http://minalunk.hu Nyomtatás
 
2019-05-20 15:02

Ilyenek voltak a régi móri szokások: Keresztelés, elsőáldozás...

|

(a kép illusztráció:aSzent Vendel és Szent Rókus kápolna)
Mór történetének egyes korszakaival, az "őslakos" móriak, illetve a Mórra évszázadokkal ezelőtt betelepített német lakosság életével, szokásaival, mindennapjaival több alkalommal foglalkoztunk. Mindezek azonban szinte kimeríthetetlen témát szolgáltatnak...
Nézzük például, milyen volt, hogy zajlott a keresztelés, első áldozás ?
 
 
"Régen szülőotthonok, kórházak nem lévén, az asszonyok odahaza szültek a bába, vagy egy többször szült, tapasztalt asszony segítségével.
 
Az újszülötteket a legközelebbi vasárnapon vitték keresztelni a templomba.
 
Ha azonban a kisbaba életképtelennek látszott, a bába a mindig kéznél levő szenteltvízzel ún. „szükségkeresztségben" részesítette.
 
A keresztszülőket a legközelebbi rokonság köréből választották a szülők.
 
A keresztelésre többnyire a tízórai nagymise (Hochamt) után került sor.
 
Erre a fiúkat kék, a lányokat rózsaszínű takaróval letakarva hozták.
 
Ez többnyire a szülésznő tulajdona volt, aki a keresztanyával együtt vitte a csecsemőt a templomba.
 
A szertartás után a szülők, keresztszülők a legközelebbi hozzátartozók és a bába részvételével tort tartottak (Kindermahl).
 
A számok iránt érdeklődők kedvéért egyetlen adat: Pl. 1896-ban 345 keresztelés volt, esetenként 13 krajcárt kellett érte fizetni.
 
 
Az iskolában az írás-olvasás mellett a hittan volt a legfőbb tantárgy.
 
 
Az ünnepélyes első áldozásra másodikas korukban járultak.
 
Erre többnyire a pünkösd utáni vasárnap lett kijelölve.
 
A kislányok ünnepi ruhaszínéről ezért is nevezték ezt „Fehérvasárnapnak". A bérmálásban az iskolát befejező „végzősök" részesültek a püspökatyától.
 
Az „avatás"-nak is mondott aktusban 1896-ban 320 fiú és lány vett részt. Szüleik esetenként ugyancsak 13 krajcárt fizettek érte.
 
A bérmaszülők ajándéka lányok esetében többnyire aranylánc, fülbevaló, fiúknál pedig zsebóra volt."
 
 
 
 
(Részlet Schwartz Alajos: A móri németség története és élete c. könyvéből - a szerző engedélyével)
 


 

Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.