• Molnár Sport
  • hetkut
  • oregpres
  • Konturdou
  • DrLendvai
  • SzeletBurkTegla
  • GeszlerPince
  • Hirdessen Minálunk

Rovatok:

Komárom-Esztergom megye Kisbér Magazin Ismeri Kisbér környékét? - Tárkány: védett műemlékek, borospincék, szőlőhegy...
2019-06-20 15:55

Ismeri Kisbér környékét? - Tárkány: védett műemlékek, borospincék, szőlőhegy...

|

Sorozatunkban virtuálisan körbejárjuk a Kisbéri Járás településeit, számba vesszük a környék értékeit, érdekességeit - a teljesség igénye nélkül. A negyedik részben Tárkánnyal, több száz éves szőlőhegyével, közel 200 pincéjével, országosan védett plébániájával, ...stb. foglalkozunk.
Tárkány község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban. Hozzá tartoznak Vasdinnyepuszta és Vadasmajor településrészek is.

Fekvése

Tárkány Komáromtól 24 km-re, Bábolnától 7 km-re délre fekszik, a Kisalföld keleti részén, a megye nyugati határának közelében.

Története

A település határában talált, zsugorított pózban eltemetett férfi több ezer éves sírja a mellette talált kőeszközökkel arra utal, hogy e tájon az ember már a mezolitikum idején megtelepedett. 1237-ből származó, első okleveles említését egy 1221-es keltezésű határjáró levélben találjuk, Tarcan alakban.
 
Elnevezése egyes feltételezések szerint a tarqan, alkirály jelentésű főnévre vezethető vissza. 1275-ben a pannonhalmi apátság egyik oklevelében esik szó a faluról, majd 1327-től nemesi tulajdonosai is nyomon követhetők. 1363-ban Tárkányi Finta özvegye, Ethei Péter leánya tárkányi birtokát unokájára, Moki Gergelyre hagyta. 1492-ben Tárkányi András itteni birtokát eladta Tarch Mártonnak.

A török időkben Tárkány is pusztasággá vált, még 1672-ben is lakatlan helyként tartották számon, majd Gencsy Egyed pannonhalmi főapát vette zálogba. 1684-ben telepítették újra a falut, területére többségében református magyarok költöztek, majd 1693-ban birtokosa bérbe adta Komáromi Istvánnak. Ez időktől végig a Főapátság birtokában maradt.
 
 
 
Római katolikus templom
 
Római katolikus templom- fotó:wikipedia, Amba
 
 
Római katolikus temploma 1734-ben, református temploma pedig 1800-ban épült.

A településhez több puszta is tartozott, pl.: Major, Mihályháza, Ölbő, Parragh és Vasdinnyepuszták.

1945-ig Komárom vármegye Gesztesi járásához tartozott. A második világháború után, 1959-től termelőszövetkezet működik a községben, mely az 1989-es rendszerváltás után átalakult és ma is nyereségesen gazdálkodik. Az itt élők számára napjainkban is főként a mezőgazdaság nyújt megélhetési forrást.

Ölbő

Először 1171-ben említették Elbeo alakban, személynévként. Első birtokosaként Opuch (Apoch) szerepelt, majd csere folytán a Zách és Jáki, a későbbiekben a Vasdinnyei Vass családé lett. 1517-ben Vass Mátyás és Csepy Józsa kapott rá új adományt, s a főapát is a maga részét Tarcsi Albertnek zálogosította el, majd 1693-ban a zálogból visszaváltotta, s Komáromi Istvánnak adta bérbe. A törökök Ölbőt is lerombolták, megmaradt lakosai új helyre, a mostani község helyére telepedtek. Ölbő templomának romjai még a múlt század elején is láthatóak voltak.

Vasdinnye-puszta

Vasdinnye-puszta is népes hely volt. Már Szent László összeírásában is említették Dinna, Digna módon írva nevét.

Vasdinnye elnevezését a Dinnyei Vas családtól vette, melynek már 1435-ben birtokaként említették, ekkor már állt Szent Márton tiszteletére épült temploma is. A törökök Vasdinnyét is elpusztították, azonban a pusztítást kiheverte, határában két puszta alakult ki, mely később Vasdinnye néven egyesült. 1616-tól 1755-ig több birtokosa is volt, ekkor az egész birtok Batthyány Lajos nádor kezére került. A Batthyányaktól később a kincstár vette meg, s a ménesbirtok uradalmaihoz csatolták.

Nevezetességei

1775-ben épült fel copf stílusban a műemlék római katolikus plébániaház.
 
Római katolikus temploma 1790-ben épült, késő barokk stílusban.

A község református templomát 1790-ben építették.

forrás:wikipedia
 
 

http://postcards.arcanum.hu/tile/thumb/kepeslap/kereskedelmi/belf_a-z/belf_a-z__5917.ecw/?h=500

 

 

Községháza, Római Kat. Templom, Németh István üzlete

 

 

Tárkány egy régi képeslapon
 
 
Még Tárkányról:
 

Tárkány  csendes, nyugodt kisalföldi település Komárom-Esztergom megye nyugati területén fekszik patakvölgyekkel tagolt síkságon. A község a lótenyésztéséről és lovassportjáról nevezetes Bábolna közvetlen szomszédságában helyezkedik el.

 

Tárkány 186 pincét magában foglaló, az 1700-as években kialakított szőlőheggyel büszkélkedhet.

 

A település idegenforgalmának fellendítését szolgálja a közeljövőben kialakításra kerülő horgásztó és szabadidőpark. A község a Komárom-Székesfehérvár vonalon a szomszédos Cséppel közös vasútállomással rendelkezik.

 

A község népessége: 1644 fő.

 

A település határában talált, zsugorított pózban eltemetett férfi több ezer éves sírja, a mellette talált kőeszközökkel arra utal, hogy e tájon az ember már a mezolitikum idején megtelepedett. 1237-ből származó, első okleveles említése Tarcan néven nevezi meg a falut.

 

Elnevezése egyes feltételezések szerint a tarqan, alkirály jelentésű főnévre vezethető vissza. 1275-ben a pannonhalmi apátság egyik oklevelében esik szó a faluról, majd 1327-től nemesi tulajdonosai is nyomon követhetők. 1543-ban Tárkány a törökök támadása nyomán elpusztult a szomszédos Vasdinnye és Ölbő falvakkal együtt.

 

1650 után, területére többségében református magyarok költöztek. A XIX. század elején fellendült a faluban az állattenyésztés, ekkoriban a Fekete-víznek nevezett Bakony-éren vízimalom is működött.

 

Az 1900-s évek elején tűzvész, majd az első világháború okozott veszteségeket a településnek, mely ezt követően ismét fejlődésnek indult. A pannonhalmi főapátság birtoka és a kisbéri ménesbirtok vasdinnyei gazdasága jelentős eredményeket tudott felmutatni.

 

A második világháború után, 1959-től termelőszövetkezet működik a községben, mely az 1989-es rendszerváltás után átalakult és ma is nyereségesen gazdálkodik.

 

Az itt élők számára napjainkban is főként a mezőgazdaság nyújt megélhetési forrást.

 

 

Római Katolikus Plébánia

 

Az előkerttel rendelkező téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős épület a település főutcáján található, a római katolikus templommal szemben. A ház utcai homlokzatának középtengelyében rizalit látható.

 

A kéttraktusos, középfolyosós elrendezésű épület boltozatos belső terekkel rendelkezik. A plébánia eredeti nyílászárói a 19. századból származnak. A plébánia barokk stílusban 1775-ban épült, jelenleg országosan védett műemlék.

 

A középfolyosóról nyílnak a dolgozó- és hálószobák, a konyha, étkező és egyéb szociális helyiségek. A szobák egymásból is könnyen átjárhatóak, továbbá a konyha - étkező is rendelkezik közvetlen átjárhatósággal.

 

Az alaprajzi és a funkcionális elrendezés az elmúlt évszázadokban sem változott. A plébániához nagy telek tartozik, mely biztosítja az adott plébános szabadtéri „lelki életét” is.

 

 

Szent László Római Katolikus templom - műemlék

 

A település főutcáján a szabadon álló egyenes szentélyzáródású háromhajós templom, 1745-ben épült historizáló stílusban. Az épület nyugati homlokzatánál található a torony.

 

A szentély mögött található a sekrestye. A hajók és a szentély síkmennyezetesek, a nyeregtető a szentély feletti részen konytolva van. A hajók bejárata fölött pillérekre támaszkodó, falazott mellvédes karzat található.

 

A templom ablakai festett üvegablakok, melyek 1941-ben készültek. A templom berendezése a 19. század második felében készült. Az orgonát Elgasz Ferenc készítette 1801-ben.

 

A templom háromhajóssá történő átépítése 1869-1879 között történt.


A templom kertben található Nepumuki Szent János szobor 1825-ből származik. (forrás: KÖH műemlékjegyzék / bameva.hu)

 

 
 



Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Rovat legfrissebb hírei
  • Árokba csapódott egy gépkocsi Császár és Dad között »
  • "Koccintsunk együtt az új évre" - Szilveszteri Csomag Hétkúton »
  • Téli kikapcsolódás Hétkúton »
  • Őszi Aktív Feltöltődés Hétkúton »
  • Súrról az elnökségbe »
  • Szabadtéri tűz Kisbéren »
  • Madármentés Tárkányban »
  • Tárkány: megbánta tettét a barátját részegen agyonverő férfi »
  • Kisbér anno - Békekölcsönjegyzés Nagybéren, Feketevízpusztán... »
  • Téglagyár, hengermalom, vasútépítések...- Kisbér fejlődése anno »
    • Palló
    • MalmasAgrar
    • DElIKATASZAR
    • Cserépkályha
    • FlajszSirko
    • Kormendisirko
    • Hirdessen Minálunk