• Fenyő Étterem
  • Hirdessen minálunk

Rovatok:

Pest megye Budaörs Magazin A Hymnus születése
2019-06-17 07:22

A Hymnus születése

|

Az Erkel Ferenc Társaság és az ugyancsak Erkel által 1853-ban útjára indított Filharmóniai Társaság Zenekara ( mai nevén Budapesti Filharmóniai Társaság) célul tűzte ki, hogy a 175.évfordulón 2019. június15-én  méltóképpen emlékezzen meg legfőbb zenei szimbólumunkról nemzeti öntudatunk egyik kulturális alap kövéről a Himnuszról és annak születéséről. Az emlékkoncertet a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében tartották meg.
E jeles napra emlékezve 2019. június 15-én emlék koncertet rendeztek a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében ahol fellépett a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar, valamint Budapesti Filharmónia Társaság vegyes kara

Az emlékkoncerten felcsendült Erkel Ferenc Szózat, az Ünnepi Nyitány valamint a Hunyadi László operából részletek, a Magyar Cantate és s korabeli fennmaradt Hymnus pályaművek. Vezényeltek Medveczky Ádám Kossuth díjas karmester, Somogyváry Ákos karnagy az Erkel Ferenc Társaság elnöke.

Az emlékkoncerten részt vett Somogyvári Ákos Erkel Ferenc szép unokája akinek kutatómunkája eredményeként még további öt pályamű is  napvilágra került, melyeket ezen az emlékkoncerten szintén hallhatott a közönség, megadva azt a lehetőséget hogy különbséget tudjon tenni az akkori pályaművek között..

Kölcsey Ferenc Hymnus című versének megzenésítésére kiírt pályázat egyöntetű döntését az egykori bíráló bizottság 1844. június 15-én hozta meg,

majd ugyanebben az évben   július 2-án mutatták be a pesti Nemzeti Színházban amelynek szerzője Erkel Ferenc volt, és amely Magyarország nemzeti himnusza lett.

A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. Kölcsey műve előtt a katolikus magyarok nemzeti imaként a Boldogasszony anyánk című, valószínűleg a 18. század elején keletkezett egyházi népéneket tekintették himnuszuknak.

Kölcsey 1815-ben Szatmárcsekére költözött öccséhez, akinek rossz gazdálkodása miatt a családi birtok rendbetétele a költő vállára nehezedett. Vidéki elszigeteltségében, magányában formálta költészetét, új műfajokkal próbálkozott.

1821-től kezdődő lírai korszakának fő műfaja a hazafias szabadságóda és a népköltészet eredményeit felhasználó lírai dal lett. A bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában keletkezett hazafias költészetének remeke, a Hymnus, melynek szövegét 1823. január 22-én tisztázta le. E napot 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük.

A költemény megzenésítésére 1844-ben, a költő halála után hat évvel hirdetett pályázatot Bartay András, a pesti Nemzeti Színház igazgatója. A 20 arany értékű pályadíjat a beérkezett tizenhárom pályaműből Erkel Ferencnek, a Nemzeti Színház karmesterének ítélte a zsűri.

A művet 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban, hivatalos állami ünnepségen 1848. augusztus 20-án csendült fel először. Erkel zenéje nem aratott rögtön osztatlan sikert. A Honderű ugyan, mint felséges néphimnuszt dicsérte, „melyet Kölcseynk és Erkelünk egyesült lantjaik teremtének", ám fanyalogva hozzátette: „a Hymnus szelleméhez alkalmazott templomi zene... a nép ajkán visszhangra nem fog találni".

A lap jövendölése nem teljesedett be: már 1844 augusztusában megszólalt a Himnusz nyilvános népünnepségen, az óbudai hajógyárban a Széchenyi gőzös vízrebocsátásakor, majd pár nap múlva a pesti polgári őrhad zászlószentelésén. A művet főleg színházak, színészek és az ifjak terjesztették, rendszeresen elénekelték különböző rendezvények alkalmával, és igazi jelentősége a szabadságharc utáni elnyomás éveiben mutatkozott meg. A dal és a vers nemzeti ima lett, mondhatni közmegegyezéses alapon a magyarok nemzeti imádságává vált. Hivatalosan az 1949-es alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába.

Major Edit

 

 
Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Rovat legfrissebb hírei
  • Megelőlegezett bizalom »
  • A távolból helyettünk látnak majd - Elindult a Távszem projekt »
  • A kertbarátok a 135 éves vasútállomáson ünnepeltek »
  • Kigördült az első KISS emeletes motorvonat »
  • Óránként négyezer autó zúdul az M1- M7-es Budaörsi szakaszára hétvégeken »
  • Megválasztották Ursula von der Leyent az Európai Bizottság új elnökének »
  • A térségben Budapest a legnépszerűbb turisztikai célpont »
  • Haldokló fák »
  • Három ország határán járt a Kolping Család (utolsó nap) »
  • Bor és Egészség est a Borháló Budaörsben »
  • Legfrissebb képtárak

    A BKCS az Őrségben

    Kép: sk, NGy, SzK
    • curver
    • gazdapiac

    Helyi dolgok...

    Molinó készítés Budaörsön a Dicentránál!

    Szállás Budaörs
  • Magdi Panzió

  • Éttermek Budaörs
  • Fenyő Étterem
  • Magdi mama kiskonyhája
  • Aromi Ristorante Italia - Olasz étterem, pizzéria Budaörs szívében
  • ABS Bowling & Pub

  • Látványosság, szabadidő Budaörs
  • Városi Régészeti Kiállítás
  • Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény, Heimatmuseum Budaörs

  • Helyi vállalkozások, szolgáltatások Budaörs
  • Izsold-Car Karosszéria-javítás
  • Buliszerviz
  • Budaörsi Ingatlanszövetség
  • Völgy 2000 Kft.
  • Horváth Kereskedelmi kft.

  • Civil szervezetek Budaörs
  • Törökbálinti Hagyományőrző Tánccsoport
  • Régiségbúvár Egyesület
  • BUDAÖRSI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG
  • BUDAÖRSI DIÁK SPORTEGYESÜLET (BDSE)
  • CBE, BUDAÖRSI CUKORBETEG KLUB EGYESÜLET

  • Közösségek Budaörs
  • Budaörsi Római Katolikus Egyházközség

  • Sport Budaörs
  • Zendo Budaörs Egyesület
  • ABS Sportcentrum
  • BSC Labdarúgó Szakosztály
  • Liver FC Budaörs
  • Úszásoktatás Budaörsön