• Molnár Sport
  • hetkut
  • oregpres
  • Konturdou
  • DrLendvai
  • SzeletBurkTegla
  • GeszlerPince
  • Hirdessen Minálunk

Rovatok:

Komárom-Esztergom megye Kisbér Magazin Ismeri Kisbér környékét? Csép - a török kor előtt a járás legjelentősebb települése lehetett
2018-12-18 11:21

Ismeri Kisbér környékét? Csép - a török kor előtt a járás legjelentősebb települése lehetett

|

(fotó:familypedia.wikia.com)
Sorozatunkban virtuálisan körbejárjuk a Kisbéri Járás településeit, számba vesszük a környék értékeit, érdekességeit - a teljesség igénye nélkül. Most Cséppel foglalkozunk, melynek határában bronzkori leleteket, honfoglalás kori sírokat is találtak, a török idők után viszont újra kellett telepíteni.

Csép község Komárom-Esztergom megyében

 

Fekvése:

 

A település a megye nyugati felének közepetáján a 13. számú Komárom-Kisbér főútvonal mellett fekszik 9 km-re Kisbér-től és 19 km-re Komárom-tól.

 

A községtől 3 km-re Tárkány községgel közös vasúti megállóhelye van a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalon.

 

Földrajzi helyzete

 

Az Igmándi-Kisbéri-medence kistáj közepén helyezkedik el. A táj itt már hullámos északról délre menve hullámos síksággá szelídül.

 

A felszínt a Concó-patak, Császár-ér és a Vékony-ér patakvölgyei tagolják.

 

Azonban a lakosság (táv)vezetékes ívóvízrendszerében tatabányai víz folyik. A felszínt lösszel átitatott ártéri homok, kavics és iszap alkotja.

 

Ezen csernozjom talaj alakult ki, a mélyebb részeken réti öntéstalajjal keveredve. Éghajlata mérsékelten meleg és száraz.

 

Évi középhőmérséklete 9,9 °C fok. A csapadékátlag: 620 mm, az éves napfénytartam: 2010 óra és az uralkodó szélirány északnyugati.

 

Története

 

Az első régészeti emlékek a bronzkorból származnak. A falu határában honfoglalás kori sírok vannak. Első okleveles említése 1257-ből történik ˇ"possesio regalis Chepp" alakban.

 

A Csép név csak 1909-től használatos. A Csépán név becéző alakjából származik. A falusiak azonban a Csep alakot is használják.

 

1427-től királynői birtokként szerepelt, de röviddel később a Csepy családé lett. A török korban sok hasonló községgel együtt elnéptelenedett.

 

A 18. század közepére a Pázmándy család ide helyezte székhelyét, s majorságot hozott létre.

 

A század közepére a település nemesi közbirtokossággá alakult át, mely falu életét a 19. század végéig meghatározta.

 

Közülük nagyobb birtokkal a gróf Cseszneky, Pálffy, Mihályi és Göbel családok rendelkeztek.

 

A község fele arányban katolikus és református. A települést a lassú, csendes fejlődés jellemezte.

 

A falu határa nagyobbrészt a kisbirtokosok között oszlott meg és szántóműveléssel foglalkoztak.

 

A második világháború végén súlyos harcok folytak a falu határában, amelyek 1945. március 24-én értek véget.

 

A háború után a község életét a stagnálás és a csendes visszafejlődés jellemzi. Termelőszövetkezete az 1960-as évek végén a nagyigmándi Új Élet termelőszövetkezethez csatlakozott. Iskolája 1971-ben szűnt meg.

 

Ugyanezen évben a nagyigmándi nagyközségi közös tanács társközsége lett. 1990-ben újra önállóvá vált igazgatása.

 

Az önállóság első éveiben az önkormányzat erőfeszítéseket tett a település kommunális fejlesztésére.

 

Nevezetességei

 

református templom 1788-ban építették klasszicista stílusban,

 

műemlék kúriák: Thaly, Csapó, és Micskey családok műemlék jellegű házai,

 

helytörténeti gyűjtemény a volt iskolában.

 

 

Nevezetes emberek

 

Csajághy Laura Vörösmarty Mihály múzsája és felesége csépi származású volt,

 

Thaly Kálmán (történetíró, költő, politikus) is itt született. Személye szerepet játszott abban, hogy 1885-ben gyűlést tartott itt a Dunántúli Történetírók Társasága

 

Híres emberek akik megfordultak itt

 

Bajza József aki az 1848-as szabadságharc bukása után itt bujdosott, majd 1853 és 1854 nyarát feleségével együtt itt töltötte.

 

Vörösmarty Mihály 1850 márciusától májusáig a községben lakott, innen költözött Baracskára.    

 

forrás:wikipedia

 

 


Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
  • Palló
  • MalmasAgrar
  • DElIKATASZAR
  • Cserépkályha
  • FlajszSirko
  • Kormendisirko
  • Hirdessen Minálunk