• Jóga
  • AMETISZT Könyvelőiroda
  • Konturdou
  • DrLendvai
  • GeszlerPince
  • hetkut
  • oregpres
  • SzeletBurkTegla
  • Molnár Sport
  • Hirdessen Minálunk

Rovatok:

Komárom-Esztergom megye Kisbér Lovasélet-Hagyományok A Kisbéri ménesről - a második világháború után...
2018-12-11 16:11

A Kisbéri ménesről - a második világháború után...

|

(Ménes birtok igazgatóság)

A Kisbéri ménest Batthyány Kázmér elkobzott birtokán alapították 1853-ban, és Kádár János országlása idején dúlták széjjel végleg, 1961-ben.... Folytatjuk a második világháború utáni időszakkal:
..."Így maradt a 700 kisbériből csupán 101, s bár azok hazaértek negyvenhét végén, addigra már kimondták, hogy a ménes megszűnik. Így állt elő az a groteszk helyzet, hogy kisbéri félvér ménest Amerikában lehetett találni, Magyarországon nem.

Szétzavarták a méneskari embereket is. Sándor József nyugdíjas ezredest, a kitűnő ménesparancsnokot kipakolták szolgálati lakásából, s attól fogva feleségével a szó valódi értelmében kegyelemkenyéren élt.
 
Kegyelmet a helyi pártbizottság gyakorolt: engedélyezte, hogy az asszony az egyes számú kocsmában, amelyet Kisbéren mindenki köpködőnek mondott, s ahová csak az aljanép járt, takaríthassa a pultot meg a mocskot a részegek után. Így jutottak egy kis pénzhez, mert a nyugdíjukat elvették. Az asszony Kiss Ernőnek, az aradi vértanúnak volt az unokája, de akkoriban az ilyesmi nem számított.

A ménes nagy meglepetésre ötvennégyben újraalakult.
 
Hogy miért? Két oka lehetett. Az egyik, hogy külföldiek keresték ezt a mutatós, jó természetű lovat, s folyton érdeklődtek, miért nem vásárolhatják.
 
A másik ok a százéves jubileum. Meghirdették ötvenháromban az ünnepséget; őrületes tömeg jött össze, s mindenki azt kérdezte, mire ez az egész, mikor a ménes sehol. Néhány rossz csikó szaladgált a megmaradt istállókban, ennyi maradt, semmi más.
 
Kínos volt a helyi pártembereknek, s valami nyilván történt a háttérben, mert két hét múlva megérkezett a Lótenyésztési Igazgatóság vezetője. Végigjárt mindent, s azt mondta, Kisbér-Apátipusztán "rekonstruálni fogják" a ménest. Vezetője Rádoki József lesz.

Mozdult valami a szomszédvárban is. Bábolnára kinevezték az új igazgatót, egy bukott pécsi téeszelnököt, akit Burgert Róbertnek hívtak. Mikor már úgy érezte, hogy biztosan ül a székében, módszeres hadjáratba kezdett Kisbér ellen. Sokak szerint az ő keze is benne volt abban, hogy a ménest megszüntették.
 
De a tényleges megszüntető Izinger Pál, az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának a vezetője volt, ő lett az inkvizítora a hatvanas évek lóirtásának is. Első rangú növénytermesztőnek számított, a lovakhoz viszont semmit nem értett.

Negyven év óta találgatják a lovasok, miért kellett szétverni azt a szervezetet, amely százhatvan éven át jól működött. Mára lassan összeáll a kép. Azt mondják, Izinger ötlötte ki, hogy cége erőre kapjon. Bevitt egy tervet a pártközpontba, s azt mondta, az állami gazdaságok nem tudnak fejlődni, mert nincsenek épületek. A lótenyésztés úgyis veszteséges, ménesistálló rengeteg, mi volna, ha nekik adnák.

Hatvanegyben történt ez, a "szocialista átszervezés" után, amikor tökéletes csődben volt a mezőgazdaság. Tejet kellett behoznunk Szlovákiából, disznóhúst Csehországból; ilyesmire soha addig nem volt példa. A Komárom megyei pártbizottság ülésén azt javasolta egy osztályvezető, bizonyos Havasi Ferenc, hogy sorsára kéne hagyni a mezőgazdaságot.

A pártközpontban kaptak az ötleten, a gazdasági bizottság Izingernek szabad kezet adott. Tevékeny ember volt, rögtön munkához látott. Ennek a munkának az eredménye lett, hogy a nóniuszt Mezőhegyesről százötven év után a Hortobágyra telepítették, hogy a shagya arabot Bábolnán csaknem kiirtották, hogy a mintaszerűen vezetett kisbéri ménest megszüntették.

Félelmet keltő volt, ahogy Izinger megjelent csapatával Kisbéren. Mi ez itt? - kérdezte. - Kórház. - Jó, akkor erre húszmilliót fogunk költeni, s ez lesz a helyi gazdaság központja. (Nem lett az, kórház maradt.) Ez az épület? - Fedett lovarda. - Helyes, két szintet fognak kialakítani, és százezer naposcsibét telepítünk bele. (Egyetlen csibét sem látott az épület, utóbb lakatosüzem lett.)

Ezt az embert a kilencvenes évek elején a kisbériek meghívták egy bemutatóra. Maguk sem hitték, hogy elmegy, de megjelent. Nem kímélték, azonnal rákérdeztek: miért kellett tönkretenni a ménest? Az idős ember egy darabig magyarázkodott, aztán beismerte, hogy rossz döntést hozott. Ebben szerepe lehetett annak, mondta, hogy sosem volt pályán, s a lóversenyről azt gondolta, csupán úri passzió.

Burgert is így lehetett vele, nyilván ezért szedette le Bábolnán Kappel József ménesvezetőről és Elek Sándor agrármérnökről a sárga vikszosbőr csizmát. Azt mondta nekik: "Bennem ez rossz emlékeket idéz fel!" Hogy ilyen emlékekkel a lelkében miért lopatta el egy éjszaka Kisbérről báró Wenckheim Béla lovas szobrát, nehéz volna megmondani. Ennél nehezebb csak az lehetett, mikor pártutasításra vissza kellett vitetnie.

Talán itt kéne abbahagyni, a szoborlopásnál, mert ezt már úgysem lehet fokozni. Fadrusz munkája a régi helyén áll, s a bronzbáró épp az orosz temetőre lát. Negyvenkilenc betongúla alatt negyvenkilenc elesett katona. Lehet, hogy lovat loptak, sírjukról a vörös csillagokat mégsem kellett volna letörni. Sem a névtáblákat lefeszegetni.
 
Én az efféle barbárságot szégyellem. A feleségek miatt. Meg a fiak miatt. Akik közül bármikor megjelenhet egy, kezében virággal. Hogyan tekint attól fogva a mi katonáink sírjára, akik Oroszországban estek el?

Be kéne ezt fejezni. Mármint a rombolást. Kisbér már odavan. Ahogy a Regnum Marianum-templom. Vagy a Nemzeti Szalon. Útban voltak, mint Hamvas Béla, akit egész Tiszapalkonyáig űztek, hajtottak.
 
És lefestették Aba Novák freskóit, bezúzták Nyírő könyveit, mi több, a Don Quijotét is, csak azért, mert Márai írt hozzá előszót. Aki azt hiszi, vége, ez elmúlt, téved, hisz nyakunkon a folytatás: nemrég bontották le a kiállítást a világraszóló magyarokról, s bontanák a pengefalat a Terror Házáról.
 
http://www.lovasok.hu/images/Alapfy-Imperial_600x375.jpg
 
Imperiál 
 
 
Kérdem én, mit adtak ezek helyett?

Szabad Nép-félórákat, marxizmus-leninizmus esti egyetemet, ötéves tervet, abortusztörvényt, munkásszállókat és a nyomunkba III/III-as embereket. Építeni kéne már, uraim! Iskolákat, hidakat, otthonnak való lakásokat, ha pedig elmúlt valami, tisztességgel emlékezni róla. Kalapot levéve. Főhajtással elnézést kérve.

Lóügyben még senki nem kért elnézést, pedig ilyen lópogromot, mint nálunk volt a hatvanas években, sehol nem pipált a világ. Hatszázezer lovat takarítottak el, az ám, hazám!

Mondják, hogy van egy idős munkásember Angyalföldön, időnként megjelenik a Vasas-pályán a Fáy utcában. Ott, ahol csapata a legjobbakkal játszott, s pár hete a negyedik vonalba pöckölte le a futballhivatal.
 
Kiballag az öregember a tribünre, körbetekint, majd elkiáltja magát: Hajrá, Vasas! Egyszer kiált, utána még ácsorog egy darabig, aztán elindul kifelé.

Hajrá, Kisbér! Ezt kéne kiáltani mindenkinek, aki megjelenik az ünnepségen. Százötven éve alapítottak egy magyar ménest, a legszebbet mind közül, büszkék lehetnénk rá, de képtelenség, mert azt a ménest elpusztították. Argentin és olasz lovasok keresik a térképen, s kérdik ártatlanul: tényleg itt fogant és itt pusztult el a Kincsem?
 
Iszonyú, hogy mi nem tudunk ártatlanul válaszolni nekik, s szégyenkeznünk kell, mikor német barátaink csodálkoznak, miért hiányzik a felújított mezőgazdasági múzeumból a ló, onnan, ahol tágas helye van a birkának, a baromfinak, a marhának, a búzának, a régi traktoroknak.
 
 
De hát miért mindig mi szégyenkezünk?


Hajrá, Kisbér! Hallják csak meg a vétkesek!      (forrás:lovasok.hu)
 
 
Forrás: Nyáry Gusztáv gyűjtéséből, Heti Válasz, 2003. május 23. Kozma Ferenc, lótenyésztésünk legnagyobb alakja (Fotó: archív)
 
 
 
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/11/Kincsem.jpg/250px-Kincsem.jpg
 
Kincsem
 
 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Rovat legfrissebb hírei
  • Tudta? Kisbéri versenyzőé a magyar lovassport egyetlen olimpiai érme! »
  • Ezt látta már? Falkavadászat Kisbéren - régen »
  • A Kisbéri ménesről - a második világháború után... »
  • Kisbéren látta meg a világot: Imperiál, a híres, ámde válogatós kisbéri csődör »
  • A Kisbéri ménesről - Az első világháborútól a második világháború végéig... »
  • A Kisbéri ménesről - Kozma Ferenctől az első világháború végéig »
  • A Kisbéri ménesről: 1853-tól Kozma Ferencig »
  • Lótenyésztés, könyvtár... - Kisbér és Batthyány Kázmér »
  • Hallott róla? - Kisbér lovaséletének fontos alakja volt: Renner Gusztáv »
  • Híres emberek Kisbér lótenyésztése történetéből: Wenckheim Béla »
    • DElIKATASZAR
    • Palló
    • Cserépkályha
    • Kormendisirko
    • FlajszSirko
    • MalmasAgrar
    • Hirdessen Minálunk