http://minalunk.hu Nyomtatás
 
2019-02-13 14:14

Komárom-Esztergom megye és elődei 2. - amikor Kisbér is város lett

|

(Forrás:wikipedia)
Az talán közismert, hogy Komárom-Esztergom megye hazánk legkisebb területű megyéje. Ez a jelző azonban nem vonatkozik látnivalóira, történetére, fejlettségére, és sok egyébre. Nekünk nyilván a legszebb környéknek számít. Sok kirándulóhelyet ajánlottunk már megyénkből, mostantól néhányszor más érdekességeket, információkat is olvashat itt:

A címlapképhez:

Komárom és Esztergom vármegyék 1920 után:

1 Komárom tjv.Magyarországon maradt része, 2 Győr vármegye, 3 Hont vármegye, 4 Komárom és Esztergom k.e.e. vármegye. 19231938, 5 mai megyehatár, 6 megyszűnt 1914-es megyehatár)

 

 

Története  20. század

1919 januárjában a Csehszlovák Légió csapatai megszállták a Duna bal partján fekvő Komáromot és Párkányt.
 
Esztergom vármegye munkástanácsa és direktóriuma a megyeszékhelyen, Komárom vármegye direktóriuma pedig a jobb parti Komárom-Újvárosban a mai magyarországiKomáromban alakult meg. (Az előbbi később Szőnybe, az utóbbi Tatára tette át székhelyét.
 
1919-ben néhány hónapig Komárom vármegye a győri alispáni hivatalhoz tartozott. Még ebben az évben megalakult Komáromban a csonka vármegye alispáni hivatala. Röviddel utóbb 1920-ban törvényhatósági bizottságot választottak.
 
A trianoni békeszerződést követően a két megye bal parti részeit a Csehszlovákiához csatolták.
 
Magyarországon a korábbi Komárom vármegye 44 községe és a korábbi Esztergom vármegye 22 települése maradt meg.
 
A két megmaradt megyéből 1923-ban Esztergom székhellyel létrehozták Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét.
 
Az első bécsi döntést követően, 1938-ban újjáalakult a két történelmi vármegye. Komárom területe azonban jelentősen megnövekedett, mivel az egykori Pozsony vármegye Magyarországhoz szintén visszacsatolt Csallóközi területét bekebelezte, és immár nem négy, hanem hat járást foglalt magába, nevezetesen a dunaszerdahelyit, a gesztesit, a komáromit, az ógyallait, a somorjait és a tatait.

 

 

A második világháborút követő moszkvai ideiglenes fegyverszünet következményeként visszaálltak az 1937. december 31-i országhatárok.
 
Ennek megfelelően került sor a közigazgatás ideiglenes rendezésére, melynek során Komárom- és Esztergom vármegyék megmaradt területeit immár véglegesen, Komárom-Esztergom vármegye néven egyesítették.
 
1945. augusztus 28-án ismét Esztergomban alakult meg a vármegye Törvényhatósági Bizottsága.
 
A megye ekkor három járást, az esztergomit, a gesztesit és a tatait foglalta magában.
 
1947-ben négy bányásztelepülés összevonása révén létrejött a mai Tatabánya, ezzel a megyében lévő városok száma háromra emelkedett.
 
Az 1950-es megyerendezés során Esztergom nevének elhagyásával, Tatabánya székhellyel létrejött Komárom megye.
 
Az 1950-es járásrendezés során az esztergomi járás székhelyét Dorogra helyezték át, nevét Dorogi járásra változtatták, a gesztesi járás neve pedig – székhelye alapján – komáromira változott.
 
A megyéhez kilenc községet kapcsoltak Veszprém, egyet pedig Fejér megyéből.
 
1954-ben újabb két település – Oroszlány és Tata – nyerte el a városi rangot.
 
1971-ben megszűntek a járási tanácsok és testület nélkül, a megye járási hivatalaiként működtek tovább.
 
1974 végén megszűnt a Tatai járás és községeinek nagy részét Tatabánya, Tata és Oroszlány városkörnyékéhez csatolták.
 
1984-ben Dorog, 1986-banKisbér, 1989-ben pedig Nyergesújfalu kapott városi rangot, ezzel a városok száma nyolcra emelkedett.
 
1990-től ismét Komárom-Esztergom megye lett a neve.
 
Szárliget1999-ben elvált Fejér megyétől és csatlakozott Komárom-Esztergom megyéhez.
 
1994-ben létrejött a megye hat kistérsége, amelyek száma 1997-ben a Dorog-Esztergomi kistérség szétválása nyomán hétre emelkedett (Esztergomi, Komáromi, Tatai, Tatabányai, Dorogi, Oroszlányi, Kisbéri).
 
Ekkor az Esztergomi kistérségtől a Dorogiba került Tokod.
 
Tárkány és Csép a Komáromi kistérségtől a Kisbérihez kerültek.
 
1998-ban jött létre a Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megyéket magában foglaló Közép-Dunántúli Régió.
 
2003-banBábolna, 2004-benLábatlan, 2007-ben pedig Ács kapott városi rangot, így a megye városainak száma tizenegyre emelkedett.    (forrás:wikipedia)
 
 
 
 
 
 
 
 
Komárom megye kialakítása 1950-ben

(1 Fejér megyétől Komáromhoz, 2 Veszprém megyétől Komáromhoz, 3 Győr-Moson megye, 4 Veszprém megye, 5 Nógrád-Hont megye, 6 Komárom megye 1950-től, 7 mai megyehatár, 8 megyszűnt 1949-es megyehatár)
 
 



 

Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.