• Fincsi
  • Stulpkft
  • Party Pince
  • Gress2000
  • Ottomax
  • VizivilágHétkuti
  • Öreg Prés Étterem
  • GeszlerPince
  • Konturdou
  • Lampert Óra
  • KátaiSzerviz
  • FényszóróPolírozás
  • Fischer Barkács
  • Vianni
  • Wekerle
  • KIsvakond
  • SzeletBurkTegla

Rovatok:

Fejér megye Mór Magazin Mór történetéből - minisorozat: az alapítástól az Anjoukig
2019-06-22 09:24

Mór történetéből - minisorozat: az alapítástól az Anjoukig

|

(Boldog Mór I. András koronázásakor egyike volt a szertartást végző három püspöknek-a képen:Székely Bertalan: I. Endre megkoronázása)
Mór nem volt mindig az ezerjó hazája, történelme azonban gazdag és csaknem ezer éves a település. Ha figyelemmel kísérjük históriáját, Magyarország zivataros történelméhez hasonló - de nem is lehet más, már csak fekvésénél fogva sem. Tartson velünk, néhány fejezetben utazzuk végig képzeletben!
"Az emberi kultúra feltárt emlékei az újkőkorig vezetnek vissza Móron.
 
A Móri-árok, mint a népek egyik országútja, korán fontosságra tett szert.
 
Első írásos emlékünkben a település Mour formában szerepelt.
 
A község régi templomát a veszprémi püspökség canonica visitatiója szerint I. István építtette.
 
A helység keletkezését 1030-ra teszik a kutatók.

Nevének eredetét a latin Maorus névből, hangzás utáni átvételként következtetik.
 
Azt is tartják, boldog Mór pannonhalmi bencés szerzetestől ered, aki később pécsi püspök lehetett.  (ezzel kapcsolatos címlapképünk - a szerk.)
 
Más kutatók Móri Mihály és Sándor nyomára bukkantak Zsigmond király 1437-ben kelt adománylevelében és e családnevet tartják mérvadónak.

A községet egy oklevél szerint 1080-ban I. László, mint népes falut az egri püspökségnek adományozta.
 
IV. Béla 1261-ben ezt megerősítette. 1327-ben Róbert Károly a birtokot megszerezte és korábban a Csák nemzetség birtokát képező Csókakői várhoz csatolta.
 
Ettől kezdve a móri uradalom évszázadokra a várbirtok részévé vált.

Az Anjouk korában nagysága elérte Fejér megye területének negyedét.
 
1430-ban Zsigmond király zálogba adta az uradalmat hű emberének, Rozgonyi István nemesi főispánnak, akinek a fia 1428-ban a király seregében, Galambóc várának ostrománál harcolt a török ellen, s a királyt is kimentette a veszedelemből.
 
Rozgonyi István halála után a javak fiára, Jánosra szálltak. Zsigmond halála után pedig Albert király is megerősítette a Rozgonyiakat tulajdonukban, majd az ő halála után özvegye, Erzsébet királyné "örök időkre" véglegesítette az adományt."
 
 
(forrás:a Magyar Nemzet című napilap 1985. október 10-i száma, S.P. aláírással)
 
                                              
                                                     most közreadta: Nagy Pál
 
 
Folytatjuk !




Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
  • Festekhaz
  • FlajszSirko
  • KormendiSirko
  • Cserépkályha
  • DrSzekely
  • DrBenkZoran
  • Eletvital
  • GoodsMarket
  • KIsvakondjobb
  • ZafirFürdő
  • MalmasAgrar
  • Info Sziget
  • Generali
  • Family Center
  • Palló
  • BitterSzucsMuhely
  • Winkler Gumi
  • kosarszkyminalunkjobbnagy
  • LangmáhrAutosbolt
  • Nyikosingatlan