• Fincsi
  • Pizza Ala Mór
  • Party Pince
  • Gress2000
  • Ottomax
  • VizivilágHétkuti
  • Öreg Prés Étterem
  • GeszlerPince
  • Konturdou
  • Lampert Óra
  • KátaiSzerviz
  • FényszóróPolírozás
  • Stulpkft
  • Fischer Barkács
  • Vianni
  • Wekerle
  • KIsvakond
  • SzeletBurkTegla

Rovatok:

Fejér megye Mór Magazin Ismered Mór környékét? A Móri-árokban, a borvidék peremén: Magyaralmás
2018-12-11 12:08

Ismered Mór környékét? A Móri-árokban, a borvidék peremén: Magyaralmás

|

A Vértesben, a Móri-árokban és a Bakonyban sok szépség, érték, műemlék, látnivaló, legenda vesz körül bennünket. Nézzünk magunkba: miközben járunk - kelünk a világban, ismerjük - e ezeket? Mennyit tudunk szűkebb hazánkról?
Fekvése
 

A község Móri-árokban található, Székesfehérvár és Mór között.

 

 

 

Simon M. Veronika Magyaralmásról készült festménye - forrás:magyaralmas.hu

 

 

 

Története

Első írásos említése egy 1193-as oklevélben található, ebben Almas néven szerepel. Legközelebb 1304-ben "almas" alakban bukkan fel egy oklevélben. "Magyar-Almás" formábanban 1851-ben, a jelenlegi Magyaralmás elnevezést - nem hivatalosan - 1897-ben olvashatjuk.
 
Ezt a névalakot 1903 óta tekinthetjük hivatalosnak.

A település 1193 előtt is létezett már. Ezért kaphatott környezetétől nevet:"ALMÁS" - talán az akkor itt jellemző módon megtalálható almafák után.
 
E név később, a török idők tájékán kaphatta előtagját, a magyart, mintegy megkülönböztetésül a többi hasonló nevű falutól. (A történeti Magyarországon tizenkilenc Almás nevű település volt. Viszonylag közel van ezek közül Magyaralmáshoz Rácalmás és Dunaalmás.)

A hagyomány úgy tudja, hogy Árpád vezér után nyerte ez a völgy a nevét, amely déli irányban húzódik Almástól, s valaha itt lehetett egy település, esetleg egy nomád hagyományoknak megfelelő nyári szálláshely.
 
Tény, hogy a falu eredetileg királyi birtok volt, lévén Fejér megye területe a fejedelmi törzs szálláshelye volt, s később, ajándékozás útján került ki a királyi család kezéből.

A kora-középkor távoli évszázadaiból kevés adat áll rendelkezésünkre, ahhoz azonban elegendő, hogy tudjuk: a mai napig folyamatosan létezett, élt a faluközösség.

A 14., 15. században székesfehérvári egyházi birtok volt, majd a Nyáryak kapták adományként. Már a török hódoltság idején az Esterházy család birtokába került.
 
(Nyáry Pál lányát galánthai Esterházy Pál vette feleségül 1624-ben. Ettől fogva egészen 1945-ig az Esterházyak csákvári ága bírta a települést. A birtokot a 19. század második felétől nagybérlők vették haszonbérbe.)

A szájhagyomány úgy tartja, hogy az Esterházy család két agárért vette a falut, ennek azonban aligha van alapja.

A török másfélszázados ittléte természetesen Almás életét is meghatározta. Adóztak töröknek, magyarnak, kurucnak, rácnak, labancnak, ahogy a többi falvak lakói is tették.
 
Szolgáltak, mert kellett, a török szultánnak, a fehérvári basának, de az Esterházyaknak is századokon át.

A török kiűzése után újra rendbe hozta a falu ősi templomát, s az szolgált istentisztelet és mise céljaira évtizedekig, addig ameddig a templom tulajdonjogáról vita nem támadt a felekezet közt a felettes egyházi hatóságok vizsgálódásai nyomán.
 
Csak az 1790-es évekre csitult el a viszály, s nyugodtak meg a kedélyek. Ettől kezdve mind a reformátusok, mind a katolikusok saját templomukban dícsérhették az Urat, s saját iskolájukban, saját "oskolamestereik intő szavával taníthatták betűvetésre, számolásra, olvasásra gyermekeiket."

Magyaralmás a magyar hadtörténelemben több ízben is szerephez jut, így a török korban 1593-ban, majd 1601-ben és 1602-ben. Wathay Ferenc fehérvári várkapitány is megemlékezik a településről históriás énekében.
 
Az 1593-as ütközet, amely a török és a keresztény hadak között zajlott a városért, Almás és Zámoly között dúlt, s korábban - tévesen - pákozdi csataként emlegették.
 
Veress D. Csaba hadtörténész kutatásai nyomán tisztázódott a dolog. Az almási jobbágyok a "második" pákozdi ütközetben (1848. szeptember 29.)is szerephez jutottak: az ellenség üldözéséből a legderekasabban vették ki a részüket.
 
A második világháború magyarországi eseményei során, az utolsó hónapokban, 1944 karácsonya és 1945. március 18. között igen súlyos harcok dúltak a faluban illetve annak határában.   (forrás:magyaralmas.hu, illetve: Polgár Péter Antal: Magyaralmás története)
 
 
 
Fotó:magyaralmas.hu
 
 
Fotó:magyaralmas.hu
 
 
Nevezetességei:
 
 
A római katolikus templom.
 
 
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, késő barokk stílusú templom 1787 és 1791 között épült. (Műemléki védelem alatt áll.) Oltárképe Mária mennybevitelét ábrázolja.
 
Belsejét korinthoszi oszlopok, valamint Nepomuki Szent János és Szent József rokokó faszobra díszíti.
 
A templomot Áron Nagy Lajos festőművész 1940-41-ben készített alkotásai díszítették, azonban ezek a front alatt aknatalálat következtében megsemmisültek.

A település legrégebbi épülete a katolikus paplak, nagy valószínűséggel 1760-ban már létezett.

Református templom (1787-91): régebbi, ún. kazettás mennyezetét és fából készült karzatát 1970 után átalakították.
 


A "kastélyként" emlegetett bérlőlak 1910-12 között épült.


Bronzkori leletek                                  
 
 
forrás:wikipedia



1 perces videó Magyaralmásról:






 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
  • Festekhaz
  • FlajszSirko
  • KormendiSirko
  • Cserépkályha
  • DrSzekely
  • DrBenkZoran
  • Eletvital
  • GoodsMarket
  • KIsvakondjobb
  • ZafirFürdő
  • MalmasAgrar
  • Info Sziget
  • Generali
  • Family Center
  • Palló
  • BitterSzucsMuhely
  • Winkler Gumi
  • kosarszkyminalunkjobbnagy
  • LangmáhrAutosbolt
  • Nyikosingatlan