• Molnár Sport
  • hetkut
  • oregpres
  • Konturdou
  • DrLendvai
  • SzeletBurkTegla
  • GeszlerPince
  • Hirdessen Minálunk

Rovatok:

Komárom-Esztergom megye Kisbér Magazin Kisbér környéki nevezetességek, látnivalók: Csatka-Szentkút búcsújáróhely és története
2018-12-21 11:38

Kisbér környéki nevezetességek, látnivalók: Csatka-Szentkút búcsújáróhely és története

|

(Sarlós Boldogasszony templom, előtérben a Szentkút - fotó:Nagy Pál)
Kétségtelen, hogy a Kisbéri Járás egyik leghíresebb látnivalója, búcsújáróhelye a csatkai Szentkút és a Sarlós Boldogasszony - templom.

A templomról:

A gótikus templom az 1300-as években épült, majd barokk stílusban átépítették 1779-ben és 1801-ben.

A gótikus eredetű templomot Kont Miklós nádor építtette az évtizeddel korábban alapított pálos kolostorhoz.
 
 
A csatkai pálosok egyébként a legmódosabb szerzetesrendek közé tartoztak, a budai Hess András tér Vörös Sün-háza is az övéké volt valamikor.
 
A török idők pusztításai után a pálosok nem települtek vissza, templomukat sokáig a móri kapucinusok gondozták.
 
A templom szerkezetében építészeti érdekességet jelentenek a belső támfalak, a hajó fülkesoros megoldása; utoljára 1801-ban építették át. Mai formájában barokk.
 
Értékei közé tartozik a szentély északi oldalfalában bizonyos Szentléleki Akácius Miklós reneszánsz sírköve 1516-ból, keresztelőkútja 1801-ből.
 
Főoltárképe Schmidt József győri festőtől való. Szent István szobrának talpazata egy gótikus oszlopfő.

Az erdei kápolna 1863-ban épült, azóta búcsújáróhely.
 
Az utóbbi évtizedekben elsősorban a cigányság látogatja. Nekik külön cigány nyelvű misét is celebrálnak.

Érdekesség, hogy a búcsú alkalmából "leányvásárt" is tartanak, a szülők itt választják ki fiuk jövendőbelijét.

A település nevét 1326-ban említették először írott források, Kont nádor pedig 1357-ben alapította az itten pálos kolostort.
 
A törökdúlás után 1630-ban tértek vissza a pálosok, és virágzó gazdaságuk fennállt egészen II. József feloszlató rendeletéig.

A XIX. század közepétől a Liechtenstein hercegi család volt a tulajdonosa. 1950-ben került Veszprém megyéből Komárom megyébe, először Ácstesszérhez, majd Kisbérhez tartozott.
 
Önállóságát 1898-ban nyerte vissza.

Gyógyító erejűnek hitt forrásához - a Szentkúthoz - számos legenda fűződik.
 
A kúthoz épített kápolna védőszentje Boldog Szűz Mária. Az erdei kegyhely 1863 óta áll és voltaképp ekkortól hivatalos búcsújáróhely. (forrás:miserend.hu)
 
 
A mai Irgalmasság Anyjáról elnevezett kápolna Szentkút közelében 1862-ben épült báró Fiath Ferencné jóvoltából, s annak a Csöbönyei József harmadrendi testvérnek a segítségével, aki itt is lakott egy remetekunyhóban.

Bár a feljegyzések a csoportos zarándoklatok emlékét csak a XIX. sz. végétől őrzik, mégis tudni lehet egy Meizer Vilmos nevű vak ember csodálatos gyógyulásáról 1792-ből.
 
A búcsúsok szerint  a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénaság ellen jó. A zarándokok régen és ma is a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradottaknak.

Fő búcsúját Kisasszony napkor (szeptember 8-án) tartják. 
 
 
 
A szentkúti remeték

A csatkai szentkút képéhez hozzátartoznak az 1861 óta itt élő remeték is.
 
Ők egyszerű, jószándékú hívek voltak valamennyien.
 
A nép nevezi őket remetének. Magányos életmódjuk igazolja ezt az elnevezést.
 
A plébániatörténet kápolna gondnoknak, kápolnaőrnek jelzi őket.
 
Gondozták a Szentkutat, a kápolnát, annak környékét, sekrestyési teendőket láttak el, és szolgálatára voltak a búcsúsoknak.    (forrás:csatka.hu)


 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
  • Palló
  • MalmasAgrar
  • DElIKATASZAR
  • Cserépkályha
  • FlajszSirko
  • Kormendisirko
  • Hirdessen Minálunk