• Fincsi
  • Pizza Ala Mór
  • Party Pince
  • Gress2000
  • Ottomax
  • VizivilágHétkuti
  • Öreg Prés Étterem
  • GeszlerPince
  • Konturdou
  • Lampert Óra
  • KátaiSzerviz
  • FényszóróPolírozás
  • Stulpkft
  • Fischer Barkács
  • Vianni
  • Wekerle
  • KIsvakond
  • SzeletBurkTegla

Rovatok:

Fejér megye Mór Magazin Mór környéki történelem: Kisvasutak a Vértesben - mi lett velük?
2019-05-24 13:57

Mór környéki történelem: Kisvasutak a Vértesben - mi lett velük?

|

(Oroszlány, a XX-as akna néhány nappal a bánya bezárása után - fotó:Csanádi Sándor, 2000.03.07.)
A Vértesben - a szénbányászat virágzásának évtizedeiben - több kisvasút is volt. Korábban olvashattak itt a móri, pusztavámi bányavasútról. Más, Mórhoz közeliekről is szót ejtünk az elkövetkező időszakban, most azzal foglalkozunk, melyet össze akartak kötni a pusztavámival - anno...
Előzmények:
 
Az Oroszlányi GV Oroszlány – I-es/II-es külfejtés 6,2 km hosszú vonala 1953-ban készül el. A 14 kg/fm-es sínekből épült, homok ágyazatra fektetett vasútvonalon napi 1000 tonna szén leszállításával számolnak, a becsült kitermelhető szénmennyiség így 3 évre biztosítja a vasút üzemét.
 
A kitermelt és leszállított szénmennyiség meghaladja a tervezett mennyiséget, 1955-ben már 483 ezer tonnát szállít a kisvasút, ami 1600 tonnás napi átlagot jelent. 

A két külfejtés területen lejtaknákat hajtanak, a mélyművelésű bányák által okozott talajsüllyedések a felszíni szállításban sok problémát okoznak.
 
1957-ben a vonal 35-ös szelvénye környezetében kihajtásra kerül a III-as akna, 1958-ban az I-es és II-es aknák által termelt szénmennyiséget is itt hozzák a felszínre, így a vasútvonal a 38-as szelvénytől felbontásra kerül. 

Épül a gyorsvasút

Az Oroszlányi Szénbányák Vállalat 1960-ban Szépvízéren külszíni bányát nyit. A kitermelt szén elszállítását kisvasúttal tervezik megoldani, 3,5 km-es szárnyvonallal csatlakozva a GV III-as aknához vezető vonalához.

A vonal engedélyezési bejárását 1960. április 8-án tartják (109638/1960). A vasút építési engedélyét 1960. augusztus 2-án állítja ki a KPM az Oroszlányi Szénbánya Vállalat részére (116765/1960).
 
Az engedélyben szereplő adatok értelmében a vasútvonal 23,6 kg/fm-es felépítménnyel, minimum 140 méter sugarú ívekkel, maximum 16 ezrelékes emelkedéssel épül. A vonalon gőzmozdony vontatta, 30 billenőcsilléből álló szerelvényekkel napi 1200 tonna szén leszállítását tervezik.

1960. október 31-én az építés alatt álló vonalon helyszíni szemlét (127042/1960) tart a hatóság. A nyíltvonalat kisebb hiányosságoktól eltekintve használható állapotban találják, Szépvízéren az állomási vágányok fektetése zajlik, a négyvágányos állomás az alábbiak szerint néz ki:

1. mozdony megkerülő vágány
2. üres kocsi tároló
3. rakott kocsi tároló
4. indító vágány

Az állomás előtt a vasút a 76/77-es szelvényben keresztezi az ún. „terv-utat”, mely a felfutó bányászat okán komoly forgalmat bonyolít, ezért ide a hatóság fénysorompó telepítését írja elő, illetve annak elkészültéig jelzőőr alkalmazását.
 
A vonalra az ideiglenes üzemengedélyt a KPM 1960. november 16-án adja ki (128285/1960) melyben a hiányosságok megszüntetéséig 6 tonna tengelynyomást és 15 km/órás sebességet engedélyez.

Az új vonal építésével párhuzamosan az Oroszlány-III-as akna vonalszakaszt a MÁV Budapesti Igazgatóság rendelete alapján (213-130/1960) szintén 23,6 kg/fm-es felépítménnyel építik újjá.
 
Az Mk48-as sorozat prototípus gépe III-as akna állomás bejáratánál. 1959
Az Mk48-as sorozat prototípus gépe III-as akna állomás bejáratánál. 1959
Fotó: Komárom-Esztergom Megyei Levéltár  

Rövid fénykor

A tervekkel ellentétben a vonalon a forgalom dízelvontatással indul meg, a győri Wilhelm Pieck cég Mk48-as motormozdony prototípusa próbaüzemben a vonalon közlekedik, majd a következő év folyamán több mechanikus erőátvitelű gép is a vasútra kerül.
 
A gépek a nyíltvonalon dolgoznak, az állomási tolatásokat C50-es motormozdonyok végzik.

1961. március 31-ére kiépül az üzemi telefonvonal Szépvízérre. A Hazafias Népfront közbenjárására a nyári idényben vasárnaponként kiránduló vonatokat indítanak a vonalon.
 
A vasút személykocsi parkja változatos képet mutat, Oroszlányba kerül Hűvösvölgyből a Kispiri motorvonatának két mellékkocsija, Kecskemétről egy eredeti KGV-s személyvagon, és ismeretlen helyszínekről további Bax, Bak és Ba sorozatú vagon(ok).

Az év folyamán hidraulikus erőátvitelű Mk48-as mozdonyok érkeznek a vasútra, az új gyártású Mk48 2015 és Mk48 2019-es gépek augusztus 30-án, illetve szeptember 20-án műtanrendőri vizsgáznak.
 
A Székesfehérvári Járműjavítóból négytengelyes önürítős Uba sorozatú teherkocsik érkeznek.

A vonal végleges üzemengedélyét 1961. december 6-án állítja ki a hatóság (130090/1961). A nyíltvonal 42+00 és 76+00 szelvényei között a hazai gazdasági vasutak történetében egyedülálló sebességet, 40 km/órát engedélyez a KPM.

Összeköttetés a Pusztavámi GV-vel

1962 tavaszán tervek születnek az oroszlányi és a pusztavámi kisvasúti hálózatok összekötésére. A pusztavámi GV katonacsapási külfejtéshez vezető vonala mindössze 650 méterre ér véget a szépvízéri állomástól. Az összekötéssel a pusztavámi szénpala közvetlenül az oroszlányi osztályozóba lenne szállítható, ellenkező irányban az erdészet előnyös feltételekkel fuvarozhatna a pusztavámi fűrészüzemébe.
 
A GV számára megtakarítással járna az egyesített üzem, a közös járműpark és személyzet kiszolgálását a jövőben egy telephellyel és laktanyával szolgálhatná ki.
 
A tervezett vonal közigazgatási bejárását 1962. április 17-én tartják (110874/1962).
 
Szépvízér-Katonacsapás összekötő szakasz nyomvonala.
Szépvízér-Katonacsapás összekötő szakasz nyomvonala.
Fotó: Magyar Néphadsereg Térképtára  


1962. május 16-án a KPM kiadja az építési engedélyt (110874/1962), a munkálatok megkezdődnek. Szépvízér harmadik vágányának folytatásaként a „terv-úttal” párhuzamosan épül meg a vasút, mely a 86/87-es szelvénynél éri el a pusztavámi vonal 29+10 szelvényben lévő, végponthoz közeli szakaszát. A kivitelezést a bánya és a GV közösen finanszírozza.
 
A vonalon a legnagyobb emelkedés 9 ezrelékes, a legkisebb ívsugár 80 méteres. A felépítmény 23,5 kg/fm-es sínekből áll.

Az összekötéssel párhuzamosan egy másik terv is készül, mely az oroszlányi GV és MÁV állomásokat kötné össze, elsősorban személyforgalom terén közvetlen viszonylatot teremtve az oroszlányi és pusztavámi MÁV állomások között.
 
A hatóság a terv tárgyalásakor gazdaságossági hatástanulmány elkészítéséhez ragaszkodik. 

A Szépvízér és Katonacsapás közötti rövid vonal építése ismeretlen okból igen lassan halad, műtanrendőri vizsgájára csak 1963. december 21-én kerül sor.

Engedélyezés a megszüntetés után
 
 
A vasút üzemengedélyét még ki sem állítja a KPM, mikor az Oroszlányi Szénbányák 1964. február 29-én (csak érdekességképpen ez szombatra és szökőnapra esik) közli a GV-vel, hogy a szén- és munkásszállítást március 15-ei hatállyal felmondja.

Mivel a vasút egyetlen fuvaroztatója a bánya, így március 31-én a GV az üzemfőnökséget megszünteti (106961/1964).

A KPM az összekötő vonal üzemengedélyét a megszüntető határozat kiadása után három nappal állítja ki (106843/1964).

A megszűnt vasútüzemet az Oroszlányi Városi Tanács szeretné átvenni, és a későbbiekben úttörővasútként üzemeltetni.
 
A pár éve lefektetett jó állapotú vonal nem igényelne különösebb befektetést, a személyszállító járműpark egy részét könyvjóváírással kapná meg.
 
Mindezek ellenére – sajnos nem ismert okokból – az úttörővasúti tervek nem valósulnak meg. A KPM 1966. április 30-án a vonalra kiadja a bontási engedélyt (127078/1966).

Felmerülhet a kérdés, mi lehetett az oka annak, hogy a szénbánya az összekötő vonal építését saját maga veti fel és az építés költségét részben állja, a megépült vonalat végül mégsem veszi üzembe, majd két hónappal később a fuvarozási szerződést is felmondja. 

A következő években a térségben több kötélpálya is épül, melyek a pusztavámi és oroszlányi bányák szenét közvetlenül szállítják az osztályozóba, illetve a bokodi erőműbe.

Fél évszázaddal később

Szépvízéren egy negyven méteres kráter található az állomás helyén, alján opálos víz csillog.
 
A külfejtés területét részben feltöltötték, fiatal fák próbálnak életteret találni szürke kövekkel tarkított egyeletlen talajon. A „terv út” kerülő nyomvonalon halad, a vasúti átjáró helye az elágazásnál volt.
 
Az erdőben jobbos ívvel tűnik el a cserjésben az Oroszlány felé vezető töltés. Az ív utáni átjárótól kezdődött a 40 km/órás sebességre engedélyezett szakasz, innentől már járható a nyomvonal.
 
Ennek bejárásáról készült egy kis emlékfilm, melynek első és utolsó felvételén az egyik prototípus Mk48-as mozdony látható a szépvízéri vonal építése közben.
 
 
 
Források

MÁV Központi Irattár
Magyar Nemzeti Levéltár
Komárom-Esztergom Megyei Levéltár
archivportal.hu
Bódi Miklós pályamester kézirata 

2013.11.01. Moór Attila                Legutóbbi módosítás: 2013.10.26  (forrás:kisvasut.hu
 


 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
  • Festekhaz
  • FlajszSirko
  • KormendiSirko
  • Cserépkályha
  • DrSzekely
  • DrBenkZoran
  • Eletvital
  • GoodsMarket
  • KIsvakondjobb
  • ZafirFürdő
  • MalmasAgrar
  • Info Sziget
  • Generali
  • Family Center
  • Palló
  • BitterSzucsMuhely
  • Winkler Gumi
  • kosarszkyminalunkjobbnagy
  • LangmáhrAutosbolt
  • Nyikosingatlan