• Fincsi
  • Stulpkft
  • Party Pince
  • Gress2000
  • Ottomax
  • VizivilágHétkuti
  • Öreg Prés Étterem
  • GeszlerPince
  • Konturdou
  • Lampert Óra
  • KátaiSzerviz
  • FényszóróPolírozás
  • Fischer Barkács
  • Vianni
  • Wekerle
  • KIsvakond
  • SzeletBurkTegla

Rovatok:

Fejér megye Mór Magazin Ismered Mór környékét? - 5 km hosszan kanyarog megyénk legnyugatibb települése, Bakonycsernye
2019-06-21 10:20

Ismered Mór környékét? - 5 km hosszan kanyarog megyénk legnyugatibb települése, Bakonycsernye

|

(Bakonycsernyei látkép - fotó:bakonycsernye.hu)
Itt élünk Móron, a Móri Járás valamelyik településén. Megannyi szépség, érték, műemlék, látnivaló, legenda vesz körül bennünket. Nézzünk magunkba: miközben járunk - kelünk a világban, ismerjük - e ezeket? Mennyit tudunk szűkebb hazánkról ? Sorozatunkban végigjárjuk a környék településeit, bemutatva, milyen sok érdekességet tartogatnak számunkra.

Bakonycsernye

 

Fekvése

 

A 81. számú Győr-Székesfehérvár főútról lekanyarodva, illetve a 82. számú Győr-Veszprém főútról Zircnél letérve mellékúton közelíthető meg a település.

 

A község 10 kilométerre található a Mór-Zirc útvonalon, Mórtól nyugati irányban, A Gaja-patak völgyében 5 km hosszan elnyúló település, Fejér megye legnyugatibb helysége. Korábban bányászfalu volt.

 

 

(a Gaja - patak - Fotó:wikipedia, Sztudva Gyöngyi)

 

A község nevét a cserny , fekete jelentésű szláv szóból vezetik le.

 

A település a Bakony előnevet az 1913-as rendezéskor kapta. 1724-től Veszprém vármegye részeként létezett 1956. április 1-jéig.

 

Ekkor csatolták Fejér megyéhez. Nyugatról a Tési fennsík karsztja emelkedik a magasba. A Gaja patakot löszdombság keretezi.

 

Közlekedése

 

Megközelíthető Zirc, Mór és Székesfehérvár irányából autóbusszal. Vasútállomással nem rendelkezik. A falu főutcája nagyon forgalmas a nagy átmenő forgalom miatt.

 

Története

 

Az újkőkori, késő neolitikus, a késő vaskori kelta, majd római időszakban is lakták már az emberek.

 

Ezt a feltárt leletek bizonyítják. A középkorból már húsznál több település neve ismeretes (Gyón, Bihr, Pacmán, Sikátor, Tényő, Erdőinota, Dolosd), a későbbi Bakonycsernye közigazgatási területén helyezkedtek el, és valamennyien Bátorkő várához tartoztak.

 

Csernye említése 1341-ben történik először, az újlakiak jobbágyain kívül néhány kisnemesi család is élt, míg a korábban felsorolt települések közül Dolosdot egy 1082. évi okmány említi először. 1275-ben Dolosd mint a Cseszneky család birtoka említtetik.

 

A török idők alatt Csernye és települései elnéptelenednek, a fejlődés megtorpant, a környezet ősvadon képét nyeri vissza. Csernye újratelepítése a Nyitra és Trencsén vármegyei felvidéki szlovákokkal 1724-1726 között több lépcsőben történt, magukkal hozva az erdőművelés szakmai fogásait, a föld-, és a szőlőművelés alapjait.

 

Valamint a szlovák anyanyelvet is a berencsi és csejtei uradalmakból. Bátorkő urai, a Zichy grófok biztosítják a lutheránus vallás gyakorlását, templomot és iskolát építhettek, ismét megindult a fejlődés , és 1730-ban a lakosság száma eléri a 300 főt. Az első kőtemplomot 1786-ban építették.

 

Az 1810-i móri földrengés a faluban is nagy riadalmat okozott, több ház és a templom is megsérült.

 

A község a 19. század elején Veszprém vármegye legnépesebb faluja volt, ekkor a lakosság a lakosság 80%-a lutheránus, 20%-a katolikus volt, a szlovákok és magyarok békében éltek egymás között.

 

Az 1848-as forradalom és szabadságharc móri ütközetét a környező dombokról figyelték a falusiak.

 

1862-benn a falu egy része tűzvészben leégett, a tűzben a templom harangjai is elolvadtak, és igen nagy károk keletkeztek.

 

Az újjáépítés során kerültek a templomba a még ma is használatos padok, így a templom befogadóképessége 800 főre emelkedett.

 

 

 

(szőlőprés a községháza mellett - forrás:wikipedia, fotó:Bárdos Veronika)

 

A Silbermann felépítésű orgona 1867-ben készült egy felvidéki brezovai orgonakészítő műhelyében. Csak néhány ilyen orgona található az országban.

 

Ez időben a gazdasági adottságok mostohák voltak, így fejlődésnek indult a háziipar, kézművesség, a fonás, a szövés, a kosárkötés. Az itt készült kosarakkal a környező településeket látták el.

 

A jó pénzszerzés reményében megindult a kivándorlás a tengerentúlra. Az első világháború a falu férfilakosságát nagyszámban érintette, az olasz frontokon harcoltak, és ott estek el.

 

2001-ben a lakosság 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.

 

 

Híres bakonycsernyeiek

 

Simek Péter labdarúgó

 

Kisteleki Margit (Kiss Margit) selyemfestő művész

 

Dr. Hegyi Imre néprajzkutató

 

 

 

Simek Valéria költő  - fotó:barkaonline.hu

 

Simek Valéria költő

 

 

Jelene

 

A második világháború helyi harcai 1945. március 20-21-én zajlottak a német és szovjet alakulatok között. Az 1948. évi csehszlovák-magyar lakosságcsere érintette a települést.

 

500 fő települt át Csehszlovákiába, és onnan 40 fő érkezett. Az 1950-es években kezd termelni a Balinkai szénbánya, amely igen sok helyi lakosnak adott munkalehetőséget.

 

A Gaja-patak 1970. július 10-i kiöntése árvízet okozott. A patakon lévő valamennyi híd megrongálódott.

 

1974-ben ünnepelte a község, fennállásának 250. évfordulóját. Ezen az ünnepségen alakult meg a szlovák Hagyományőrző Asszonykórus 15 fővel. A községnek jól felszerelt általános iskolája van 300 tanulóval, két óvodája 150 gyermek elhelyezésére képes.

 

A művelődési ház és könyvtár, a zeneiskola szolgálják a községet. A község vallási élete színes képet mutat. A történelmi felekezetek mellett megtalálhatók a kisebb vallási közösségek is.

 

A sport és a szabadidős tevékenység a község életében igen meghatározó. A 800 m˛ alapterületű iskolai tornacsarnok az év minden szakában jól kihasznált.

 

A község önkormányzata 1997-ben avatta a település címerét és zászlaját.  (a címer lejjebb látható - a szerk.)

 

 

Az 1994. évi országos önkormányzati választásokon megválasztották a helyi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat tagjait is, felvállalva a hagyományőrzést és szlovák nyelvápolást.

 

Az ősi kulturális emlékek, értékek megőrzésére jelenleg kialakításra vár a Szlovák Közösségi Ház.

 

A község infrastrukturális ellátottsága jó, a víz-, villany-, telefon-, gáz-, és a szennyvíz-hálózat teljesen kiépített. Orvosi rendelő, gyógyszertár, egyházi és önkormányzati óvoda, általános iskola egyaránt megtalálható.

 

Jól működő kis-, és középvállalkozások vannak a településen. Sportvadászat a környékbeli vadásztársaságoknál megoldható.

 

Horgászni a község tulajdonában lévő 12 hektáros halastavakon lehet.

 

Képtalálat a következőre: „bakonycsernye horgásztó”

(Bakonycsernye, horgásztó - fotó:bakonycsernye.hu)

 

 

A Balatonszepezdi Üdülőtábor:

 

Bakonycsernye község egyik legnagyobb értéke a Balatonszepezden található tábor, amire méltán lehetünk büszkék, hiszen jórészt társadalmi munkával, a bakonycsernyei emberek összefogásával épült meg és működik több évtizede. 

Balatonszepezd

 (forrás:bakonycsernye.hu)
 
 
Nevezetességei
 

 https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d1/Bakonycsernye%2C_Evang%C3%A9likus_templom_-_panoramio.jpg/755px-Bakonycsernye%2C_Evang%C3%A9likus_templom_-_panoramio.jpg

(Evangélikus templom – késő barokk épület - fotó:commons.wikipedia)

 

A 275. évforduló alkalmából az evangélikus egyház és a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat márvány emléktáblát állított a település evangélikus lelkészeinek, amely a templomban megtekinthető.

 

 

 

http://www.tiborvendeghaz.hu/img/mid/59_banyasz_emlekpark.jpg

(Bányász emlékpark - fotó:tiborvendeghaz.hu)

 

Csikling vár rommaradványai Bakonycsernyétől 4 km-re találhatók.

 

19. századi tornácos parasztházak,

 

 

1848-as emlékmű, és, a háborús áldozatok emlékműve a Pacmán hegyen,

 

 

a 2. világháborús áldozatok bronz emléktáblája a brezovai temető halottasházán.                                (forrás:wikipedia)

 

 

Bakonycsernye 01v.jpg

 

forrás:wikipedia, fotó:Darinko






A Bakonycsernye közelében található Csiklingvár makettje a Dinnyési Várparkban

 

 


Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
  • Festekhaz
  • FlajszSirko
  • KormendiSirko
  • Cserépkályha
  • DrSzekely
  • DrBenkZoran
  • Eletvital
  • GoodsMarket
  • KIsvakondjobb
  • ZafirFürdő
  • MalmasAgrar
  • Info Sziget
  • Generali
  • Family Center
  • Palló
  • BitterSzucsMuhely
  • Winkler Gumi
  • kosarszkyminalunkjobbnagy
  • LangmáhrAutosbolt
  • Nyikosingatlan