• Molnár Sport
  • hetkut
  • oregpres
  • Konturdou
  • DrLendvai
  • SzeletBurkTegla
  • GeszlerPince
  • Hirdessen Minálunk

Rovatok:

Komárom-Esztergom megye Kisbér Magazin Ők voltak Kisbér birtokosai: a "Kővágóörsi" család...
2019-01-14 14:27

Ők voltak Kisbér birtokosai: a "Kővágóörsi" család...

|

(Forrás:wikipedia)
Kisbéren mindenkinek ismerősen cseng ez a név: Batthyány. Elég csak a Batthyány-kastélyra gondolnunk. De mi köze volt a családnak Kisbérhez?

A 18. században Kisbér a Batthyány család birtokába került.

 

A család kiemelkedő személyisége gróf Batthyány Kázmér, aki az 1849-es magyar kormány külügyminisztere volt.

 

Felajánlotta a Magyar Tudós Társaságnak teljes rohonci és kisbéri könyvtárát.

 

Emigrációja alatt kisbéri birtokát elkobozták. 1853-ban Ferenc József császár itt alapította meg a helyi lótenyésztést és a vele kapcsolatos szakértelmet felhasználva a kisbéri királyi ménest.

 

 

A Batthyány családról:

 

A család eredeti neve Kővágó Örsi család volt, és a Veszprém megyei Felsőörsről származtak.

 

Nemességüket a honfoglalás korára vezették vissza.

 

Kővágó Örsi György házasság révén 1398-ban megszerezte Battyán falut (a mai Szabadbattyán).

 

György fia Albert azután a Battyáni nevet vette fel, amit utódai később Batthyány formára változtattak (eredeti kiejtése: battyáni, mai közkeletű ejtése:battyányi).

 

1522-ben Batthyány Ferenc báró (?-1566) királyi adományul több Vas vármegyei birtokot kapott. Ezek közül a legfontosabb Németújvár volt (ma Güssing, Burgenland).

 

A török hódítás következtében a család a battyáni birtokát elvesztette és Németújvárra tette át székhelyét. Batthyány Ferenc ezután a Habsburgok pártjára állt és Szapolyai János király ellen harcolt.

 

Érdemei jutalmául számos további birtokadományban részesült, és 1563-ban, Miksa király uralkodása kezdetén már a legelőkelőbb magyar főúrnak számított a Királyi Magyarországon.

 

A grófi címet 1630-ban kapták meg (Batthyány I. Ádám királyi kamarás). Innentől a családnak grófi, illetve hercegi ágát tartják nyilván.

 

Fia, Batthyány (II.) Ádám országbíró feleségül vette gróf Strattmann Eleonórát, akitől két fia született,

 

Lajos és Károly. Utóbbi 1755-ben megkapta az engedélyt édesanyja és édesapja családi neveinek kettős használatára (Batthyány-Strattmann).

 

1764-ben pedig római szent birodalmi hercegi rangot nyert. Ez az ág azonban fiaiban kihalt.

 

A hercegi rang ezután bátyjának, Lajos nádornak leszármazottaira szállt át, elsőszülöttségi jogon.

 

 

A család további ismert tagjai:

 

Batthyány Benedek 1511, budai várnagy

 

Batthyány Boldizsár (1537–1590), humanista tudós, alkimista, könyvgyűjtő

 

Batthyány (I.) Ádám (1610–1659) gróf (1630), császári és királyi kamarás.

 

Batthyány (II.) Ádám (1662–1703) gróf, altábornagy, dunántúli és Kanizsával szembeni végvidéki főkapitány, országbíró.

 

Batthyány Lajos Ernő nádor (1696–1765), kancellár, nádor

 

Batthyány Károly József (1698–1772) herceg (1764), tábornok, II. József császár nevelője

 

Batthyány József (1727–1799), kalocsai, majd esztergomi érsek

 

Batthyány Ignác (1741–1798), erdélyi püspök, könyvtáralapító

 

Batthyány Franciska grófné (1802–1861)

 

 

Illusztráció a Vasárnapi Ujságban (1868)

 

 

Batthyány Kázmér - Illusztráció a Vasárnapi Ujságban (1868)

 

 

 

Batthyány Kázmér (1807–1854) politikus, a Szemere-kormány külügyi- illetve ideiglenes földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter

 

 

németújvári gróf Batthyány Lajos

 

németújvári gróf Batthyány Lajos

 

 

Batthyány Lajos (1807–1849), az első magyar miniszterelnök

 

Batthyány Gusztáv (1803–1883) herceg, Angliában élt és a versenylótenyésztéssel foglalkozott

 

 

 

 

Batthyány-Strattmann László a róla elnevezett díj emlékplakettjén

 

Batthyány-Strattmann László a róla elnevezett díj emlékplakettjén

 

 

Batthyány-Strattmann László (1870–1931), „a szegények orvosa”, 2003-ban a katolikus egyház boldoggá avatta

 

Batthyány Ervin (1877–1945) anarchista politikus, közíró

 

Batthyány Gyula (1887/8-1959) híres festőművész

 

Batthyány Margit grófnő (1914–1959), Franciaországban élt és versenylótenyésztéssel foglalkozott

 

Batthyány Bálint gróf (1942–) a Batthyany Kultur-Press Kft többségi tulajdonosa

 

 

Családi legendák

 

Zsófia főhercegné, Ferenc József császár édesanyja felkínálta bájait az akkori szépségideált megtestesítő Lajos grófnak, a későbbi miniszterelnöknek, de visszautasításra lelt, s az sem kizárt, hogy az 1848–49-es forradalmat és szabadságharc leverését követően Zsófia bosszúvágya is szerepet játszhatott a gróf agyonlövetésében.      (forrás:wikipedia)

 

 


Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
  • Palló
  • MalmasAgrar
  • DElIKATASZAR
  • Cserépkályha
  • FlajszSirko
  • Kormendisirko
  • Hirdessen Minálunk