• SzeletBurkTegla
  • Molnár Sport
  • VizivilágHétkuti
  • Öreg Prés Étterem
  • GeszlerPince
  • Hirdessen Minálunk

Rovatok:

Komárom-Esztergom megye Oroszlány Szénbányászat Egy kis helytörténet: Oroszlányi kisvasutak - mi lett velük?
2018-12-18 13:12

Egy kis helytörténet: Oroszlányi kisvasutak - mi lett velük?

|

(Oroszlány, a XX-as akna néhány nappal a bánya bezárása után - fotó:Csanádi Sándor, 2000.03.07.)
Oroszlány környékén - a szénbányászat virágzásának évtizedeiben - több kisvasút is volt. Mindegyikről szót ejtünk majd, most ezzel foglalkozunk: "Oroszlány szénvasútja"



A történeti áttekintéshez segítségül hívjuk a Kisvasút internetes portált:
 
1953 őszén készen állt, és szénvonatra várt az Oroszlány és I-es/II-es külfejtések között 6250 méter hosszú 760 mm nyomközű pálya. A legnagyobb emelkedés 16 ezrelék volt.
 
A kohósalak ágyazatba fektetett talpfákra 14 kg/fm tömegű sínek kerültek. Ez a felépítmény 5,5 tonna tengelynyomást engedett meg.

Egyik legfiatalabb kisvasutunkat a szén biztonságos, gyors elszállításának igénye hívta életre. A kitermelhető szénmennyiséget 1,5 millió tonnára becsülték.
 
Az 1952-ben feltárt szénmezőket csak Oroszlány felől lehetett megközelíteni, olyan útvonalon, amely bányák felett vezetett, itt a bányászat jellegéből adódóan álladóak voltak a talajmozgások, süllyedések.
 
Utat ugyan lehetett építeni, mint ahogy hamarosan építettek is, de akkor még gazdaságos volt a vasúti szállítás, ezért épült vasút a várható talajmozgások ellenére is.

A vonalra négyféle sorozatú mozdonyokat (köztük 490. sor gőzmozdonyokat) és R sorozatú lóré kocsikat irányítottak. C-50-es motorok is érkeztek, de csak a szénvonatok összeállításánál és a személyforgalomban dolgoztak. Harminc lóré alkotott egy vonatot.
 
A szerelvények kézi fékezéssel közlekedtek. Állomás, megállóhely a vonalon nem volt, de a felezőpontban egy forgalmi kitérőt létesítettek a vonatkeresztezés biztosítására.
 
Az üzemidő a bányához alkalmazkodott, az első évben csak külfejtés működött, ekkor kb. egy hétig feltárták a szénmezőt, szállítani nem kellett, aztán egy hétig szállítás, aminek a GV nemigazán örült, később folyamatossá vált.
 
Az I-es/II-es külfejtés rakodóhoz szállítószalagon érkezett a szén a külfejtésről. Oroszlányban az átrakó a nagyvasút meghosszabbításával jött létre.
 
Itt a csilléket kiborították, majd a szenet szállítószalag továbbította a nagyvasúti vágányok feletti bunkerbe. Szintén itt helyezték el a vasúti telephelyet a négyállású fűtőházzal, és a kocsijavítóval.

1961-ben indult vasárnaponta, a Hazafias Népfront nyomására a hétvégi személyforgalom.
 
Korábbról már rendelkeztek három személykocsival (a három személykocsi közül egy a KGV-ről került oda, kettő a Kis-Piri pótkocsija volt), ezek azonban kevésnek bizonyultak.
 
Ezért I jelű, magas oldalfalú nyitott teherkocsikra padokat szereltek, így bővítették a kocsiparkot. Az utazás közben feltáruló táj változatosságát nagyban növelte az a körülmény, hogy a vágányok mentén jobbra, balra halakkal, békákkal teli tavacskák csillogtak.
 
Mindez a folyamatos mélyművelés miatt történt. A hétvégi kirándulókat és a műszakba induló bányászokat ez nem zavarta, hiszen a kisvasúton biztonságosan utazhattak, akár nyáron, akár télen a jól befűtött kis kocsikban.

1960 után négy Mk48,10 sorozatú mozdony került a vasútra (az Mk48 prototípusa 1959-ben itt vizsgázott), a gőzösök ettől kezdve tartalékban álltak. A lórékat időközben csillékkel váltották fel.

1960-ban indult fejlesztés eredményeként 1962-ben a Szépvízéri külfejtés és a Pusztavámi GV között összekötő vágány létesült.
 
Tervek születtek a vonal Oroszlány nagyállomásra történő bevezetéséről, a két gazdasági vasút összekötéséről és egyesítéséről, személyvonatok indításáról Mór és Oroszlány között.
 
1963-ban azonban a bánya felmondta a korábban általa kezdeményezett GV szállítást, úgy, hogy az újonnan megépített összekötővágányon egy vonat sem közlekedett le.
 
Az oroszlányi MÁV állomásra való bevezetés tervezésekor a KPM egy hatástanulmányt kért, hogy valóban van-e igény az átmenő személyforgalomra, de a tanulmány végül nem készült el.

1964. március 15-i hatállyal az Oroszlányi Szénbányák a szén és a munkások szállításáról szóló megállapodást felmondta.
 
Mivel egyéb rendszeres személyforgalom és szállítás nem volt, a kisvasutat 1964. március 31-én megszüntették.                             (forrás:kisvasut.hu)
 
 
(Készítette: Szűcs Zoltán, Moór Attila) Legutóbbi módosítás: 2007.11.17. 14:32 
 
 
 



 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Rovat legfrissebb hírei
  • Oroszlány és a szénbányászat anno... - képek »
  • A bányászat története Oroszlány közelében, a Vértesben: Pusztavámi Szénbányák »
  • Oroszlány anno... - Épül az erőmű és a hűtőtó! »
  • AA város régmúltjából: "Nagy külszíni széntelepet találtak Oroszlányon..." »
  • A város régmúltjából: "Nagy külszíni széntelepet találtak Oroszlányon..." - A folytatás »
  • Oroszlányból indult a széntermelésnek egy új módszere... »
  • A negyedik Bányásznap Oroszlányon... - anno »
  • Kevesen vannak, de aktívak »
  • Az ország első külfejtése Oroszlány mellett »
  • Ezt látta már? Szénszállítmány Oroszlányból Budapestnek (Csak röviden...) »
    • Kormendisirko
    • FlajszSirko
    • Palló
    • Cserépkályha
    • Balla Gumi
    • MalmasAgrar
    • Jobb hirdessen