármester- és képviselő-jelölteket, így lesz Budaörsön is. Komoly elképzeléseink vannak, komoly jelöltek várhatók, én nagyon bizakodó és optimista vagyok.

Tehát akkor nem csak az lesz a programjuk, hogy váltsuk le Wittinghoff Tamást és csapatát, hanem mondanak alternatívát, és azt is elmondják, hogy mit csinálnának másként?  

Miután Budaörs város koncepciótlanul van vezetve - nem csak most, hanem már évtizedek óta -, ezért az elsődleges célunk nyilván az, hogy ezen változtassunk. A koncepciótlanságra számos példát tudnék mondani és majd mondok is. A legnagyobb gondot itt ott látom, hogy a polgármester úr sokkal többet foglalkozik az országos ügyekkel, mint Budaörssel. A múltkor beszéltünk ehelyütt a szolidaritási adóról.  Az elmúlt héten itt volt önöknél a polgármester úr, a téma akkor is napirendre került, és ő jelezte, hogy a városvezetés Strassburgig is elmegy ebben az ügyben. A polgármester úr a demokrácia nagy barátjának nevezi magát, de sajnálatos módon azt elfelejtette mondani : ahhoz, hogy Strassburgig eljussanak, előbb ki kell meríteni minden lehetséges jogorvoslati fórumot itt Magyarországon.

Elmondta, hogy első fokon nyertek, de másodfokon a Kúria másként döntött. Azt viszont érdekes módon elfelejtette hozzátenni, hogy korábban már az Alkotmánybíróságot  is megjárta ez a dolog, és az Alkotmánybíróság teljes mértékben elmeszelte azt az álláspontot, amelyet polgármester úr a magáénak vall. Ha megengedi, idézek egy különösen fontos mondatot az indoklásból, ami az ítéletben szerepelt. Túl azon, hogy az Alkotmánybíróság egyhangúlag döntött a kereset elutasításáról,  a bírák még hozzá tették a következő kijelentést: „Maga a Charta (az a bizonyos Charta, amire mindig hivatkozik a polgármester úr is) kétséget kizáróan elkötelezett a horizontális közpénzügyi kiegyenlítődés  működése iránt. A nemzetgazdasági miniszter véleményében említett, az önkormányzati alrendszerben tapasztalható nagyfokú  jövedelmi egyenlőtlenség kiegyenlítése épp ezért nem csupán nem ellenséges a Charta célkitűzéseivel, hanem azokkal kifejezetten összhangban áll.” Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ezek után Strassburgban vajon mire fogja alapozni  Budaörs a keresetét.

Azzal együtt, hogy én mindig felajánlottam, hogy amennyiben méltánytalanul soknak érzi a megállapított összeget polgármester úr, akkor árulja el, mennyibe került a korábbi években Budaörsnek az iskolák fenntartása és működtetése. Mert ha ő megmondaná nekem az összeget, akkor talán tudnánk ebben a témában előbbre lépni, talán lehetne valamiféle kompromisszumot találni. Hozzáteszem, az a vád, hogy ezzel a hozzájárulással a kormányzat a Fidesszel ellentétes világnézeti alapon álló polgármestert bünteti, nem igaz.

Hiszen Budaörs környező településeit: Törökbálintot, Biatorbágyat és Pilisszentivánt ugyanúgy terheli a kormány, ők is befizetik a rájuk kirótt szolidaritási hozzájárulást, holott ott Fideszes, Fidesz-közeli, vagy független polgármesterek vannak! Ez az országban mindenütt így van. Én inkább azt gondolom, hogy alapvetően egy világnézeti különbségről van szó, hiszen a nemzeti kormányzat nemzetben gondolkodik, a liberális meg általában az egyénben, a szolidaritásnak a hírét sem ismerik. Ez a különbség.

Az Alkotmánybíróságnak nincs olyan tagja, aki ne lett volna egykor fideszes országgyűlési képviselő, vagy valami más módon ne kötődne a Fideszhez. Tehát a döntés a Fidesz véleménye, és nem egy teljesen független bíróságé.

Most ön egy nagyon sommás megállapítást tett, megkérdőjelezi az Alkotmánybíróság legitimitását...

Nem csak én, nagyon sokan teszik ezt az országban.

Lehet, hogy nagyon sokan teszik, de ők is az alkotmányosságot és a demokráciát kérdőjelezik meg. A demokrácia alapja a választás és ebben az országban, mint tudjuk, harmadszor kapott a Fidesz kétharmados felhatalmazást. Ha ezt valaki félreteszi, lerúgja, az a demokrácia alapjait kérdőjelezi meg! Nagyon kevés olyan ország van Európában, amely mögött ilyen nagy arányú többség, ilyen nagy arányú felhatalmazás áll. Mondhatnánk persze, hogy a Fidesz csak 49,5 százalékot kapott a választáson, de ha nálunk is az angol választási rendszer működne, akkor csaknem a 100 százalékhoz lenne közel a legutóbbi választási eredmény!

De ha a demokráciát nézzük - és ezt is említette a polgármester a múlt héten -, abba beletartozik egyebek közt az érdekegyeztetés is. A Fidesz helyi frakcióvezetője mindig kifogásolja, hogy a költségvetés készítésébe nem vonják be az ő frakciójukat, hogy nem ismerik a számokat. De hát országosan ugyanez történik! A parlament ellenzéki képviselői egyéni indítványokat nyújtanak be, de nem történik meg a háttéregyeztetés, majd  két hét múlva már el is fogadják.  Ezt válaszolta a polgármester arra, hogy miért nincsenek koncepcióik. Azt mondta, hogy vannak koncepciók, de miután napról napra változik az élet, igazából nincs értelme tervezni, mert úgy sem tudjuk, hogy mi lesz majd holnap…

Azt, hogy a polgármester úr nem tudja, hogy mi lesz, azt jól látjuk és érezzük. Polgármester úr a közlekedés kapcsán is mondott néhány dolgot. Elmondta, hogy az autópályán dugók vannak, tehát kötött pályák kellenek. Azt, hogy az autópályán dugók lesznek, arról komoly vitáim voltak vele korábban, mint ahogy az autópálya-díj kapcsán is. Ő úgy látta, az volt a jövőképe, hogy senki nem fogja az autópályát használni, mindenki elkerüli majd. Nem ez történt. Nem látta előre azt sem, hogy mi fog történi a megyei matrica bevezetésével. De tovább megyek. Volt már Budaörsön egy szerviz-útnak nevezett elkerülő út. Polgármester úr arról beszélt, hogy húsz éve próbálkozik azzal, hogy ezt az utat bevonják a mindennapi közlekedésbe, de sajnos a szomszéd 11.kerülettel, meg  a fővárossal nehézkes az egyeztetés.

Ebben én egyébként mindig nyitott voltam, és most újra felajánlom, hogy ha csak ilyen egyeztetési probléma merül fel, ha ez az akadály, akkor segítek. De hozzá kell tennem, ez nem mai probléma, ez már húsz éve húzódó, súlyos megoldatlan ügy... És úgy emlékszem, hogy akkortájt Demszky Gábornak hívták a főváros polgármesterét és Molnár Gyulának a 11. kerületi polgármestert, méghozzá sok éven át, mégsem sikerült megegyezniük, és talán Keller László sem segített. Elfogadhatatlan, hogy húsz éve képtelen megoldani a városvezetés azt a problémát, hogy csak egyetlen út van, ami átvezet a városon.

De ezen kívül még egy csomó más dologra is el tudnám mondani, hogy mi minden van még, amit a polgármester úr a jövőbe látó képessége vagy a vízió hiánya miatt nem tud megoldani… De mondok még egy más témát is a közlekedésről. Hallottunk itt elővárosi vasútról, arról, hogy a Tópartnál meg kéne azt építeni. 2006-ban, a választási kampányban ez már elhangzott. Én azt mondtam, hogy az elővárosi vasutat, vagy akár az M2-es metrót a Tópartig kéne kihozni. Ő azt mondta rá, hogy hülyeség: inkább az M4-es metrót kellene kihozni a Virágpiacig. Képzeljük el, ha ma a Virágpiacig jönne ki az M4-es metró! Mi lenne akkor Budaörssel? Koncepciótlanság volt, vagdalkozás volt. Mert akkor éppen politikailag, pontosabban nagypolitikailag az M4-es metró volt az adu ász…

Ha a koncepcióról beszélünk, akkor valljuk be, évtizedek óta van más koncepció is, például az, hogy megépül az MO-ás körgyűrű. Talán épp a múlt nyáron jelentette be a kormány, hogy megkezdődött a körgyűrű folytatásának tervezése, de néhány hónappal később már le is vették a napirendről…

Ezt ön rosszul tudja.

Tehát elméletileg épül?

Nem elméletben, hanem gyakorlatban folyik a körgyűrű hiányzó északi szakaszainak a tervezése. Ezt épp a múlt szerdai kormányülésen erősítették meg. Ki lett választva az, aki a koncepciót, az egyik szakasz nyomvonal-variációját  megtervezi. Ez nyárra lesz kész, akkor jön a lakossági egyeztetés, majd az új, végleges nyomvonal alapján kezdődhet az építkezés.  Kétségtelen tény, hogy egy korábbi nyomvonal be volt jelölve az országos rendezési tervben, de nagy valószínűséggel nem az a nyomvonal  valósul meg, és onnan már kivették. Ha az újnak a kiválasztása meglesz, bekerülhet a rendezési tervbe és megy tovább a projekt. Az MO-ra égető szükség van. MO-ás nélkül Budapest meghal.

Hány év múlva kezdődhet el ez az építkezés?

Előbb az MO-ás északi szakasza épül, ha jól tudom, akkor ez várhatóan 2022-re készül el, majd az azt következő ciklusban épülhet meg a még hiányzó szakasz. Ez várhatóan 2026-ra készülhet el, hiszen ez egy nagyon nehéz nyomvonal, több hosszú alagutat kell fúrni, ráadásul még sok egyéb megoldatlan kérdés lóg a levegőben. Komoly előkészítési munkára lesz szükség, hiszen természetvédelmi területek is vannak és a lakosság érdekeit is méltányolni kell, de az biztos, hogy meg fog épülni. Az is tény, hogy nagyon sokáig lebegtették ezt a témát a korábbi kormányzatok, hogy kell-e egyáltalán, vagy nem kell. Most látjuk  hezitálásnak a káros következményeit. Az agglomerációs települések számára, így Budaörs számára is létkérdés, hogy ez a projekt megvalósuljon.

Sokba fog kerülni, az biztos. De egy másik kérdés is adódik a közlekedéssel kapcsolatban. Amikor átadták a Kelenföldi pályaudvar melletti P+R parkolót, felmerült, hogy a budaörsi vasútállomás környékén  is építeni fognak egy ¬ P+R parkolót, és oda kivezetnek majd autóbuszokat is. Ez tehermentesítette volna a Kelenföldit, ami mindig tele van. Ez a terv nagyon sok helyen nyilvánosságot kapott, sőt még az is elhangzott, hogy más források mellett ebbe a projektbe az EU beszáll. De azóta nem történt semmi.

Olyannyira komolyan indult, hogy Budaörs meg is rendelte uniós pénzből, úgy emlékszem 300 millió forintért a tervezését, de ebben azért nem vagyok egészen biztos. Én akkor is azt mondtam, hogy a Tópark megfelelőbb lenne  erre a célra, hiszen a Tópark az M1-es útról, az MO-ásról és az M7-ről  is jól elérhető. Ez már a Tópark első beruházási tervében  is szerepelt. Más kérdés, hogy jött a 2008-as válság és a Gyurcsány-Bajnai kormány összeomlása miatt a Tópark-projekt leállt. De mostanság, amikor módosított formában újra elindult, lehetőség van arra, hogy ebbe az irányba gondolkodjunk tovább.

Elővárosi vasút van, de ennek a kapacitása sem igazán elegendő, tehát itt is feltétlen tovább kellene lépni. Erre mondom én azt, hogy akár a M2-es metró kihozatalával, vagy a tervezett nagysebességű vasút vonalának építésével összefüggésben meg lehetne oldani a problémát. A nagysebességű vasútnak új pálya kell, de ez által a  normál pályatestek felszabadulnak, akkor ott lehetne a normál vasúti kapacitásokat bővíteni. Ezekhez persze a feltételeknek mind meg kell felelni, de én azt mondom, hogy ebbe az irányba kellene elindulni. Ehhez is kell egy kiérlelt koncepció. Nem a Virágpiacig vezetett metró és nem látszatmegoldások, hanem valóságosak…

Ahogy ezt így elmondja, ahhoz minimum ötven év kell. És ez nem igazi megoldás a budaörsieknek… Mert nem hiszem, hogy Budaörsről valaki elmenne a Tóparkig, hogy aztán megint vissza kelljen mennie a Kelenföldi pályaudvarig…

Arról már volt szó, hogy a budaörsieknek Budaörs tudna építeni egy kisebb parkolót a vasútállomás közelében, a Kamaraerdőnél. Az említett P¬¬+R parkolót a környező településekről érkezők számára kellene megcsinálni, nem gondolom, hogy ezt a városba kellene behozni. De természetesen kell a nagy P+R parkoló, már csak azért is, hogy a főváros felé tartók ne Budaörsön parkoljanak. Ha jól tudom, állandó buszjárat van a Kamaraerdő felé, de ha nincs, azt is meg lehet teremteni. A legjobb a budaörsiek számára, ha egy busszal el tudnak menni odáig, mert nem jó a túl sok átszállás. Ez a projekt a budaörsiek számára belátható rövid idő alatt megvalósítható lehetne, és nem kell hozzá ötven év.

A közlekedés után térjünk vissza a város ügyeire. Kérdeztem a polgármestert is arról, amiről most önnek is felteszek: milyen jövő várhat Budaörsre? Jelenleg a város 13 milliárd forintos bevételéből 2,3 milliárdot elvisz a szolidaritási hozzájárulás. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a városban fejlesztésre már nem marad pénz és csak úgy tud a város fejleszteni, ha hitelt vesz fel, de azt vissza is kell fizetni. Erre a fedezet az lehet, ha nagyon visszavesznek a működési költségekből, például a pedagógusok, óvónők bérkiegészítéséből, a civil szervezetek és a sportegyesületek támogatásából. De ezen a mai állapoton jelenleg a városvezetés nem szeretne változtatni, mondván, hogy ez a város értéke.

Így viszont nincs pénz fejlesztésre, a nélkül a város visszafejlődhet. Azt kérdeztem a polgármestertől, hogy mi ebből a kiút? Azt mondta, hogy az is kiút lehet például, hogy szavazzanak egy fideszes polgármesterre. Az igaz, hogy ettől még marad a 2,3 milliárdos szolidaritási hozzájárulás, akkor is elvon a főváros Budapesttől, de a kormány ezt a pénzt, vagy még többet, más úton visszacsorgatja majd a városnak, és akkor lesz fejlesztés. Ön szerint is ez a megoldás?

Én azt mondanám, hogy ehhez fideszes országgyűlési képviselőre kellene szavazni... A 2014-es esztendő óta Budaörsre öt milliárd jött évente az állami büdzséből, az egész választókerületre pedig 14 milliárd. Egészen méltányosnak és arányosnak tartom azt az összeget, amit Budaörs kapott.

Mire ment el ez az öt milliárd?

Sok mindenre.

Nyilván sok pénzt vitt el a csatorna bekötése, a B10-es projekt.

Az elvitt egy milliárdot, 2,5 milliárdot egyéb dolgokra fordított a város. Például benne van egy nagy tétel, az a bizonyos  Budapest-Budaörs bicikliút tervezése, ami ugyan csak részben érinti Budaörsöt, de a város számára fontos beruházás. Azt gondolom, nem áll rosszul Budaörs. De visszatérve a szolidaritási adóra, önök akkor egy táblázatot mutattak be arról, hogy a fejlesztés tekintetében mennyivel rosszabb most a helyzet, mint ami 2017-ben volt. Nem tudom, hogy ezeket az adatokat honnan szedték. Én kértem a munkatársaimat, hogy a 2012-es és a 2017-es zárszámadás adatait nézzék meg, hogy kiszámolhassuk, hogy a KSH adatai szerinti lakosságszámot figyelembe véve, milyen összeg jutott egy főre a választókerület néhány településén.

Nos, nézzük a tényeket. Budaörsön 2012-ben 75.689 forint, 2017-ben pedig már 84.000 forint jutott fejlesztésre egy lakosra számítva. Összehasonlításképp - mert a dolognak ez a lényege – elmondom azt is, hogy  Budakeszin - ahol járásközpont is van,  és volt 2012-ben is, tehát végig fideszes többségű volt a városvezetés  - ott ennek az összegnek az csak az egynegyede, 21.000 forint jutott egy emberre. Biatorbágyon, ami szintén gazdag, jelentős iparűzési adóval rendelkező település, ennek az összegnek a fele.

Jól látszik, hogy Budaörsön kimondottan sokkal több pénz jutott fejlesztésre és működtetésről nem is beszélve, mert itt durván  390.000 forint jutott egy lakosra, Biatorbágyon 300.000, Budakeszin pedig csak 183.000 forint.

Akkor miről beszélünk?  Ki bünteti Budaörsöt? Senki! Az egy másik kérdés, ha egy valós koncepció, egy jövőkép lenne, akkor talán racionálisabban lehetne fejleszteni, és ezeket a pénzeket részben a működési költségekből, de máshonnan is át lehetne csoportosítani. Itt van például a Városháza, aminek a működtetése, a hivatal működtetésével együtt kettő milliárd forintba kerül egyetlen évben! Mi lenne vajon, ha ezt a költséget csak 20 százalékkal csökkentenék?

Mi a képviselők számára készült előterjesztésekből vettük a számokat, nem tudunk másból számolni…

Soha ne az előterjesztéseket nézzék - az csak a terv. A zárszámadás mutatja a tényszámokat, azt, ami már megtörtént. Egy olyan városban, ahol nem tudnak tervezni és nincs jövőkép, ott más számok szerepelnek.  2012 és 2017 lezárt évek. A tényekből kell kiindulni.

Akkor nézzük a tényeket és nézzük az idei évet. Most tényleg az látszik a költségvetésben, hogy a város csak hitelből tud fejleszteni, amit aztán vissza kell fizetni 2020-ban vagy 2021-ben.  Mi lesz így a rákövetkező években?

Most megint egy olyan tervről beszélünk, amit egy jövőkép nélküli város vezetése tervezett meg. A tények azt mutatják, hogy általában ez eléggé sikertelen, mert a valóság az mindig más lesz, mint amit a papíron megterveztek. Az meg egy külön hab a tortán, hogy Budaörsön az idén is csak a Fidesz képviselőinek a kérésére készült egyáltalán egy költségvetési koncepció. Korábban minden novemberben kézhez kapták. Az idei csak decemberre lett kész.

Nem törvényi kötelezettség az, hogy költségvetése legyen a városnak.

Most tőlem azt kéri, hogy mondjak véleményt egy olyan dologról, ami nem kötelező? Tény, hogy ez a költségvetés összecsapva készült. Ezt egyébként maga Bíró alpolgármester úr, ebben a székben ülve, itt a stúdióban ismerte el egy hónappal ezelőtt. Azt mondta, hogy a fideszes képviselők kérésére gyorsan összeállították. Tételezzük fel, hogy egy hónap alatt, mindent átgondolva, mindent megfontolva, sikerült egy tökéletes koncepciót gyártaniuk. Ám a puding próbája az evés. Majd meglátjuk, hogy ehhez a koncepcióhoz milyen költségvetés készül. Ez majd csak februárban lesz meg, akkor lehet róla véleményt alkotni, hogy vajon mennyi jut fejlesztésre és mennyi a hiány.

De a  dolog igazi próbája végül is csak az ez év végi zárszámadás lesz, amikor majd látjuk, hogy a tények mit mutatnak. Egy jövőkép nélküli, koncepciótlan városvezetés működik hosszú évtizedek óta Budaörsön. Az idő, ami mögöttünk van, mindig azt mutatta, hogy soha nem sikerült még megközelítőleg, még trendjében sem eltalálni azt, hogy mi fog történni. Egy párat érintettünk ma.

De amit kívánok minden egyes településnek, így Budaörsnek is, hogy legyen jövőképük, víziójuk, olyan, amit megismerhetnek a város lakói is. Tudja a városvezetés, hogy hová akarnak eljutni, és ne az aktuális nagypolitikai játékokba való bekapcsolódás szándékával, éppen aktuális szlogeneket hangsúlyozva játszanak az itt élők mindennapjaival.

Azt mondja, hogy legyen jövőkép. Szerintem ezzel mindenki egyetért. De ne felejtsük el, hogy 2014-ben éppen az volt a Fidesz egyszavas választási programja, hogy folytatjuk. Ám ha egyik pillanatról a másikra születnek döntések, így államosítanak iskolákat, először a fenntartást, aztán  már a működtetést is, és egyik napról a másikra bevezetik a szolidaritási adót, akkor lehet ugyan tervezni, de minek.

 A szolidaritási hozzájárulásról már beszéltünk. De arról még nem, hogy ez szorosan összefügg az iskolák államosításával, központosításával. Hogy ez a Budaörsre kirótt adó hogy viszonyul a korábbi iskolafenntartási költségekhez, azt a mai napig nem tudjuk. Sem én, se más nem tudta meg a polgármester úrtól. Most nincs nálam a kigyűjtés, de itt, ebben a székben ülve is elmondtam már egy párszor, hogy változott korábban ez az összeg 600 millió és 1,2 milliárd között néhány hónapon belül. Mondjuk, ezt a kérdéskört már meglehetősen kiveséztük…

Minden évben más-más összeget költöttek az iskolákra…

Mi azt mondjuk, hogy folytatjuk. 2010-ben egy komoly országos programmal állt elő a Fidesz. Egy millió munkahelyet ígért tíz év alatt, ebből elértünk annyit, amennyit időarányosan lehetett, mintegy 400 ezret. Azt is mondtuk 2014-ben, hogy csökkentjük az államadósságot három százalékkal évente, és csökkentettük. A GDP is nőtt 3-4 százalékkal. 2018-ban is azt mondtuk: folytatjuk, de most új helyzet van. Ha a 2010-ben folytatott beszélgetésünkre visszanéznénk, akkor álmunkban sem hittük volna, hogy ilyen nagyarányú munkaerőhiány lesz Magyarországon. Akkor arról volt szó, hogy nincs munka, az emberek földönfutók.

Hát hol tartunk most ahhoz képest? De az új helyzetben, 2019-ben is folytatjuk tovább mindazt, amit elkezdtünk.  Ez pontosan azon alapul, hogy jövőképünk van. Ha a budaörsi polgármester úrnak is lenne jövőképe, akkor most ő is mondhatná: folytatjuk. De ha most ő is ezt mondaná, akkor rá kéne kérdezni: mit folytassunk?

Én rákérdeztem, és azt mondta a polgármester, hogy nagyon komoly programjuk lesz. Megfogalmazzák, és majd eldől, hogy a Fidesz- kormány mit enged és mire ad lehetőséget.

Hát ideje is, húsz év után! Az, hogy mit enged, az látszik a számokból. Egyre több lehetősége van a városnak a fejlesztésre, dacára annak, hogy van szolidaritási hozzájárulás, mert nőtt az az összeg, amit fejlesztésre lehet fordítani. Nőttek a pályázati pénzek, és ezzel vagy azokkal együtt megvan a lehetőség a fejlesztésre, mindenféle ellenkező híreszteléssel szemben. Húsz, pontosabban huszonhét év után azért jó lenne, ha mégiscsak lenne egy városkoncepció is, mert az nincs! Ezt saját képviselőik is megmondhatják.

Mégis azt mondja a lakosság többsége, hogy szeret Budaörsön élni. Szerintem ez önmagáért beszél.

Hogyne szeretne! Ez egy nagyon szép hely, ragyogó lehetőségekkel, gazdag a település, hát persze, hogy szeret itt lakni! De azt mondom, hogy nem csak itt, hanem Zsámbékon is, Tinnyén is szeretnek élni az emberek. De hadd mondjak egy példát, mi a különbség. A polgármester úr beszélt arról, hogy buszvégállomás kellene a városnak, ezt  valóban meg kéne oldani, de már nem tudom, mióta próbálják, de valahogy mindig közbejön ez vagy az…

Én Zsámbékon voltam polgármester. Nekünk voltak határozott elképzeléseink, hogy kell átalakítani Zsámbék központját, miként kell ott buszvégállomást teremteni, mert Zsámbék, sokan nem tudják, komoly közlekedési csomópont. A főteret átalakítottuk egy milliárdos költségvetéssel. Mindössze ötezer ember él ott. Arányaiban töredéke ez a lehetőség, mint ami itt van Budaörshöz képest. Csak ott spórolósabb az önkormányzat, a hivatal nem magára költ, hanem átgondoltan beosztja azt, ami van. És ott is szeretnek élni az emberek…



A BVTV videófelvétele alapján,
https://www.youtube.com/watch?v=DPGOIKu8SfM






Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Rovat legfrissebb hírei
  • BONTSA A VONALAT! Ne hagyja magát átverni! »
  • EU-választás 2019 »
  • Csak veszélyhelyzetben! A 112-es szám életet menthet. »
  • Fontos információk az EU - parlamenti választásról »
  • A Gazdapiac ötödik születésnapja »
  • Budaörsi Gazdafesztivál »
  • Szél Bernadett megvilágosodott: Már szerinte is büntetendő a graffitizés »
  • A Magyar Honvédség története »
  • Városházi ingatlanmutyi, avagy Vágó Csaba, a polgármester kabinetfőnöke, szabadon osztogathatja a vá »
  • Ne feledje, veszélyes hulladék-gyűjtés május 11-én (szombaton) »
  • Legfrissebb képtárak

    Szent István szobor Csallóközkürtön

    Kádár Gabriella alkotását 2019 húsvét vasárnapján avatták fel. A megszentelésen a helyi magyar közösség nagy számban volt jelen.
    Ajánlások
    • curver
    • gazdapiac

    Helyi dolgok...

    Molinó készítés Budaörsön a Dicentránál!

    Szállás Budaörs
  • Magdi Panzió

  • Éttermek Budaörs
  • Fenyő Étterem
  • Magdi mama kiskonyhája
  • Aromi Ristorante Italia - Olasz étterem, pizzéria Budaörs szívében
  • ABS Bowling & Pub

  • Látványosság, szabadidő Budaörs
  • Városi Régészeti Kiállítás
  • Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény, Heimatmuseum Budaörs

  • Helyi vállalkozások, szolgáltatások Budaörs
  • Izsold-Car Karosszéria-javítás
  • Buliszerviz
  • Budaörsi Ingatlanszövetség
  • Völgy 2000 Kft.
  • Horváth Kereskedelmi kft.

  • Civil szervezetek Budaörs
  • Törökbálinti Hagyományőrző Tánccsoport
  • Régiségbúvár Egyesület
  • BUDAÖRSI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG
  • BUDAÖRSI DIÁK SPORTEGYESÜLET (BDSE)
  • CBE, BUDAÖRSI CUKORBETEG KLUB EGYESÜLET

  • Közösségek Budaörs
  • Budaörsi Római Katolikus Egyházközség

  • Sport Budaörs
  • Zendo Budaörs Egyesület
  • ABS Sportcentrum
  • BSC Labdarúgó Szakosztály
  • Liver FC Budaörs
  • Úszásoktatás Budaörsön