• Fenyő Étterem
  • Hirdessen minálunk

Rovatok:

Pest megye Budaörs Magazin Beszélgessünk könyvekről
2019-06-12 05:05

Beszélgessünk könyvekről

|

A mai fiatalok (dehogy kritizálom őket) talán el sem hiszik, hogy milyen nagy öröm volt nagyszüleik, déd­szüleik számára a könyv, az olvasás gyönyörűsége. Mindig lapult a táskánkban egy regény, talán az „Olcsó könyvek” sorozatból, és alig vártuk, hogy elővehessük, amíg vártunk a járművekre, és még azo­kon is folytattuk az olvasást.

Gyakran eszembe jut Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban című költeménye, amiben fel­te­szi a sokat idézett kérdést: - Ment-e a könyvek által a világ elébb? Sokunkban már rég meg­fo­gal­ma­zó­dott a válasz.

Értéknek számított régebben egy lexikonsorozat, vagy egy komolyabb szótár. Meg­ér­tem, hogy az interneten mindent meg lehet találni. Gyakran élek is a lehetőséggel, de egy 2-3 kötetes re­gényt nem tudnék a neten elolvasni.

Napjainkban tapasztalható, hogy sokan igyekeznek megszabadulni a könyveiktől. Persze, annak lehet oka a költözés vagy egyéb tényező. Szedtem már ki könyvet a papírgyűjtő konténerből. Városunkban több helyen is van nyitott polc, ahonnan bárki elviheti a neki tetszőkötetet. Ez a jó megoldás, nem a ku­ka. Például a Városi Könyvtárban, a Művelődési Házban, a lakótelepi Közösségi Házban vihet is, hoz­hat is bárki.

Örömmel látom, hogy sok fiatal szülő látogatja gyermekeivel a könyvtárat. Belőlük lesznek majd az ol­vasó felnőttek. Jól gondolom? — kérdeztem Csabay Károly igazgató urat.

— Igen, reméljük. Szeretettel köszöntöm az olvasókat. A bevezető gondolatokat annyiban pon­to­sí­ta­nám, hogy a könyvtárnak feszesen kell gazdálkodnia raktári helyeivel. Ezért nem minden esetben tu­dunk hagyatékot, már nem használt otthoni könyvtárat korlátlan mennyiségben ajándékba elfogadni. Ér­zékelem, hogy ez olykor okoz visszatetszést a felajánlóban, és ezt megértem, és igazából nagyon saj­nálom. A könyvtárnak azonban korlátosak raktári kapacitásai (minden könyvtár így van ezzel), és et­től egyetlen könyvtárigazgató kollégám sem tud eltekinteni, így én sem. Lelkileg ez nem mindig könnyű, és ezt belátom, ennek ellenére szíves megértést kérek minden érintettől ebben a kérdésben.

Visszatérve a kérdésre; igen, Budaörs rendkívül szerencsés ebből a szempontból. Fiatal értelmiségi csa­ládok látogatják rendszeresen a könyvtárat kisgyermekeikkel, ezt az igényt nagy örömmel szol­gál­juk.

— Évek tükrében hogyan változott a látogatottság?

— Állandó maradt. A könyvtárak forgalmi adatai a fenntartóhoz, a szaktárcához és a mi esetünkben a me­gyei könyvtárhoz is elkerülnek, ahol abszolút független szakmai szempontok alapján állítják elő a be­lőlük leszűrhető statisztikai mutatókat — és a mi könyvtárunk e tekintetben hosszú ideje stabilitást mu­tat. Valóban érzékelhető a társadalomban és az információhoz jutási szokásokban egy változás, amely a könyvtárhasználat ellen hat. A budaörsi könyvtár azonban szemlátomást ellenáll ennek. Ne té­vedjünk: ez nem győzelmi jelentés! Csak annyit mondtam, hogy álljuk a sarat.

Hogy illusztráljam: van a frontnak olyan szakasza is, amely szemlátomást megadja megát az említett nyo­másnak. És ez a folyóirat-olvasás. A közkönyvtárak folyóiratolvasó-termei mondjuk tíz évvel ez­előtt még tele voltak; ketten-hárman vártak mondjuk a Népszabadságra vagy a Magyar Nemzetre, avagy a HVG-re vagy a Demokratára. Ma — miközben egyre kevesebb a nyomtatott periodika — a pa­píralapú folyóiratok olvasása, mint olvasási kultúra alábbhagyott. Kevesebben olvasnak. És nálunk, Bu­daörsön is így van ez.

Igazgató úrnak mit jelent a könyv.

— Személyes, nem (annyira) szakmai választ adva: Egyetlen gyerekként sokat olvastam. Édesapám — aki szintén könyvtáros — fontosnak tartotta a könyvek szeretetét, rendszeresen olvasott fel nekem. (Be­vallom, ebben én magam már nem vagyok olyan jó, mint amilyen ő volt.) Ezek az emlékeim az ő fel­olvasásairól azt hiszem, holtomig elkísérnek. Gimnazista koromban nagyon szerettem a verseket, Jó­zsef Attila-kötetemet a kívánt helyen egyből nyitottam, nem kellett hátralapozni a mutatóért. Pi­lin­szky­vel voltam még így. Szerettem a novellákat. A nagypróza kicsit később szólított meg; if­jú­ko­rom­ban nehezen emészthetőnek ítéltem. Egyetemi éveim alatt ébredtem rá, hogy micsoda érték egy jó szak­könyv. Szakmai monográfiáimat rongyosra hajtogattam, firkáltam, jegyzeteltem. (Ebben össze is kü­lönböztünk Édesapámmal, aki ezt a bánásmódot igen-igen rosszallotta.) Szeretem a papíralapú in­for­mációt, ma is sok könyvet használok, füzetekbe, papírra jegyzetelek. Tanárként — alkalmanként ok­tatok is — táblánál krétával vagy filccel szeretek dolgozni; a projektoroktól idegenkedem. (Na, nem na­gyon, csak kicsit.

Milyen sorsa lesz a könyveknek 20-30 év múlva?

— Ez inkább szakmai kérdés. A mi szakmánknak, a könyvtárosságnak mindenekelőtt az a feladata, hogy az információk rendezetlen halmazából rendszerezett információt állítson elő a könyv­tár­hasz­ná­ló közönség számára. Eközben az információt hordozó eszközök természetesen változnak, az agyag­táb­láktól az e-bookig, az alapfeladat azonban nem változik. A hordozók többnyire tárgyak, amelyeket a könyvtár először gyűjt, feltár és őriz. Amikor Klimó György pécsi püspök 1774-ben Magyarországon el­sőként nyilvános könyvtárat nyitott meg, a gyűjtés és az őrzés mellett a könyvtár akkor új feladatát fo­galmazta meg: a hozzáférhetővé tételt. Ennek nyomós oka 1774-ben (egyebek mellett) az kellett, hogy legyen, hogy egy komolyabb könyv akkora érték volt akkor, mint ma egy jobb autó. Nem volt re­mény rá, hogy az érdeklődők széles körei meg tudjanak vásárolni annyi könyvet, mint amennyire — mond­juk tanulmányaikhoz — szükségük van. Ha nem is ennyire kiugró mértékben, de a köl­csön­könyv­tárnak ez a gazdaságossági funkciója a mai napig megmaradt. Az egyik korábbi kérdésre vá­la­szol­va említettem, hogy a könyvkölcsönzés (továbbá a CD- és DVD-kölcsönzés) nem csökken könyv­tá­runk­ban. Egyszerűen szólván: ennek egyik oka az, hogy a kölcsönzés olcsóbb, mint a vásárlás.

A Gutenberg-féle könyv után olyan hordozó lépett fel az információforgalomban, amelynek az az új­don­sága, hogy megszűnt a példányfogalom. A digitális média másolható. Raktározása gyakorlatilag nem okoz gondot, nem úgy, ahogyan a könyveké. Bárkinél ott lehet, anélkül, hogy akitől kapta, annál már ne lenne ott. A szerzői jogi szabályozást is meglehetősen nagy pofonként érte ez az újdonság, és a jogalkotás, ahogy látjuk, lohol az események után. Mindegy. Valahogy majd rendeződik.

A könyvet — akárcsak az agyagtáblákat — minden bizonnyal egy idő után már csak a múzeumok üveg­lapjai mögött fogjuk tudni megcsodálni. A könyvtár viszont továbbra is szolgáltatni fog: ren­de­zett információt egy meghatározott információs térben az interneten (ha internet lesz még az az esz­köz, amelyen kapcsolatot tartunk majd), a könyvtárosok home-office munkában végzik majd a meg­fe­le­lő feltöltéseket… sokféléképpen alakulhat. A könyv eltűnhet. No, nem 20-30 év múlva, akkor még lesz könyv; de később. Egyvalami nem tűnhet el: az ember, aki tanulni, szórakozni, művészi élményt sze­rezni akar az olvasás révén.

Köszönöm a beszélgetést.
s.k.

 


Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Rovat legfrissebb hírei
  • Máris van olyan devizahiteles, aki jogerősen pert nyert a Kúria friss döntése alapján »
  • Úrnap Budaörsön 2019-ben »
  • Egy törölt bejegyzés története »
  • Lechner Judit pompás kertjében jártunk »
  • Kerítésbontás a 130. születésnapját ünneplő Budaörsi Vasútállomáson »
  • A Nyugdíjas Polgári Egyesület Székesfehérváron járt »
  • Kezdődik a csillagászati nyár: ma lesz az év legrövidebb éjszakája »
  • Megdőlt a napi csapadékrekord szerdán »
  • Így ünnepelték a Pedagógus napot a nyugdíjas pedagógusok »
  • Az Oltáriszentség ünnepe »
  • Legfrissebb képtárak

    Irány a strand

    fotó:wein
    • curver
    • gazdapiac

    Helyi dolgok...

    Molinó készítés Budaörsön a Dicentránál!

    Szállás Budaörs
  • Magdi Panzió

  • Éttermek Budaörs
  • Fenyő Étterem
  • Magdi mama kiskonyhája
  • Aromi Ristorante Italia - Olasz étterem, pizzéria Budaörs szívében
  • ABS Bowling & Pub

  • Látványosság, szabadidő Budaörs
  • Városi Régészeti Kiállítás
  • Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény, Heimatmuseum Budaörs

  • Helyi vállalkozások, szolgáltatások Budaörs
  • Izsold-Car Karosszéria-javítás
  • Buliszerviz
  • Budaörsi Ingatlanszövetség
  • Völgy 2000 Kft.
  • Horváth Kereskedelmi kft.

  • Civil szervezetek Budaörs
  • Törökbálinti Hagyományőrző Tánccsoport
  • Régiségbúvár Egyesület
  • BUDAÖRSI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG
  • BUDAÖRSI DIÁK SPORTEGYESÜLET (BDSE)
  • CBE, BUDAÖRSI CUKORBETEG KLUB EGYESÜLET

  • Közösségek Budaörs
  • Budaörsi Római Katolikus Egyházközség

  • Sport Budaörs
  • Zendo Budaörs Egyesület
  • ABS Sportcentrum
  • BSC Labdarúgó Szakosztály
  • Liver FC Budaörs
  • Úszásoktatás Budaörsön