• Fincsi
  • Stulpkft
  • Party Pince
  • Gress2000
  • Ottomax
  • VizivilágHétkuti
  • Öreg Prés Étterem
  • GeszlerPince
  • Konturdou
  • Lampert Óra
  • KátaiSzerviz
  • FényszóróPolírozás
  • Fischer Barkács
  • Vianni
  • Wekerle
  • KIsvakond
  • SzeletBurkTegla

Rovatok:

Fejér megye Mór Magazin Ismeri Mór környékét? - Pusztavám, kora középkori nemzetiségi település
2019-06-14 11:53

Ismeri Mór környékét? - Pusztavám, kora középkori nemzetiségi település

|

(Pusztavám főutcája - fotó:Nagy Pál)
A Vértesben, a Móri-árokban és a Bakonyban sok szépség, érték, műemlék, látnivaló, legenda vesz körül bennünket. Nézzünk magunkba: miközben járunk - kelünk a világban, ismerjük - e ezeket? Mennyit tudunk szűkebb hazánkról?
Fekvése
 

A Vértes nyugati oldalán, Mórtól 8 km-re észak-északkeleti irányban, Oroszlánytól 14,5 km-re található.    (az erdei úton, a volt bányaúton csak kb. 8-10 km   -  a szerk.)

 

Képtalálat a következőre: „pusztavám művelődési ház”

(a Művelődési Ház a falu központjában)

 
Története:
 
Pusztavám község  (németül Pußtawahn), melyet 1909-ig Ondódnak neveztek, Fejér megye északkeleti peremvidékének egy völgyében fekszik, melyet az Általér szel keresztül. Ez a völgy választja el a Vértes-hegységet a Bakonytól.

A korai középkorban jött létre Vndó, azaz Ondó település, mely bizonyára megegyezik a hajdani Ondóddal. Valószínű, hogy az akkori helység "Nána" is a hajdan I. Károly birtokai közé tartozott.
 
Feltehetően "Ondód" és "Nána" nevüket az első beteleplőktől kapták a XII. és XIII. század között.

Az egykori falu "Nána" nevével először egy 1379-ből származó okiratban találkozunk. Ebből megtudhatjuk, hogy a hajdani lakott település "Nána" település "Nána" falu a székesfehérvári prépostság birtokát képezte.

1332-1337-es évekből származó pápai dézsmalistából ismeretes, hogy Ondód akkor már rendelkezett plébániával. A templom romjai még a XIX. század elején láthatók voltak. E helyet még ma is "Ondódi templomrét"-nek nevezik.
 
Zsigmond király 1437-ben keletkezett egyik rendeletéből tudjuk, hogy Ondódon létezett egy királyi vám. erről a hajdani "Vám" helységről kaphatta - egy verzió szerint - a mai Pusztavám a nevét.

Még ugyanebből az évszázadból említenek Ondód környékén 2 másik vámot is.
 
 
 
(az Evangélikus Templom)
 
 
A középkorban a három falu urai gyakran váltották egymást, többek közöttt a szentkeresztesi bencés kolostor, a gesztesi földesúr, a csókakői uradalom részei voltak.

1691-ben I. Leopold császár 60000 rajnai gulden fejében a csókakői uradalmat a hadiszállítónak, Johann Haas von Hofburg bárónak adományozta, mely magában foglalta a három teljesen elnéptelenedett területet: "Puszta-Nána", "Puszta-Vám" és "Ondód".
 
Legkésőbb 1741-től e három terület báró Trips de Berge generális felesége, Maria Antónia von Auersperg grófnő tulajdonához tartozott. A mai Pusztavámot a grófnő újra benépesítette.

Az 1812-ből származó evangélikus egyházi krónika szerint az újra betelepítés 1715 körül kezdődhetett.

Az első telepesek túlnyomórészt magyarországi németek voltak a nyugat-magyarországi Vas, Sopron és Moson megyékből. Származási helyként két egymáshoz közel fekvő falut említenek Moson megyéből: Rajkát és Miklósfalvát (Nickelsdorf).

E két településről érkezett kezdetben a legtöbb telepes. Az első betelepítéskor jelentős szerepe volt az evangélikus lutheránus vallásnak, kevésbé meghatározó a betelepülők nemzeti hovatartozása.

Ebben az időben békésen élt egymás mellett német, szlovák és magyar. A Második, kizárólag német betelepítési időszakban sok telepes érkezett Bajorországból.
 
Az okiratok szerint nem lehet egységes őshazát meghatározni, mivel ők Németország és Ausztria különböző területeiről származnak. Az első időszakot a katolikus betelepítési szakasz követte a móri kapucinus kolostor segítségével.
 
A katolikus papok átvették a lutheránusok lelkipásztori szolgálatát, közülük sokat a katolikus hitre térítettek. A katolikusok már 1760-ban, alig 14 évvel az első katolikus betelepítés után, templomot kaphattak, míg a lutheránusok, akik már 1715-ben letelepedtek, még csak 1785-ben építhettek templomot.

Az első telepesek életkörülményei rendkívül keservesek voltak. Szegények még földbevájt kunyhókban - putrikban - laktak, s még csak 1730 után építettek házakat. A korábbi termékeny földek a török uralom után elpusztultak , sivárok voltak, így a természettől is vissza kellett ezeket hódítaniuk.

A pusztavámi németek sorsa a betelepítés után hasonlóképpen alakult, mint más falvakban. A Népesség számának gyors növekedése, a társadalmi nyomor sok német telepest arra kényszerített, hogy a XVIII-XIX. század fordulóján elhagyja a falut és a Dél-Bánát irányába, a Tolna megyei Paksra és Györkönybe illetve Lajoskomáromba vándoroljon tovább.
 
Lajoskomáromban a pusztavámi lutheránusok egy új települést alapítottak. A két falu közötti baráti kapcsolatokat még e századig is ápolták.

Nemcsak Lajoskomáromban, hanem Németország sok területén kellett a pusztavámiaknak a II. világháború után új hazát keresni, melyet meg is találtak.

A II. világháború után Pusztavám gazdasági arculata teljesen megváltozott, ez mindenekelőtt számos ipari üzem létrejöttével függ össze.
 
 
 
 
(a Római Katolikus Templom)
 
 
A sok munkalehetőség az eddig mezőgazdasággal foglalkozó települést ipari faluvá fejlesztette.
 
Számos munkalehetőséget adott és ad még ma is az ország egyetlen, még működő mélyművelésű szénbányája, a Márkushegyi bánya (2014. dec. 31-ig - a szerk.), a Rába, Fehrer,  (helyükön régen Ikarus gyár), a volt Budalakk gyár, a Fűrészüzem, az erdészet és a mezőgazdasági szövetkezet.
 
Ezek az üzemek sok embert vonzottak ide a környező és távoli településekről. E folyamat által a homogén, zárt faluközösség fellazult.

A gazdasági, politikai fejlődés Pusztavámot is érintette. A rendszerváltást követően a faluban is sok magánvállalkozás jött létre. A falu lakóinak még ma is kb. 60%-a német nemzetiségű.   (forrás:pusztavam.hu)
 
Nevezetességei
 

Német Nemzetiségi Néprajzi Kiállítás (Heimatmuseum) 

 

A településen 1995-től működik Német Kisebbségi Önkormányzat, feladatai közé tartozik a német kultúra ápolása, az identitás védelme, a tárgyi emlékek gyűjtése, a berendezett tájház anyagának bővítése.


Az 1970-es évek végén a kultúrház vezetője Kiss Józsefné (Marika néni) kezdte meg a tárgyi emlékek gyűjtését.
 
Kezdetben a művelődési ház emeletén kapott helyet a kiállítás, egy tájszobában.
 
A szoba a művelődési ház felújítási költségéből, társadalmi munkával, a faluban működő ipari üzemek által nyújtott segítséggel került kialakításra.

A Német Nemzetiségi Néprajzi Kiállítás 1980-ban nyílt meg, ettől az évtől rendelkezik működési engedéllyel.
 
Képtalálat a következőre: „pusztavámi német nemzetiségi kiállítás”
Fotó:provertes.hu
 
A kiállítás jelentős része adományokból, a lakosság által felajánlott tárgyakból állt össze. A restaurálási munkákat a Fejér Megyei Múzeum szakemberi végezték.
 
A település Önkormányzata 1994-ben vásárolta meg azt az épületet melyben jelenleg a kiállítás látogatható.
 

 

A kiállítás megtekinthető előre egyeztetett időpontban.

 
Cím: Pusztavám, Kossuth Lajos u. 74.

Információ / Information:

Polgármesteri Hivatal 06-22-417-201,                         (forrás:provertes.hu)
 
 
Művelődési Ház
 
06-22-417-229  
 
 
Nemzetiségi hagyományok:
 
 
(a nemzetiségi néptáncegyüttes - archív kép)
 
Képtalálat a következőre: „pusztavámi német nemzetiségi fúvószenekar”
 
(a német nezetiségi fúvószenekar)
 
 
 
Malomerdő Panzió:
 
 
 

A Malomerdő Panzió a Vértes hegységben, varázslatos erdei környezetben várja vendégeit.

 

Az egykori vadászkastély felújítása és átalakítása 2006-ban valósult meg, amelynek köszönhetően két épületben összesen 31 fő elhelyezése biztosított. (forrás:verteserdo.hu)
 
 
Vértes Tábor:
 
A szállás az erdő közepén helyezkedik el (a Vértesi Tájvédelmi Körzet északkeleti sarkában, Pusztavámtól 4 km-re), így ideális tanulási, sportolási, szórakozási lehetőséget nyújt erdei iskolához, nyelvi-, edző-, és nyári táborokhoz, ill. néhány napos kirándulásokhoz, családi táborozáshoz. A tábor jelenleg 34 fő befogadására képes.
 
 
 
 
Lépakuti tó:
 
Pusztavámtól kb. 3 km-re található, rendezett horgásztó
 
 
 
 
 Vértesszentkereszt, bencés apátság
 
Román kori építészetünk gyöngyszeme az Oroszlány és Pusztavám (utóbbitól kb. 5 km-re) közötti erdőben megbúvó egykori bencés monostor és templom maradványa.

A XII. századi alapítású kolostort az évszázadok során több rend is birtokolta. A bencések, esetleg a ciszterek és a domonkosok ellentétét bizonyítja több alaprajzi megoldása és a rá vonatkozó írásos adatok.
 
Történetének éppen ez a vonatkozása teszi különlegessé, hiszen a településektől távol álló kolostor többféle szerzetesi koncepció megvalósításának is otthont adott.
 
A török korban elhagyott kolostor jelentős álló romjai ma látványos képet nyújtanak a Vértes erdejében.

A Vértes hegységben elhelyezkedő bencés kolostort 1146 előtt alapította a Csák nemzetség a Szt. Kereszt tiszteletére. Az első kolostor templomát az 1210-es években újjáépítették, ekkor nyerte el ma is látható alakját.
 
A háromhajós templom egyedi vonása, hogy a főszentély háromkarélyos elrendezésű, nyugati homlokzata két tornyos. Elképzelhető, hogy 1210 és 1240 között a ciszter rendhez került a kolostor, de ezt követően a késő-középkorban továbbra is bencés kolostor volt e helyen.
 
A rend számos kolostorához hasonlóan, a XV. század második felében az épületek már rossz állapotban voltak és a szerzetesek nem tudták megújítani kolostorukat.
 
Ezért Mátyás király 1478-ban a hanyatlásnak indult kolostort az obszerváns domonkosoknak adta, akik a birtokukba került kolostorban csak 1505-ben alakították meg konventjüket.
 
Ekkor újabb építkezésekre került sor, elsősorban a kolostor részben. 1541-ig működött ebben a formában.

A kolostor kerengőjének sarkánál kis kápolna állt, amely eredetileg a közeli település plébániatemploma lehetett. Ezt a kis templomot a domonkosok belefoglalták a kolostorukba.
 
A török korban a kolostort elhagyták, jelentős álló romjai azonban napjainkig megmaradtak. Jelentős régészeti ásatás tárta fel a kolostor korábbi maradványait.
 
A műemléki helyreállítás eredményeként látogatható a Vértes erdejében álló látványos templomrom.
 
 
VertesszentkeresztFotoThalerTamas.jpg
 
 
(Vértesszentkereszti apátság - forrás:wikipedia, Fotó:Thaler Tamás)
 
 
 
Gerencsérvár

Gerencsérvár romjai


Fotó:wikipedia - KossuthZs





 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
  • Festekhaz
  • FlajszSirko
  • KormendiSirko
  • Cserépkályha
  • DrSzekely
  • DrBenkZoran
  • Eletvital
  • GoodsMarket
  • KIsvakondjobb
  • ZafirFürdő
  • MalmasAgrar
  • Info Sziget
  • Generali
  • Family Center
  • Palló
  • BitterSzucsMuhely
  • Winkler Gumi
  • kosarszkyminalunkjobbnagy
  • LangmáhrAutosbolt
  • Nyikosingatlan