• Party Pince
  • Pizza Ala Mór
  • Gress2000
  • Ottomax
  • VizivilágHétkuti
  • Öreg Prés Étterem
  • GeszlerPince
  • Konturdou
  • Lampert Óra
  • KátaiSzerviz
  • FényszóróPolírozás
  • Stulpkft
  • Fischer Barkács
  • Vianni
  • Wekerle
  • KIsvakond
  • SzeletBurkTegla

Rovatok:

Fejér megye Mór Magazin 900 éves kincsünk: a Vértesszentkereszti apátság története - Képekkel
2018-12-12 15:07

900 éves kincsünk: a Vértesszentkereszti apátság története - Képekkel

|

(fotó:wikipedia - Kit36a)

A Vértesszentkereszti apátság (vagy ahogy sokan ismerik a környéken: Vörös klastrom) romjai valóban a Vértes rejtekében találhatók. Közel vannak ugyan a Pusztavám-Oroszlány között úthoz, de aki nem tudja, hogy ott vannak, vagy nem ezt keresi, még csak nem is sejti, milyen csodálatos hely mellett halad el, mely kb. kilencszáz éves lehet..

Vértesszentkereszti bencés apátság romjait a Vértes erdejének sűrűje rejti a Gerencsérvártól 2 km-re északra, Pusztavám község közelében, Oroszlány közigazgatási területén.

 

 

Vértesszentkereszt: Romegyüttes - forrás:wikipedia, fotó:Kit36a

 

 

A Vértes „vadonában”, egy emelkedésen, hatalmas fák között bukkan elénk, mint egy látomás, a kolostor romja, amelyet Oroszlány vagyPusztavám felől közelíthetünk meg.

 

Az Árpád-kor egyik legnagyobb hatalmú nemzetsége, a Csák nemzetség volt a sűrű erdőkkel borított, vadban gazdag Vértes térségének birtokosa.Csákvár lehetett a hatalmi központjuk.

 

 

 

Az apátság légifotója - forrás:wikipedia, fotó:Civertan

 

 

Először egy birtokadomány kapcsán fordul elő a kolostor neve (1146). A 12. század első felében épült legkorábbi bencés kolostort sánc és árok övezte.

 

Az egyenes szentélyzáródású templomot, és a délről hozzá csatlakozó kolostor épületét az 1964-1971 között Kozák Éva vezetésével végzett régészeti ásatás során találták meg.

 

A 13. század elején a Csák nemzetség legtekintélyesebb tagja, Ugrin, akiesztergomi érsek (1203).

 

A család másik tagja, Miklós pedig több megye ispánjaként II. Andráskirály hűséges embere volt. Ők lehettek azok, akik fölépítették az új, pompás, a Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomot és kolostort, amelynek romfalai ma is magasan állnak.

 

A legalább két évtizeden keresztül elhúzódó építkezések során több kőfaragó és építő műhely is dolgozott itt.

 

 

VKE2801 KT080824.jpg

 

forrás:wikipedia, fotó:Kit36a

 

A templomtól északra épült föl a kolostor négyszöge.

 

A fehér kváderköveket, a pompás faragványokat látva nem vitás, hogy a 13. század egyik legnagyszerűbb kolostora épült föl a Vértesben, amelyet bizonyára legalább egy tucatnyi szerzetes lakhatott.

 

A 14. század elején a Csákok hatalma erősen lehanyatlott, váraik, birtokaik, így az apátság is I. Károly király kezére került.

 

Támogatta az apátságot, s bizonyára többször föl is kereste a Vértesben vadászgatva Nagy Lajos király (1342-1382).

 

Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) adományaként a Vértes vidék várainak zálogbirtokosai, s egyben az apátság kegyurai a Rozgonyiaklettek, majd a 15. század második felében az Ujlakiak léptek örökükbe.

 

 

VKE2807 KT080824.jpg

 

forrás:wikipedia, fotó:Kit36a

 

Az apátsággal nem sokat törődtek, elszegényedett.

 

Ujlaki Miklós azt kérte a pápától, hogy a romos, szinte lakhatatlan építmény a bencések helyett hadd kaphassák meg a pálos szerzetesek (1475).

 

Mátyás király folyamodványa eredményeképpen végül a domonkosszerzetesek vehették birtokukba (1478).

 

Amikor Tata vára török kézre került (1543), a szerzetesek elmenekültek, a kolostor gazdátlanná vált.

 

A térség 1687-es fölszabadítása után alkalmi kincskeresők bolygatták a romot, majd építkezésekhez kezdték elhordani köveit.

 

A 19. században figyeltek föl rá, de csak 1940-ben kezdték területét megtisztítani, s ekkor végeztek kisebb feltárásokat.

 

 

VSZTKER 2818 KT.jpg

 

forrás:wikipedia, forrás:Kit36a

 

Az 1964-ben megkezdett régészeti munkák után az 1980-as években került sor állagmegóvásra-helyreállításra, ami évtizedekig tartott.

 

régészeti leletanyag válogatott darabjai, a legszebb faragott kövek a tatai Kuny Domokos Múzeum állandó kiállításán láthatók.

 

Az Esterházy család tatai angolkertjében álló műromba az apátsági épületek 24 faragott részletét foglalták bele.

 

VSZTKER 2812 KT.jpg

 

forrás:wikipedia, fotó:Kit36a

 

A Vértesszentkereszt elnevezés a 19. századból származik. A középkori oklevelekben Szent Kereszt, Udvarhely, Keresztur néven írtak róla.    (forrás:wikipedia)

 

 

A díszes román kori bejárat - forrás:wikipedia, fotó:Takkk

 

 

Következik: Építészete - az apátsági templom

 

 

 

VKE2804 KT080824.jpg

 

 

forrás:wikipedia, fotó:Kit36a

 

 


 


Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Rovat legfrissebb hírei
  • Súlyosan sérült a gyalogos Bakonycsernyén »
  • Ismered Mór régmúltját? - Szeszgyár, selyemhernyó, építőipar... »
  • Családi Ezerjó Nyaralás az Öreg Présben »
  • Ittas vezetés más szabálytalansággal is »
  • Árokba hajtott egy gépkocsi Mórnál a 81-es úton »
  • 81-es és 13-as utak korszerűsítése: megvalósíthatósági tanulmány készül - mondta Palkovics László »
  • Háromhajós bazilikája volt Mór és Pusztavám közelében: Vérteskeresztur - A fénykor »
  • Felborult egy gépkocsi a 81-esen Fehérvárcsurgónál »
  • Pünkösdi Bortúra az Öreg Présben - Boros Lovas kirándulás a Móri Borvidéken »
  • Kisebb földrengés volt Móron csütörtök délben »
    • Nyikosingatlan
    • Bér és TB Ügyint
    • LangmáhrAutosbolt
    • kosarszkyminalunkjobbnagy
    • Winkler Gumi
    • BitterSzucsMuhely
    • Palló
    • Family Center
    • Generali
    • Info Sziget
    • MalmasAgrar
    • ZafirFürdő
    • KIsvakondjobb
    • GoodsMarket
    • Cserépkályha
    • Eletvital
    • DrSzekely
    • DrBenkZoran
    • FlajszSirko
    • KormendiSirko