• Lampert Óra
  • WALKenergie
  • Stulpkft
  • Vianni
  • Wekerle
  • KátaiSzerviz
  • GeszlerPince
  • Fischer Barkács
  • Konturdou
  • KIsvakond
  • SzeletBurkTegla
  • Pizza Ala Mór
  • Ottomax
  • Gress2000
  • Öreg Prés Étterem
  • VizivilágHétkuti

Rovatok:

Fejér megye Mór Magazin Ismered Mór környékét ? Nem csak a vár nyújt élményt és látnivalót Csókakőn - videókkal!
2019-02-10 10:01

Ismered Mór környékét ? Nem csak a vár nyújt élményt és látnivalót Csókakőn - videókkal!

|

A Vértesben, a Móri-árokban és a Bakonyban sok szépség, érték, műemlék, látnivaló, legenda vesz körül bennünket. Nézzünk magunkba: miközben járunk - kelünk a világban, ismerjük - e ezeket? Mennyit tudunk szűkebb hazánkról?

Fekvése

 

Móri-árok Vértes felőli oldalán helyezkedik el, a móri borvidékhez tartozik.

 

A név eredete

 

A falu neve eredetileg kizárólag a várra vonatkozott. A település neve valójában Váralja volt.

 

Említése 1461 után már nem szerepel az okmányokban, amiből arra lehet következtetni, hogy a település a török idők elején megsemmisült.

 

A vár hadászati jelentősége a törökök kiűzése után megszűnt, és a Csókakő elnevezés a lassan újra népesedett településre tevődött át.

 

A legvalószínűbb azonban, hogy a vár és később a település a csóka madárról kapta a nevét.

 

Története

 

http://www.latvany-terkep.hu/ma_files/csokako.jpg

 

A község melletti 479 méter magas sziklára a XII. században épült fel Csókakő vára. A vár és a falu honfoglalás- ésÁrpád-kori előjére van néhány adatunk.

 

A Bödönkúton falura vagy tanyák létezésére utaló cserepeket találtak. Rómer Flóris még látta annak a templomnak a romjait, amely a Puszta-Csókával azonos falu lehetett.

 

Látóhegy és Pusztacsóka találkozásánál egy domb található, ahol emberi csontokat és koponyákat találtak. Ez a terület lehetett a vár és a falu X-XIII. századi elődje.

 

X-XIII. században a térség Székesfehérvár után a második legjelentősebb hatalmi-igazgatási központja volt, ezt elsősorban stratégiai adottságának köszönhette. A mai 81-es út korabeli elődje még a várhoz közelebb szelte át a térséget.

 

Vele azonosíthatjuk Magyarország egyik legfontosabb nemzetközi nagyútját, amely azonos a tihanyi alapítólevélbenemlegetett „hadiúttal”. A XIII. századi várláncolat fontos egysége volt GesztesVitányOroszlánkő mellett.

 

III. András idején a Csák nemzetség trencséni ágának egyik vonala, az ágalapító I. Máté legidősebb fiának, Márk leszármazottainak birtokába került. 

 

Károly Róbert 1326-ban felismerte Csókakő kulcsszerepét, és megszerezte azt a Csákoktól.

 

1430-ban a várat a Rozgonyiak kapták meg, először csak élethossziglani használatra, 1453-ban V. László már örökjogon adományozta nekik. 1490-től Csókakő ismét királyi vár.

 

. Ulászló előbb Corvin Jánosnak adományozta, majd Egervári Lászlónak zálogosította el. 1515-ben Kanizsai László szerezte meg a várat, 1534-ben Nádasdy Tamás kezére került.
 




A vár 2016-ban forrás:wikipedia, fotó:CivertanS

 

1543-1687-ig Csókakő török végvár lett, a török hódoltság ideje alatt csak hetekre, hónapokra sikerült magyar kézre visszajuttatni. A török hódítók hamar felismerték a vár stratégiai jelentőségét, de katonai szerepét nem kapta vissza.

 

A Győr és Komárom felől érkező főutat ellenőrző másod-, ill. harmadrendű elővárként funkcionált. Lerombolódása is ezzel magyarázható.

 

1566-ban gróf Niclas Salm Gesztesen, Vitányban és Csókakőn is sikeresen vette fel a harcot a török ellen. A diadal után Salm visszavonult, de magyar helyőrséget hagyott Csókakőn. Néhány hónap múlva azonban a vár ismét török kézen volt.

 

A török korból ismert adóösszeírások legelőször 1582-ben tesznek említést Csókakőről. Akkoriban azonban a hajdan virágzó település helyzete tragikus volt: üres és lakatlan.

 

A napjainkban aranykorát élő borkultúra sanyarú előzményeként említhető meg a török korabeli defter megjegyzése, amely az akkoriban lepusztult területre vonatkozott:

„…a nevezett város közelében lévő és egykor virágzó, de most pusztuló szőlők…”

1601-ben a bécsi hadvezetés hat zászlóaljnyi emberével és két ágyújával vette vissza a várat a mindössze 20 főnyi török helyőrségtől.

 

1601október 9. és 15. között zajlott le a híres ütközetsorozat, amelyet Mátyás főherceg nyert meg.

 

A 13 ezer fős császári sereggel szemben a török háromszoros túlerőt képviselt, de a hideg, őszi klímát nehezen tűrte. Ennek a számlájára is írható a török túlerő széthullása.

 

Seregünkben olyan neves személyiségek is helyt kaptak, mint Forgách ZsigmondThurzó György, valamint a magyar végvári világ új nemzedékének reménységei: ifjabb Batthyány Kristóf és Osztovics Mátyás.

 

Itt szolgált fiatal hadnagyként Johann t’Serclaes Tilly gróf, a 30 éves háború majdani legendás hadvezére. Említést érdemel Brindisi Szent Lőrinc, aki gyalog járta be Európát, prédikált és minden erejével küzdött a török hatalom ellen. Mátyás főherceg csapatában harcolt a török ellen. Istvánffy így ír róla:

„…A fölfeszített Krisztus keresztjével a kezében emelt hangon harcra buzdította a keresztény csapatokat, s mit sem törődött a körülötte röpködő golyókkal.” 

Emlékét a móri kapucinus templomban elhelyezett arckép, és Rovátkai Lajos által készített mennyezetfreskó örökíti meg.

 

 

http://www.utazzitthon.hu/images/latnivalo/kapucinus_belso_mor_600_400.jpg

 

(Brindisi Szent Lőrinc fenn említett emléke ebben

a templomban van)

 

 

1602-ben azonban Csókakő vára ismételten török kézre került. A végső felszabadulásra még 85 évet kellett várni.

 

1619-ben a csókakői váruradalom falvait első ízben vették fel Komárom vármegye összeírt birtokai közé, ezt követte1622-ben a vármegyei közigazgatás részleges és némileg jelképes visszaállítása.

 

1664-ben Evlija Cselebi török világutazó örökítette meg Csókakő fontos szerepét és felkészültségét is:

„…Székesfehérvár alá tartozó közigazgatási alközpont és helyettes bíróság: parancsnoka és elég katonája van.”
„…kicsiny, erős építésű váracska, de én nem mentem be.”
„…Egyetlen kapuja keletre néz, hadi szertára, mindenféle készlete bőven van.”

Az 1683-as, sikertelen bécsi ostrom alapjában véve rendítette meg a török hódoltságot Magyarországon. Buda 1686. szeptember 2-án elesett, közeledett a vég.

 

1687. október 16-án Csókakő 143 éves török uralom alól szabadult fel. 1690-ben Csókakő megszűnt erődítés lenni, 1695-ig még néhány török hadifogoly várbörtöneként használták, egyetlen zsoldos katona őrizte őket. Az utolsó török rab távoztával Csókakő várkorszaka végleg lezárult.

 

1691. november 8-án Hochburg János tanácsos vásárolta meg a csókakői uradalmat művelt és nem művelt területeivel, legelőkkel, erdőkkel, hegyeivel és völgyeivel, folyókkal, halastavakkal, malmokkal, vámszedési és bormérési joggal.

 

A Hochburg urasággal sok gondja volt a lassan benépesülő településnek. 1692-ben, 1696-ban és 1694-ben is voltak említések a parasztság sanyarú sorsára.

 

A 18-19. században közös közigazgatási egységet alkotott Denna, Középgyóta, Kerekszenttamás, Ótelek, Várallya, Vóta, Zsipfalva puszta, Szentimre és Szerászló településekkel.

 

 

A szőlők komoly értéket jelentettek Csókakő számára. Az első települőket Lamberg grófja hozta be 1752 előtt. Ők is a szőlőkből éltek meg.

 

1752-ben a csókakői zsellérség ez része Hochburg Domonkos lánya, másik részük pedig a Lambergek birtokába került. A földeket szőlővel telepítették be, a bort piacra is elvitték.

 

A községgé szerveződés fontos állomása a katolikus templom építése volt. 1783-ban már működött a katolikus egyházi iskola. Rektora Kiss István, akinek 6 fiú és 5 lány tanítványa volt. Az oktatás magyar nyelvű, írás, olvasás, számvetés és vallástudomány tartoztak az oktatott tárgyak közé.

 

http://photos.wikimapia.org/p/00/00/79/22/11_big.jpg

 

(a Szent Donát katolikus templom - fotó:wikimapia.org)

 

 

1784 előtt nemesek letelepedéséről nincs adatunk. 11 nemest írtak össze akkoriban. Ők feltehetőleg szintén szőlőtermelésből éltek. Fényes Elek szerint „itt terem az egész megyében talán a legjobb bor”.

 

1784-87 között a település lélekszáma 287 fő. A faluban összesen 68 család élt. A zsellérek száma 64 fő, a házak száma 52. A falu lakossága nagyon lassan szaporodott: 1870-ben 676 fő, 1880-ban 708 fő, 1890-ben 741 fő, 1900-ban 731 fő, 1941-ben 808 fő.

 

A lakosságszám lassú növekedése és gyakran tapasztalható visszaesése a filoxéra pusztításával hozható összefüggésbe. Ebből is jól látható, hogy a szőlők a lakosság megélhetésének forrását jelentették. Említést érdemelnek a gyümölcsfák is: szilvadiómandulagesztenyealmakörtecseresznyemeggyőszibarackkajszibarack termett a vidéken.

 

Az 1860-as évek elején megnyílt a község határához közel elhaladó Székesfehérvár – Újszőnyi vasútvonal, amelynek később lett egy Csókakő nevű megállója. 1913-ban megalakul az első egyesület, a Csókakői Hitelszövetkezet.

 

1918-ban, az őszirózsás forradalom idején megalakult direktóriumnak 3 csókakői tagja volt: Fűrész Mihály, Flédervics István és Csóka Imre.

 

A megélhetés fő forrása még ekkor is a mezőgazdaság, az iparból élő lakosság aránya 1930-ban is még mindössze 13% volt.

 

http://kirandulastervezo.hu/sites/default/files/tordai_kettos_kereszt.jpg

 

(A Tordai kettős kereszt - fotó: kirandulastervezo.hu)

 

1935-ben a vár közelében lévő úgynevezett vörös ház egy szobája menedékházként funkcionált, amelyet az adományozó gróf Merán Fülöpről neveztek el. A házat 1945-ig rendszeresen használták. A második világháborúharcaiban találatot kapott, kiégett majd lebontották.

 

1944-ben, a zsidók deportálásakor Csókakő is az átvonulási pontok közé tartozott. Csókakőről is elhurcoltak egy zsidó házaspárt, Grünfeld Jenőt és feleségét. A deportáltak – férfiak, nők, gyermekek – egy helyi félkész házban pihentek meg, a helyi lakosság megszánta őket, többen élelmet vittek nekik.

 

második világháború idején Csókakő többször cserélt gazdát, német, illetve szovjet csapatok nyomultak előre. Az első találat 1944. december 24-én érte a falut.

 

A templomtól felfelé orosz, lefelé német erők foglaltak helyet. Többek között Fűrész Aladárt, Végh Kálmánt, Wéninger Gyulát, Végh Donátot, Végh Istvánt, Csányi Józsefet, Bognár Gézát, Cseszneki Lászlót a németek elüldözték a faluból, Mórra hajtották őket, majd onnét bevagonírozva Németországba hurcolták.

 

A helyieknek menekülniük kellett. Csákberénybe, Csákvárra majd Tabajdra mentek. 1944. december 29. után a harcok súlypontja Mór környékén volt.

 

Szilveszter éjszakáján a magyar katonák az 1863-ban felépült Római Katolikus templomot Bodajkról foszforral lőtték be. A templom teljesen leégett, harangjai összetörtek. Az újjáépítés a csókakői lakosok adományaiból és társadalmi munkával valósulhatott meg.

 

A II. világháború utolsó csókakői áldozata Fűrész Károly volt, aki 1945. március 16-án esett el. Egy orosz katona oltotta ki életét.

 

Az új élet a világháború után nehezen indult meg. 1944. november 1-jén 842 főt számlált a település, ez azonban 1945. április 25-re 703 főre apadt. 72 ház vált lakhatatlanná.

 

http://photos.wikimapia.org/p/00/00/79/22/14_big.jpg

 

(Szent Donát szobra)

 

1950. január 15-én a székesfehérvári megyés püspök szentelte fel az újjáépült templomot. 1959-ben Lezsák Rafael munkája révén elkészült a három harang is.

 

1956-os forradalom idején Pestről kamionok érkeztek, hogy a felkelőknek élelmet gyűjtsenek. Mindenki készséges volt, az emberek szívükön viselték a forradalom ügyét.

 

A faluból Remete Ferenc, Lőrincz Ottó, Suralik Lajos kísérte a kocsit, Pesten segédkeztek az adományok szétosztásában.

 

1960-ban indult meg a turizmus fejlődése, 1961-63 között végzett ásatási munkálatok révén egy időre sikerült megállítani a várrom pusztulását.

 

2002-ben a település összterületének nagysága 10,72 km˛, lakossága 1072 fő, 454 háztartás található a faluban. Óvodája 30 férőhelyes, általános iskolájába 104 fő jár.        


forrás:wikipedia

 

 

http://mw2.google.com/mw-panoramio/photos/medium/82468626.jpg

 

(Nagy-Magyarország tér - fotó:panoramio.com)

 

Nevezetességei

 

Történetét Mikszáth Kálmán írta meg regényes formában a Magyarország lovagvárai című könyvében.
  • 1992-ben a csókakői katolikus templom kertjében avatták fel az 1941–45 közötti időszak katonai és polgári áldozatainak hősi emlékművét.

 

 


(forrás:wikipedia)

 

http://varbarat.freeweb.hu/ij%E1szok.jpg

 

(a Csókakői Szabad Királyi Íjászok csapata - fotó:varbarat.freeweb.hu)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Művelődési Ház 

 

 

 

http://www.vasutallomasok.hu/kepek/p0029/p0029061.jpg

 

 

(Vasútállomás - fotó:vasutallomasok.hu, 2011)

 

 

VIDEÓK :









Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
  • Cserépkályha
  • Generali
  • Bér és TB Ügyint
  • Winkler Gumi
  • LangmáhrAutosbolt
  • kosarszkyminalunkjobbnagy
  • BitterSzucsMuhely
  • Info Sziget
  • DrBenkZoran
  • ZafirFürdő
  • Family Center
  • DrSzekely
  • Eletvital
  • MalmasAgrar
  • Nyikosingatlan
  • GoodsMarket
  • KormendiSirko
  • Palló
  • FlajszSirko
  • KIsvakondjobb