• Party Pince
  • Pizza Ala Mór
  • Gress2000
  • Ottomax
  • VizivilágHétkuti
  • Öreg Prés Étterem
  • GeszlerPince
  • Konturdou
  • Lampert Óra
  • KátaiSzerviz
  • FényszóróPolírozás
  • Stulpkft
  • Fischer Barkács
  • Vianni
  • Wekerle
  • KIsvakond
  • SzeletBurkTegla

Rovatok:

Fejér megye Mór Magazin Ismered Mór környékét? Kastély, káposzta, tározó, madonna...- és sok látnivaló Fehérvárcsurgón
2019-05-10 12:11

Ismered Mór környékét? Kastély, káposzta, tározó, madonna...- és sok látnivaló Fehérvárcsurgón

|

(Fehérvárcsurgó - fotó:albaingatlan.hu)
A Vértesben, a Móri-árokban és a Bakonyban sok szépség, érték, műemlék, látnivaló, legenda vesz körül bennünket. Nézzünk magunkba: miközben járunk - kelünk a világban, ismerjük - e ezeket? Mennyit tudunk szűkebb hazánkról?

Fehérvárcsurgó község Fejér megyében. A Móri-árok egyik meghatározó települése.

 

A falu védőszentje Szent Katalin, a Katalin-napi búcsút november 25. körüli vasárnapon tartják.

 

Fekvése

 

 

A megye északnyugati részén,a 81-es főútvonal, a Móri-víz és a Gaja-patak mellett található település, regényes, szép vidéken. Bodajk 4 km, Székesfehérvár 13 km, Mór11 km, Bakonykúti 9 km, Isztimér 8 km távolságra található.

 

 

Megközelítése

 

Vonattal a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalon, autóbusszal a Székesfehérvár-Bakonycsernye-Zirc vonalon. A buszjáratok sűrűn járnak, a falu megközelíthetősége jó.

 

193 hektáros központi belterülete sík területen fekszik 130-160 méteres tengerszint feletti magasságban. Külterülete 2772 hektár. A belterületi lakóházak száma kb. 680. A csapadékmennyiség éves átlaga 650 mm.

 

 

Nevének eredete

 

 

Neve a „csurgó” főnévből keletkezett, a település ugyanis valamikor egy csörgedező forrás vagy víznyerőhely mellé épült.

 

A „Fehérvár” előtag talán Székesfehérvár (Fehérvár) közelségére utal.

 

Más feltevések szerint a község határában álló egykori várról, „fehér” előtagját pedig a Somogy megyében lévő Csurgótól való megkülönböztetésként kapta.

 

Története

 

 

Fehérvárcsurgó és környéke ősidők óta lakott hely, amit az újkőkori, kora vaskori és arómai korból származó leletek sokasága jelez: Gaja-völgyi újkőkori telepek, a Vár-hegyen talált kora vaskori földvár, a falutól északra található kunhalmok, Szilvakút és Azsókút területén talált római téglák és pénzek.

 

Itt találhatók a római Pannonián áthaladó utak csomópontjában álló római település Osones romjai is.

 

A fennmaradt krónikákAnonymus leírása alapján a környék Árpád vezér törzsének szállásterülete volt.

 

Nevének első említése az oklevelekben 1236-ból való.

 

Ekkor Chyrgov alakban írták, de neve előfordult a későbbiekben ChorgouChurgoChorgoChurggoChiorgoCzwrgostb. alakokban is.

 

1326-ban a Csák nembeliek1430-tól a Rozgonyiak1489-től Szapolyai István birtoka.

 

1525 után a települést I. Ferdinánd és Szapolyai János felváltva birtokolta.

 

1591-1606 között a települést folyamatosan lakták, majd a tizenötéves háború alatt elnéptelenedett.

 

A háború befejeztével a lakosság visszatérése és betelepítések folytán újra lakottá vált, és a Nádasdyak birtoka lett.

 

 

http://www.leanderkert.hu/media/image/fehervarcsurgo_2012/dscf8071k.jpg

 

 

(Dísznövény és Kertművészeti napok a Károlyi - kastély parkjában)

 

 

1691-ben I. Lipót Csurgót az osztrák származású Hochburg Jánosnak adományozta, majd később házasság révén a Perényiek birtokába került, akik 1834-ben elzálogosították a Károlyiaknak, és 1854-ben a birtok visszavásárlási jogáról is lemondtak.

 

1867-ben Károlyi György és jobbágyai között létrejött az úrbéri egyezség a maradványföldek kiméréséről.

 

Fehérvárcsurgó 1862-ben a Sármelléki járás főszolgabírói járásának községe, 1868-tól a Sármelléki járás központi területébe tartozott. 1873-ban a Bodajki felsőjárás községe, 1877-től a Móri járás nagyközsége, 1950-től a móri járás önálló tanácsú községe, napjainkban a Móri Kistérség települése.   /időközben újra a Móri Járás települése -a szerk./

 

Csurgó (1903-tól Fehérvárcsurgó) nagyközségi rangot kapott, az 1871-86 közötti, községek rendezéséről szóló törvény alapján.

 

Ekkor kapta a Fehérvárcsurgó nevet a Somogy vármegyei Csurgó településtől való megkülönböztetése végett.

 

A névválasztásnál számításba jött a Bakonycsurgó, Vámoscsurgó (a középkorban itt hídvámot kellett fizetni a Gaja-patakon) elnevezés is. Szintén 1903-ban épült meg a mai Polgármesteri Hivatal épülete, mely azóta is a helyhatóság épületeként funkcionál.

 

Az I. világháborúban a fehérvárcsurgóiak is teljesítettek frontszolgálatot.

 

II. világháború idején 1944-ben Fehérvárcsurgó is hadszíntérré változott, közel három hónapig harc folyt itt, a települést 45 alkalommal érte légitámadás, és teljesen lakatlanná vált. 

 

1945-ben a visszavonulásukkor a németek felgyújtották.

 

1945-ben a településen is megalakult a földigénylő bizottság, és 1946 nyarára befejeződött a földosztás.

 

Ugyanebben az évben megalakult a településen a Földművesszövetkezet is.

 

A termelőszövetkezet foglalkozott virágtermesztéssel, állattenyésztéssel, és növénytermesztéssel is.

 

Egy rövidebb ideig a lakosságnál divatban volt a selyemhernyó-tenyésztés is.

 

Itt kell megjegyezni azt, hogy a fehérvárcsurgói káposzta messze földön híres volt, és a falu lakosságát még a közelmúltban is gyakran nevezték pulutykásoknak.

 

Erre az alkalomra szervezték meg 2008-ban, első alkalommal a Tóparton a Rutya Fesztivált, ahol káposztából készült ételek készítésével versenyeztek a csapatok. (azóta többször is - a szerk.)

 

 

Cabbage.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fejes káposzta

 

 

A móri születésű Wekerle Sándor, hazánk első polgári származású miniszterelnöke jegyezte meg a településről, hogy "a csurgói káposzta magva külföldön is igen keresett árucikk".

 

Innen eredeztethető ez a falucsófoló: "Csurgóiak nagy hasába, békát főznek káposztába."

 

Itt megjegyezhetjük azt is, hogy a környékbeli települések lakóinak is volt egy-egy humoros neve.

 

A Magyaralmásiak a tormások, a Sárkeresztesiek a savósok, a Csákberényiek a bugylisok, a Sörédiek a magbékások, a Zámolyiak a bornyusok, a Csurgóiak pedig a pulutykások.

 

1976 szeptemberében átadták az új általános iskolát, s 20 férőhelyes napköziotthont is kialakítottak. Az iskola neve 2002 óta gróf Károlyi József Általános Iskola. 1983-ban harminc taggal megalakult a faluban a Nyugdíjas klub is, ami azóta is aktív.

 

A Fehérvárcsurgói Sportegyesület 1925-ben alakult, azóta aktív szerepet játszik a község életében. A futballcsapat a megyei III. osztályban, zöld-fehér egyesületi színekben szerepel. A faluban működik Ifjúsági klub, mely 1997-ben alakult, tagjai alakították meg a Csámborgó néptánccsoportot, ami már több rangos fesztiválon sikert aratott. Helyi szervezete van a Magyar Vöröskeresztnek is.

 

1991-ben kiépült a kábeltelevíziós, majd a telefonhálózat. 2009 januárjában tartotta alakuló közgyűlését a Fehérvárcsurgói Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A településen működik falutévé, valamint interneten elérhető a csurgó rádió is.

 

A művelődési ház pincéjében kialakításra került egy modern eszközökkel felszerelt teleház is, ami többek között lakók internet-elérését teszi lehetővé. A 90-es években megépült a faluban az üzemanyagtöltő-állomás is. 1996-ra kiépült a földgázhálózat, majd a szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító is megépült a településen.

 

A községben minden belterületi utat szilárd burkolattal láttak el. Az Öreghegyen is elkészült az ivóvízhálózat, így a falu infrastrukturális szempontból igen jól áll a többi, hasonló nagyságú településhez képest. A településen viszonylag nagy a zöldterületek aránya, és ezt a jövőben még növelni kívánják.

 

A munkanélküliség alacsony mértékű, a közbiztonság jó. A településen működik Polgárőrség. A munkalehetőségek jók, a településhez tartozik egy modern fémfeldolgozó üzem, a településtől mintegy 3 km-re található hazánk egyetlen különleges tisztaságú kvarchomok lelőhelye és az erre települt bányászati üzem, valamint a bányától kissé távolabb mészhomoktéglát gyártó üzem is működik.

 

A falu lakossága viszonylag fiatal, a település népessége lassan, de növekszik. Az Öreghegyen, a Kutyahegyen, valamint az üdülőövezetben csaknem annyi ház, nyaraló áll, mint a falu belterületén.

 

 

Az 1971-ben létesített Fehérvárcsurgói-víztározó a falu egyik büszkesége, az ország egyik legszebb környezetben lévő tava. A tóban lévő halak rekordfogásokat ígérnek.

 

 

 

http://fejer-tura.hu/old_site/p/fcsurgo_viztarozo_n.gif

 

 

(Fehérvárcsurgói Víztározó - fotó:fejer-tura.hu)

 

 

Ezenkívül kedvelt fürdőhely, télen pedig a korcsolyázásnak lehet hódolni.

A víztározó átlagos mélysége 4–7 m között van, maximális feltöltés esetén 223 Ha-ra növelhető.

 

Az 1888-ban alapított Fehérvárcsurgói Vadaskert a Vadex kezelésében van, területe 1500 hektár. Nemzetközi hírű vadászhely, ide tartozik a Várhegyi erdő, valamint a Gajavölgyi tájcentrum.

 

A park igen sokféle állat élőhelye, többek között vaddisznó, róka, muflon, gímszarvas, kétféle szikaszarvas, őz él, de nem ritka a nyest, nyuszt és a holló sem.

 

Újdonság, hogy a WWF munkatársai hódok jelenlétére bukkantak a víztározó és a Gajavölgy közötti területen.

 

 

A település címere

 

 

Fehérvárcsurgó címere

 

 

 

Sötétkék alapú címerpajzs, alsó harmadában szabálytalan alakú hármashalom, melyből egy aranyszínű tölgyfa nő ki. A halom közepéből egy forrás "csurog", ami beleömlik a halmokat kettészelő ezüstszínű folyóba. A jobb és bal felső sarokban kisebb címerpajzsok láthatóak, a jobb oldali egy várat ábrázol, vártoronnyal, ezüstszínű téglákkal kirakva, a bal oldali kisebb pedig vörössel és ezüsttel hétszer vágott címer, Árpád-házi királyaink címerpajzsa.

 

A hármashalom a Bakonyra utal, mivel a település a Bakony keleti lejtőjére épült. Az aranyszínű tölgyfa a hajdani hatalmas bakonyalji tölgyfaerdőkre utal. A halomból csordogáló forrás a falu elnevezésére, a hajdan a faluban csörgedező sok forrásra utal.

 

Az ezüstszínű folyó a Gaja-patakot jelképezi, mely régen három malomkereket is forgatott a határban. A jobb oldali kisebb címer Székesfehérvár közelségét, és a régen a környéken álló földvárat jelképezi. A bal oldali címer a honfoglalásra utal. A címer meghatározza Fehérvárcsurgó lakóinak identitását, és rámutat a falu történetére, jelképeire.

 

 

Nevezetességei

 

 

Károlyi-kastély 1844-ben a régebbi kastélyépület felhasználásával Károlyi Györgyépíttette, Heinrich Koch bécsi építész tervei szerint. A munkálatokban a fiatal Ybl Miklósis részt vett.

 

A kastély egyemeletes klasszicista épület, középrizalitostimpanonnalellátott. A kastély oldalán emelkedik 30 méter magasságú tornya, négy sarkán 1-1fióktornyocskával, közöttük ballusztráddal.

 

 

 

 

 

(Károlyi-kastély  fotó:wikipedia,  AZso)

 

 

A kastély az építtető Károlyi György személye miatt nemzeti kegyhely, hiszen a gróf a reformkor egyik legnagyobb formátumú alakja volt, aki 1825-ben a reformországgyűlésen 40 000 forint felajánlásával egyik alapítója volt a Magyar Tudományos Akadémiának.

 

 

http://www.fehervarcsurgo-katolikus.hu/Images/romkattempl_1.JPG

 

 

(a Katolikus Templom)

 

 

katolikus templom az 1700-1800-as években készült Szent Katalin tiszteletére, majd 1873-ban átépítették. Tornya a homlokzat előtt emelkedik. A templom szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. Hajója síkmennyezetes. A templom nemrég díszkivilágítást kapott, így sötétben is teljes pompájában látható.

 

 

http://www.refdunantul.hu/data/gallery/690/pic_imgp1621b-retusalt.jpg

 

(a Református Templom)

 

 

református temploma 1789-ben épült. Tornya homlokzat előtti, hajója síkmennyezetes, szentélye egyenes záródású.

 

 

 

Képtalálat a következőre: „fehérvárcsurgó evangélikus templom”

 

 

(az Evangélikus Templom)

 

 

 

Az evangélikus templomának alapkövét 1856. szeptember 25-én rakták le.

 

 

Nevezetes még a Fehérvárcsurgói-víztározó és a Gajavölgy, valamint a vadaskert, melyet gróf Károlyi Gyula alapított 1888-ban.

 

 

 

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Gaja_river.jpg/300px-Gaja_river.jpg

 

 

(Gaja - patak)

 

 

 

Szobrok, köztéri alkotások

 

 

- a "Béke királynője szobor: Szűz Máriát ábrázolja. a II. világháborús lengyel menekültek által állítva. Felirata: "Béke királynője, könyörögj érettünk" A magyaroknak a lengyel katonák 1943.9.12."

 

 

 

http://dka.oszk.hu/030100/030100/1297201990_nagykep.jpg

 

 

(Anerigo Tot Emlékszobor - fotó:dka.oszk.hu)

 

 

- Amerigo Tot-emlékszobor, rajta a híres szobrász idézete: "Soha nem hallgattam el, hogy csurgói parasztgyerek vagyok, ide tartozom, és azt hiszem ide fogok tartozni mindörökké."

 

- a falu főterén (Vörösmarty-tér) lévő, 2006-ban felavatott 1956-os emlékmű

 

- 1848-as emlékmű

 

- gróf Károlyi Józsefnek, az iskola névadójának domborműve

 

- a településen található három feszület( Krisztus-szobor)

 

- a kastélyparkban található turul-szobor, ami egy dór oszlop tetején áll

 

 

 

 http://www.szepmagyarorszag.hu/files/amerigo_madonna.jpg

 

 

(a Csurgói Madonna)

 

 

- Amerigo Tot Csurgói Madonna című szobra

 

- régi 56-os emlékmű a kastélyparkban

 

- I. világháborús emlékmű

 

- II. világháborús emlékmű

 

- A II. világháborús lengyel menekültek által állított Szűz Mária-szobor

 

 

Híres emberek

 

 

- gróf Károlyi György (1802–1877) főispán, politikus, mecénás, az MTA egyik alapítója

 

- gróf Károlyi József (1884–1934) parlamenti képviselő, Fejér vármegye főispánja

 

- Itt született 1909szeptember 27-én Amerigo Tot – Tóth Imre szobrászművész.  A művész 1968-ban szülőfalujának adományozta "Csurgói Madonna című szobrát, mely a római katolikus templomban látható.

 

 

 

Forrás:wikipedia

 

 


Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
  • Nyikosingatlan
  • Bér és TB Ügyint
  • LangmáhrAutosbolt
  • kosarszkyminalunkjobbnagy
  • Winkler Gumi
  • BitterSzucsMuhely
  • Palló
  • Family Center
  • Generali
  • Info Sziget
  • MalmasAgrar
  • ZafirFürdő
  • KIsvakondjobb
  • GoodsMarket
  • Cserépkályha
  • Eletvital
  • DrSzekely
  • DrBenkZoran
  • FlajszSirko
  • KormendiSirko