• Fenyő Étterem
  • Hirdessen minálunk

Rovatok:

Pest megye Budaörs Közélet A Magyar Honvédség története
2019-05-14 17:24

A Magyar Honvédség története

|

1992-től minden év május 21-e a Magyar Honvédelem Napja, mely napon Buda várának 1849-es visszavételéről emlékeznek meg. A várnegyed déli részén található Dísz téren emelték 1893-ban a Honvéd-szobrot a budai hősök emlékére. A szobor egy zászlót tartó, harcba rohanó fiatal katonát ábrázol, a talapzaton található felírás: „1849. május 21. Szabad hazáért!”.
hirdetés


A modern magyar hadsereg megalakulása a gyakorlatban 1848 május végére tehető, amikor Batthyány Lajos miniszterelnök utasítására felszereltek tíz reguláris gyalogzászlóaljat, névlegesen a Nemzeti Őrsereg részeként – valójában ezt a seregtestet a hivatalos iratokban is „honvédségként” emlegették. A magyar állam ellen irányuló külföldi agresszió fenyegetése és belső nemzetiségi fegyveres mozgalmak veszélye miatt Kossuth Lajos kérésére 1848. július 11-én, Pesten az országgyűlés képviselői 200 ezer újoncot és a 42 millió forint azonnali hatályú hadihitelt szavaztak meg – hivatalosan is létrehozva ezzel a nemzet reguláris véderejét, a Honvédséget. Az erélyes intézkedések nyomán Magyarországnak 1848 legvégén már 110 ezer főnyi serege állt hadrendben, amely végigharcolta a szabadságharcot. Az 1849. évi orosz cári invázió következtében az ország közel 20 évig tartó osztrák katonai megszállás alá került, ez idő alatt nemzeti rendelkezésű hadserege nem volt.

Az önálló magyar hadsereg ismételt felállítására 1868-ban, az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulása után került sor. 1869-ben megkezdődött az első honvédcsapatok felállítása. A századforduló nem képez éles választóvonalat a honvédség fejlődésében, de az 1900-as évek első évtizedében az általános európai fegyverkezés hatására mélyreható és gyors haderő-fejlesztési program indult be az Osztrák–Magyar Monarchiában. A haderő első vonalát a császári és királyi közös hadsereg és haditengerészet, második vonalát a királyi magyar honvédség, illetve K. u. K. Landwehr alkotta. Az európai nagyhatalmak felgyorsult ütemű fegyverkezését szem előtt tartva a hadvezetés a közös hadsereg tüzérségét óhajtotta fejleszteni, ami létszámnöveléssel járt együtt. Az első világháborúban Magyarország több százezres emberáldozatot szenvedett el, főleg az orosz front és az olaszországi Isonzónál. A volt Magyar Királyság területét a köztársasági kormánynak nem sikerült egyben tartania, mert a szomszédos országok igényt tartottak a szlovák, román és délszláv nemzetiségek által lakott területekre (nemzetállami mozgalmak), és az antant támogatásával katonai intervenció indult meg az ország feldarabolására. Az ország jelentős része francia, román és szerb ellenőrzés alá került. Ez a Károlyi Mihály-kormány bukásához vezetett, és 1919. március 21-én az ország még magyar kézen maradt részében a kommunisták ragadták magukhoz puccsal a hatalmat.

A Magyar Tanácsköztársaság létrejöttekor a külpolitikai helyzet még súlyosabb volt, mint a polgári kormányzat idején. Az események alakulását jelentősen befolyásolta a Vix-jegyzék melyet 1919. március 20-án adtak át. Az ország vezetői úgy vélték, hogy 3-4 hónap alatt lehetséges egy körülbelül 200 ezer fős hadsereg létrehozása. 1919. március 25-én jelent meg a Vörös Hadsereg fölállításáról szóló rendelet. Április 16-án a román, majd április 27-én megindult a cseh csapatok támadása. A kezdeti katonai sikerek után azonban a Clemenceau-jegyzék hatására – ami kimondta, amennyiben a Vörös Hadsereg kivonul a Felvidékről, akkor cserébe a románok kiürítik a megszállt Tiszántúlt, és Magyarországot meghívják a béketárgyalásokra – a Vörös Hadsereg kivonult a Felvidékről, de a román csapatok nem távoztak, valamint Magyarországot nem hívták meg a béketárgyalásokra. A Vörös Hadsereg szétesett, amely a román csapatok elleni szolnoki ellentámadás sikertelenségével zárult.

A 1920. június 4-én Trianonban aláírt békeszerződés katonai rendelkezései alapvetően biztosították a kisantant államok teljes katonai fölényét. Olyan hadsereg fenntartását engedélyezték Magyarországnak, mely nemcsak támadó hadműveletekre alkalmatlan, de az ország minimális védelmét sem képes ellátni.

A Tanácsköztársaság kormányának lemondásával megszűnt hadsereggel párhuzamosan szerveződött a Nemzeti Hadsereg melynek parancsnoka a Károlyi Gyula vezette szegedi kormány honvédelmi minisztere, Horthy Miklós lett. Létrehozására június 6-án Szegeden hirdette ki rendeletét, a fővezérség pedig augusztus 9-én felállt (a szervezet elnevezése 1922. január 4-én Magyar Királyi Honvédségre változott). Magyarország a területi revízió politikáját támogató két országgal, először a fasiszta Olaszországgal, majd később (1933. után) a legfontosabb gazdasági partner náci Németországgal kereste az együttműködést. A tengelyhatalmak szövetségeseként 1941-ben Magyarország belépett a második világháborúba, melynek casus bellije Kassa augusztus 26-ai bombázása lett. A gyengén felszerelt magyar csapatok hatalmas emberáldozatot hoztak a keleti fronton, majd 1943. januárjában a 2. magyar hadsereg megsemmisítő vereséget szenvedett a Don folyó partján.

Az ország 1944. március 19-én német megszállás alá került, ez év tavaszától angolszász hadászati bombatámadások színterévé lépett elő. Lévén az ország közlekedési szempontból immár kiemelkedő szerepet töltött be a német háborús célok elérése érdekében, az ország légvédelmét megerősítették, a magyar repülőcsapatok műszaki felszereltségét jelentősen növelték. A szeptembertől szárazföldi hadszíntérré váló országban a három honvéd hadseregen kívül jelentős számú német csapatok is tevékenykedtek. Az országba betörő szovjet és román csapatok az év végére elérték a fővárost, melyet végül sikerrel kerítettek be, majd az újév februárjában bevettek. A főváros felmentésére tett minden magyar–német kísérlet kudarccal végződött. A Királyi Honvédség és a német haderő csapatait az egyesített szovjet–román erők március végére kiszorították az országból a nyugati határon át Ausztriába. 1945. április végére gyakorlatilag a magyar haderő megszűnt létezni. A szovjet csapatok által elfoglalt területeken még a harcok alatt megkezdődött a németellenes csapatok szervezése. 1945 elején már aktív, kis létszámú „partizánhaderő” alakult, melyeket be is vetettek. Később a háború alatt hadifogságba esett magyar katonákat a Honvédelmi Minisztérium Igazoló Bizottsága volt hivatott átvilágítani és igazolni, vagy elítélni. A Bizottság már decemberben ítéleteket hirdetett. Az átvilágított, igazolttá nyilvánított tisztekből, tábornokokból létrehozták az újdonsült Magyar Honvédség törzsi, tiszti állományát. A honvédség ismét fejlődésnek indult, 1946-ban már aktív haderőnek számított. A tisztképzés 1947 decemberében indult, az immár Honvéd Hadiakadémián.

1947. február 10-én Párizsba aláírták a magyar békeszerződést, amelynek a hadseregre vonatkozó előírásai értelmében Magyarországnak jogában állt 70 ezer fős hadsereget szerveznie.

A rendszerváltozás a hadseregben már 1989-ben megkezdődött. 1990. március 15-étől a haderő hivatalos neve Magyar Honvédség.  

Magyarország – a volt Varsói Szerződés tagországai közül elsőként – 1996.. január 29-én jelentette be hivatalosan csatlakozási szándékát a NATO-hoz. 1999. március 12-énMagyarország felvételt nyert a NATO-ba.

Az Országgyűlés 2004 novemberében módosította az alkotmányt a sorkötelezettség felfüggesztésével kapcsolatban, ettől kezdve a Honvédség állományát békében kizárólag hivatásos és szerződéses katonák, köztisztviselők, valamint honvédelmi alkalmazottak (2018-ig közalkalmazottak)[alkotják.

A Magyar Honvédség összlétszámát az Országgyűlés 2013. májusi határozatában 29 700 főben maximálta. Ebből összesen 8845 altiszt és 5690 tiszt lehet a hadseregben. Az összlétszám legfeljebb 30 százaléka lehet a legénységi állomány. A civil kormánytisztviselők, közalkalmazottak és egyéb munkavállalók köre a honvédségi összlétszám maximum negyede lehet. Az összlétszám nem tartalmazza az önkéntes tartalékos, valamint a rendelkezési állományban lévők létszámát.

Források felhasználásával Major Edit

 

 

 

 
Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Rovat legfrissebb hírei
  • BONTSA A VONALAT! Ne hagyja magát átverni! »
  • EP-választás 2019 »
  • Csak veszélyhelyzetben! A 112-es szám életet menthet. »
  • Fontos információk az EU - parlamenti választásról »
  • A Gazdapiac ötödik születésnapja »
  • Budaörsi Gazdafesztivál »
  • Szél Bernadett megvilágosodott: Már szerinte is büntetendő a graffitizés »
  • A Magyar Honvédség története »
  • Városházi ingatlanmutyi, avagy Vágó Csaba, a polgármester kabinetfőnöke, szabadon osztogathatja a vá »
  • Ne feledje, veszélyes hulladék-gyűjtés május 11-én (szombaton) »
  • Legfrissebb képtárak

    Szent István szobor Csallóközkürtön

    Kádár Gabriella alkotását 2019 húsvét vasárnapján avatták fel. A megszentelésen a helyi magyar közösség nagy számban volt jelen.
    Ajánlások
    • curver
    • gazdapiac

    Helyi dolgok...

    Molinó készítés Budaörsön a Dicentránál!

    Szállás Budaörs
  • Magdi Panzió

  • Éttermek Budaörs
  • Fenyő Étterem
  • Magdi mama kiskonyhája
  • Aromi Ristorante Italia - Olasz étterem, pizzéria Budaörs szívében
  • ABS Bowling & Pub

  • Látványosság, szabadidő Budaörs
  • Városi Régészeti Kiállítás
  • Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény, Heimatmuseum Budaörs

  • Helyi vállalkozások, szolgáltatások Budaörs
  • Izsold-Car Karosszéria-javítás
  • Buliszerviz
  • Budaörsi Ingatlanszövetség
  • Völgy 2000 Kft.
  • Horváth Kereskedelmi kft.

  • Civil szervezetek Budaörs
  • Törökbálinti Hagyományőrző Tánccsoport
  • Régiségbúvár Egyesület
  • BUDAÖRSI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG
  • BUDAÖRSI DIÁK SPORTEGYESÜLET (BDSE)
  • CBE, BUDAÖRSI CUKORBETEG KLUB EGYESÜLET

  • Közösségek Budaörs
  • Budaörsi Római Katolikus Egyházközség

  • Sport Budaörs
  • Zendo Budaörs Egyesület
  • ABS Sportcentrum
  • BSC Labdarúgó Szakosztály
  • Liver FC Budaörs
  • Úszásoktatás Budaörsön