• Fincsi
  • Stulpkft
  • Party Pince
  • Gress2000
  • Ottomax
  • VizivilágHétkuti
  • Öreg Prés Étterem
  • GeszlerPince
  • Konturdou
  • Lampert Óra
  • KátaiSzerviz
  • FényszóróPolírozás
  • Fischer Barkács
  • Vianni
  • Wekerle
  • KIsvakond
  • SzeletBurkTegla

Rovatok:

Fejér megye Mór Magazin Mór környéke: volt bányatelepből lett turistaparadicsom Kisgyónbánya
2019-06-06 11:10

Mór környéke: volt bányatelepből lett turistaparadicsom Kisgyónbánya

|

Sokak kedvelt kirándulóhelye az ország különböző vidékeiből a volt bányatelep - bányász település. Egyedülálló az országban, hogy a volt bányászházakból a természetbarátok telepét hozták létre. Környéke gazdag látnivalóban, gyönyörű erdőkben sétálhatunk és tavasszal rengeteg medvehagymát is szedhetünk. Ismerkedjünk meg Kisgyónbánya történetével, érdekességeivel, jelenével...
Kisgyón a Bakony-hegység észak-keleti részén egy északi nyílású völgyben található, Bakonycsernye községtől 2,5 km-re.
 
Körülöttük a bakonyi erdők jellemző bükköseiben és gyertyános tölgyeseiben kirándulva az atalanta lepke, a havasi cincér, az aranypettyes bábrabló példányait csodálhatjuk meg.
 
A házak mögött csörgedező égerfákkal szegélyezett Dültfás-patak az erdő szélén kis tavacskát táplál, tele békákkal és szúnyogokkal.
 
A környék mészkőfelszínébe mélyedő víznyelők, aljukon barlangokat rejtenek. Közülük a legnagyobb ismert az ország harmadik legmélyebb cseppkőbarlangja - az Alba Regia barlang.
 
 
A környék két nevezetessége az őskövületeket őrző Tűzköves-árok és a vadregényes Burok-völgy, jellegzetes kőzeteivel és élővilágával. (forrás:wikimapia.org.)
 
 
http://fejer-tura.hu/old_site/p/tuzkovesarok_n.gif
(Tűzköves-árok - fotó:fejer-tura.hu)
 
Kisgyón története

A kezdetektől a huszadik századig

A Kisgyónbánya környéki bakonyi tájon már az ie. IV. évezredtől kimutatható az emberi jelenlét (pl. késői vaskorból származó urna Uboldpusztán). Az állattenyésztés és a földművelés miatt az addig egybefüggő erdőséget megbontották.
 
A fák kivágása azonban nem ért el olyan mértéket, mely megzavarta volna a természet rendjét. Sőt a honfoglalás idejére újra háborítatlan rengeteget találunk.

Kisgyónbányát önálló településként először csak a II. József által elrendelt 1784-87. évi népszámlálsban említik.
 
Az ezt megelőző időből származó iratok együtt emlegetik Nagygyónnal (Kisgyónbányától ÉNy-ra 2,5 km-re) Goun, Gywn, Ghyon néven.

Gyón településről az Árpádházi királyok idejéből nincs adatunk. A XIV. század elején a környező erdőterület Csák István által felépített Bátorkő várához tartozott. 1326-ban Károly Róbert eg palotai családnak adományozta.
 
Az ezt követő török hódoltság igen visszavetette a terület fejlődését. A török a bakonyi falvakat feldúlta, a lakosságot kiirtotta vagy elhurcolta.

A II. József elrendelte országleírás szerint Kisgyón akkor egyetlen erdészlakból állt. A "lakosság" létszáma változott: ekkor 23 fö, 1838-ban 11 fő, míg 1853-ban 5 fő volt csupán.
 
 
(Természetbarát telep)
 
A szénbányászat kora

A Kisgyónbányától 5 km-re fekvő Szápár községben már a XIX. század derekán kisérleteztek szénbányászattal. 1842-ben egy 30m mély aknából megkezdődött a termelés. 1873-tól vannak adataink arról, hogy nyilvántartották a kisgyóni széntelepeket.

A bányászat kezdete 1922 októbere. Egy Freud Béla nevű vállalkozó a Dóra-hegy nyugati oldalában, a széntelep keleti felében indította meg a termelést. Még ennek az évnek a decemberében egy fiatal bánymérnök, Poszt Ferenc került a bányához.
 
Számára egyértelmű volt, hogy a fejlesztés alapja a szállítás problémájának megoldása. Ehhez pedig az kellett, hogy vasút épüljön a terület és a bodajki vasútállomás között. Részvénytársaságot alapítottak, és 1924 nyarára elkészült a 16km-es pálya.

A bánya teljesen megváltozatta a környék településeinek életét. A környező földek zöme nagybirtokosok kezén volt. A helybeliek csak idénymunkára számíthattak.
 
A kisgyóni bánya így sosem szenvedett munkaerőhiányban, sőt általános volt a többszörös túljelentkezés. Ez is okozta, hogy az itteni bányászok keresete messze elmaradt az ország többi szénmedencéjében dolgozók jövedelmétől.

1922 és 1924 között 5739 tonna szenet fejtettek. Újabb aknák nyitásával (a Tisza táró össztermelése 5 év alatt 42.000 tonna, Tivadar táró, János lejtős akna, Adrás akna) a bányászat virágkorát élte.
 
1931-ben hidat építettek a keleti és a nyugati szénterületek, a kisgyóni völgy összekapcsolására, áthidalására (maradványai néhány éve bontották el).

az 1930-as évek elejére állandó lakosság alakult ki Kisgyónbányán. 1932-ben a bánya-részvénytársaság egy tanerős iskolát hozott létre, majd 1937-ben új iskolát építetett. 1942-ben már 80 gyermek járt ide.

A bányászat a II. világháború évei alatt csak rövid időszakokra állt le, de a termelés jelentősen csökkent. Mivel a terület hosszú ideig a hátországhoz tartozott, a háborús károk nem voltak jelentősek.
 
A frontvonal egyébként 1945. márciusában ment át a területen. Ekkor természetesen szünetelt a munka. De a bányászok értesítést kaptak a fehérvári kórház szénhiáynáról, ezért a bánya épen maradt területein már április 14-én megindult a termelés.

1946. január 11-én a bányát államosították. A bányaüzemvezető 1948. évi jelentésében a szénvagyon kifogyását 1954-re jósolta.
 
 
http://www.geocaching.hu/cacheimages/2012-05/41385_20120505_140302.jpg
(A szobor, és a bánya 1967-ben - fotó:geocaching.hu) 
 
Ennek megfelelően a fejlesztések mérséklődtek. 1952-ben azonban egy akna mélyítése során egy új, eddig nem fejtett széntelepet találtak. Ez ellentmondott az elősőekben emlegetett jelentésnek, így a termelés folytatódhatott.

A telepen 1960-ban felépítettek egy új két tantermes iskolát, kialakították a sporttelepet és közművesítették a lakásokat. több mint 100 család lakott itt ezekben az években.

A hatvanas években a széntelepek kezdtek kifogyni, sorra zárták be az aknákat, a széntermelés egyre inkább átvették a Balinkán nyíló új bányák. 1972-ben a Béke akna bezárásával befejeződött a termelés.

1972-től napjainkig

Az utolsó akna bezárása idején még kb. 100 fő lakott Kisgyónban. De rohamosan csökkent a létszám. A bányászcsaládok elköltöztek, a házak lakatlanná váltak.
 
A környék elcsendesedett, felszedték a vasúti síneket, szétbontották a betonlétesítményeket is. Az erdő igyekezett begyógyítani a sebeket.
 
Sajnos ez nem emberöltőnyi feladat. A bányászat számtalan nyomát találjuk a völgyben és az erdőben.

A nyugalmas erdőkbe visszatértek a turisták is. Az ő kezdeményezésükre az ekkora már igen rossz állapotba került házakat nem lebontották, hanem használatra a természetjárók kapták meg.
 
Az új használók nagy lelkesedéssel láttak munkához, és egy-kettőra rendbehozták az épületeket, amelyeket azóta kulcsosházakként üzemeltetnek.
 
A bányásztelepülésből az országban egyedülálló módon természetbarát telep lett. (forrás:tetete.hu)
 
 
(Kisgyóni Bányász - emlékmű - fotó:geocaching.hu)
 
 
 
 
(Erdei Szentély - fotó:geocaching.hu)
 

 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Rovat legfrissebb hírei
  • Kisbusz és motorkerékpár karambolozott Móron »
  • "Koccintsunk együtt az új évre" - Szilveszteri Csomag Hétkúton »
  • Téli kikapcsolódás Hétkúton »
  • November 1-i Hosszú Hétvége - "Kalandozás a Vértes lábánál fekvő Hétkúti Birtokon" »
  • Őszi Aktív Feltöltődés Hétkúton »
  • Ittasan az éjszakában »
  • Égett egy autó Kincsesbánya közelében »
  • Baleset a 81-es számú főúton »
  • Fél nap alatt megtaláltak egy Csókakőről eltűnt idős hölgyet »
  • Hurokkal vadászott egy móri orvvadász »
    • Festekhaz
    • FlajszSirko
    • KormendiSirko
    • Cserépkályha
    • DrSzekely
    • DrBenkZoran
    • Eletvital
    • GoodsMarket
    • KIsvakondjobb
    • ZafirFürdő
    • MalmasAgrar
    • Info Sziget
    • Generali
    • Family Center
    • Palló
    • BitterSzucsMuhely
    • Winkler Gumi
    • kosarszkyminalunkjobbnagy
    • LangmáhrAutosbolt
    • Nyikosingatlan