• DrLendvai
  • VizivilágHétkuti
  • Öreg Prés Étterem
  • Geszler
  • SzeletBurkTegla
  • Hirdessen Minálunk
  • drkokenyes

Rovatok:

Fejér megye Székesfehérvár Magazin Hallott róla? Elsőként kapta városunk - a Fehérvári jog
2019-02-13 12:02

Hallott róla? Elsőként kapta városunk - a Fehérvári jog

|

(a képen a jogadományozó III. István koronázása - a Képes Krónika miniatúrája)
A fehérvári jog a magyar városok jogalapját képező szabadságjogcsalád, melyet elsőként a Magyar Királyság világi központjának számító Székesfehérvár kapott meg, a hagyomány szerint I. István királytól. De nem így van! Hanem:
Az írásos emlékek bizonyítéka szerint azonban az első igazi városi szabadságjogokat III. István király adományozta Fehérvárnak a 12. század közepén, majd IV. Béla erősítette meg 1237. évi privilégiumával.

A fehérvári joggal egy település jogi értelemben is igazi várossá vált, ennél fogva évszázadokig volt mérvadó a várossá válások folyamatában a belőle később kialakuló budai joggal egyetemben.

Története:

"A tatárjárás után keletkezett városoknál, melyek privilégiumát gazdasági fejlődés nem előzi meg, szintén nem találunk külföldi jogból származó jogokat, a mi annak tulajdonítható, hogy ekkor már voltak kifejlett városaink, melyek jogát az ujonnan alapítottak átvehették. A szerint már most, hogy mely város jogára történik hivatkozás, megkülönböztethetünk egyes csoportokat, de tényleges filiális viszonyról beszélni e városok közt még korai volna. A gyakorlat ingadozó, sőt az is előfordul, hogy valamely város kiváltságában több más városra történik hivatkozás. Leggyakrabban Fehérvár és Buda említtetnek az új kiváltságolásnál s mondhatjuk, hogy az Árpádkorban a magyar városok egy jogcsaládba tartoznak, melynek fejeként a fehérvári jog szerepel." (Hóman Bálint: Új irány a fejlődésben)

Székesfehérvár topográfiája, polgári elemének kialakulása a korai magyar városok sorsának egyik legjobb példája. Nem vitás, hogy a legkorábbi város jellegű településünk volt. Vására, mértékegységei (pl. Pondus Albensis) már a 11. században gazdasági központtá tették. Királyi székhellyé és szakrális központtá is igen korán kialakult. A városi funkciókat betöltő település felett a joghatóságot kezdetben kizárólag a király, majd a király és az egyházi testületek együttesen gyakorolták. Amikor a város falain belül a nyugati polgári elem megjelent, már nem szerezhette meg az egész város feletti joghatóságot, bár jogait a király biztosította. Élénk gazdasági és politikai központ maradt ugyan a török hódoltságig, s a városi szervezet megerősödött benne, kiterjesztve a polgárság fennhatóságát a külvárosok egy részére is, de egyeduralomra a polgárság sohasem jutott. (forrás:wikipedia)

Még több róla itt:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9rv%C3%A1ri_jog

Tartalma:

A fehérvári jog tartalmáról csak annyit tudunk, amennyit IV. Béla 1237. évi privilégiuma és a más városok privilégiumaiban levő hivatkozások elárulnak:

12 esküdt választása,

városi bíróság működtetése,

országos vámmentesség,

szabad emberek letelepítésének engedélye.

Továbbá egyes feltételezések szerint Fehérvár esetében:

a város árumegállító joggal rendelkezett,

valamint a fehérváriak szabad plébánosválasztási jogot is kaptak.


Nyilvánvaló, hogy a felsorolt pontok nem merítik ki a fehérvári jog tartalmát, de valószínű, hogy ezek voltak a legfontosabbak. (forrás:wikipedia)
 
 
 
 


 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
  • Palló
  • KormendiSirko
  • MalmasAgrar
  • Cserépkályha
  • Hollanderfehervar
  • Jobb hirdessen