• Konturdou
  • DrLendvai
  • SzeletBurkTegla
  • Molnár Sport
  • GeszlerPince
  • hetkut
  • oregpres
  • Hirdessen Minálunk

Rovatok:

Komárom-Esztergom megye Kisbér Magazin Ismeri Kisbér környékét? Réde, a volt Esterházy kastély, intézőház...
2018-12-18 11:30

Ismeri Kisbér környékét? Réde, a volt Esterházy kastély, intézőház...

|

(a volt Esterházy-kastély maradványai)
Virtuálisan körbejárjuk a Kisbéri Járás településeit, számba vesszük a környék értékeit, érdekességeit - a teljesség igénye nélkül. Tartson velünk !
Réde a Bakony-hegység észak-keleti lábánál fekszik, Komárom-Esztergom megye DNY-i sarkában.
 
A községet körülvevő, hegyes-völgyes erdőrészek gazdag növényvilága, vadállománya a kirándulóknak és a vadászatot kedvelőknek nyújthat kikapcsolódást.
 
Kellemes időtöltésre, pihenésre, sportolásra nyújt lehetőséget az Esterházy-kastély természetvédelem alatt álló angolparkja is.
 
A parkban található növényritkaságok közt a látogató számos ritka fafajtát fedezhet fel, melyek legtöbbje már betöltötte századik életévét.
 
http://www.iranymagyarorszag.hu/kepek/kep/nagy/310412m.jpg
 
(Rédei látkép) 
 
A község népessége: kb. 1.500 fő.

A települést Ráda néven egy 1234-ben kelt okirat említi először. Elnevezése egy szláv személynévre vezethető vissza. A falu a 14. században a Garaiak, majd a 15. században a Szapolyai család birtoka lett.
 
Ebben az évszázadban a környék legnagyobb települése volt. 1529-ben a török hadjárat, 1554-ben pestisjárvány sújtotta a lakosságot.
 
1436-ban a király Csesznek várával együtt Esterházy Dánielnek adományozta a falut. A török elleni felszabadító háborúk, valamint a Rákóczi szabadságharc idején sokat szenvedtek Réde lakói, ezért számuk csak lassan gyarapodott. A 18. század második felében az Esterházyak kastélyt építettek a faluban, mely ekkor már fejlődésnek indult.
 
Az 1784-87-es népszámlálás adatai szerint a településen már 1170 fő élt. A földművelésből élő lakók borméréssel és fakereskedelemmel is foglalkoztak. A 19. században a falu háborítatlanul fejlődhetett.
 
A település első ipari létesítménye az 1926-ban alapított keményítőgyár volt. A második világháború után megalakult termelőszövetkezet napjainkban már gazdasági társaságok formájában működik.
 
Réde lakói közel 80 egyéni és társas vállalkozásban, valamint a szomszédos településeken találnak munkát. A községet 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez.
 
 
Réde légi fotó.jpg
 
 
(Légi fotó,  forrás:wikipedia - fotó:Civertan)
 
 
Esterházy kastély

A cseszneki uradalmat, Esterházy Dániel 1744-es halálát követően, az uradalomhoz tartozó falvakkal együtt fia, Imre örökölte.
 
Mivel Csesznek vára egyre kevésbé felelt meg a grófi család megnövekedett kényelmi igényeinek, a közeli Réde településen Esterházy Imre lovassági tábornok az 1780-as években klasszicizáló, későbarokk (copf) stílusú kastélyt emeltetett.
 
Az épület terveit minden bizonnyal az 1761-ben elhunyt Franz Anton Oilgram neves osztrák építész készítette, de valószínű, hogy az épület csak halála után épült fel.
 
A nemesi rezidencia építésére – a helyben élő hagyomány szerint – a gróf a győrszentmártoni (pannonhalmi) apátság építését végző, Csehországból áttelepült kőművesmestereket kérte fel.
 
Az elkészült kastély egy szabadon álló, egyemeletes, megközelítően téglalap alaprajzú épület volt. Főhomlokzata 3+3+3+3+3 osztást kapott, a homlokzaton igen erősen előrelépő középrész húzódott, melynek oldalait két-két ablak díszítette.
 
Kosáríves záródású bejárati kapujának két oldalán kettőzött oszlopok húzódtak, felette az Esterházy család grófi címerét helyezték el.
 
A rozettákkal, fogazatos párkánnyal és füzérdíszekkel díszített kapuépítmény – melynek tetején szobrok álltak – „gerecsei vörös márványból” készült. Két oldalán félköríves záródású szoborfülkék kaptak helyet.
 
A főhomlokzat két szélén oldalrizalitok húzódtak. Az ablakok a kastély minden részén egységes kialakítást kaptak: az emeleten szegmensíves, a földszinten egyenes záródást.
 
A kastély ablakait mindenütt zsalugáter fedte. A földszint homlokzati vakolata kváderes volt. A hátsó homlokzat 2+5+3+5+2 osztású volt. Középrizalitjának kapuját „vörös márvány” keret díszítette, itt a földszinti ablakok szegmensíves, az emeleti ablakok félköríves lezárást kaptak.
 
A rizalit felett timpanon húzódott, tükrében körablakkal. Az oldalhomlokzatok háromtengelyesek voltak.
 
Az épület 32 szobával rendelkezett, belsejében „vörös márványból” készült lépcsőfeljáró húzódott.
 
A XX. század első felében a földszinten egy kerevetekkel berendezett nappali szalon volt, melyet sok trópusi növény díszített, a falakon az ősök képei függtek.
 
Ettől a teremtől balra II. Pál szobája húzódott, benne Imre tábornok képe volt látható.
 
A gróf szobája mellett a legidősebb lány – Alice grófnő – szobáját rendezték be, utána a többi gyerekszoba következett.
 
A földszinten kapott helyet az inasszoba, melyben kéthárom inas állandóan a család rendelkezésére állt.
 
Egyéb műemlékek Rédén

Szent Háromság Római Katolikus Templom

A barokk stílusban, 1767-ben épített templom a kastély kertben található. A szabadon álló, egyhajós félköríves szentélyzáródású épület tetőszerkezete kontyolt nyeregtetős.
 
A torony az épület keleti homlokzata előtt helyezkedik el. A torony bejárata felett félköríves szoborfülkében Szent Péter szobra látható. A sekrestye a dél-nyugati oldalon csatlakozik az épület tömegéhez, mely egy félnyeregtetős toldalék.
 
A templom hajója csehsüvegboltozatú, szentélye félgömbkupolás. A hajó bejárati oldalán található a karzat.
 
A templom belső berendezése késő barokk stílusban készült. Az oltárképet 1768-ban Anton Schunko készítette. (Forrás: KÖH műemlékjegyzék)
 
 
 
Esterházy kestély homlokzati torzó műemlék   (fénykép fenn)

A 18. század második felében barokk stílusban épült kastélyból mára csak a homlokzati torzó maradt meg.
 
Az egykori kastélypark területetén áll a kastély középrizalitjának földszinti maradványa.
 
A fal középtengelyében kosáríves záródású kapunyílás, melyet copf stílusú díszített oszlopok által tartott tagolású párkány zár le. Két oldalt egy-egy félköríves üresen álló szoborfülke látható.
 
A kastélyt gróf Esterházy Imre lovastábornok építtette.
 
1952-ben lebontották a kastélyt, csak a jelenleg is látható földszinti középrizalit maradt meg. (Forrás: KÖH műemlékjegyzék)
 
Esterházy uradalmi intézőház - kiskastély

A 19. század második felében romantikus stílusban úgynevezett kiskastélyt (III) Esterrházy Imre építtette.
 
A magasföldszintes kontytetős épület északi homlokzatán timpanonos záródású középrizalit található.
 
Az épület keleti végében rizalitszeűen az épület tömegéből kiugró bővítmény áll.
 
A kiskastély kéttraktusos, középfolyosós elrendezésű, belső terei síkmennyezetesek. (Forrás: KÖH műemlékjegyzék/bameva.hu)



 

 


Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
  • Kormendisirko
  • Palló
  • FlajszSirko
  • DElIKATASZAR
  • Cserépkályha
  • MalmasAgrar
  • Hirdessen Minálunk