• DrLendvai
  • VizivilágHétkuti
  • Öreg Prés Étterem
  • Geszler
  • SzeletBurkTegla
  • Hirdessen Minálunk
  • drkokenyes

Rovatok:

Fejér megye Székesfehérvár Értékeink Mit tudsz róla? Az Országalma és története - Videóval is
2019-05-09 15:35

Mit tudsz róla? Az Országalma és története - Videóval is

|

(fotó:wikipedia)
Székesfehérvár egyik legismertebb köztéri alkotása, műemléke az Országalma. Ezzel, illetve történetével foglalkozunk most.

A Fehérvári jog, közismertebb nevén az Országalma egy vörös márvány díszkút, mely Székesfehérvár Belvárosában, a Városház tér közepén található.

 

Az díszkút Ohmann Béla szobrászművész alkotása, melyet 1943-ban állítottak fel, és Székesfehérvár történelmi múltját hivatott szimbolizálni.

 

Azt a múltat, amikor a város a Magyar Királyság fővárosa, koronázóvárosa, székvárosa volt. Közvetlenül Székesfehérvár, az első igazi magyar város középkori önkormányzati jogának, a fehérvári jognak állít emléket.

 

Az Országalma híres latin nyelvű felirata:

 

Libertates Civitati Albensi a S. Rege Stephano concessć”

 

azaz "Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta"

 

A szoborról

 

A közismertebben Országalmának nevezett díszkút építését 1941 második felében kezdték el, s 1943 szeptemberére fejezték be.

 

A kőtömb tetején a kereszt a kereszténység felvételére, az alatta lévő úgynevezett falkorona a város koronázó város státuszára utal. Az oroszlánok az ország címerét, a városcímert és II. András király címerét tartják.

 

Alattuk az évszámok: 1001 (István király koronázása), 1688 (a város török hódoltság alóli felszabadulása), 1938 (Szent István halálának 900. évfordulója).

 

 

A körbefutó felirat egy 1237-ben kelt oklevélből való: LIBERTATES CIVITATI ALBENSI A. S. REGE STEPHANO CONCESSAE - azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.

 

Ez utalás a fehérvári jog néven elhíresült középkori szabadságjogra, melyet a hagyomány szerint I. István adományozott Székesfehérvárnak, de valószínűleg III. Istvántól kapta.

 

A fehérvári jog volt a középkori Magyarország városainak jogalapja. Egy település csak akkor vált igazi várossá, ha fehérvári jogot kapott, ezzel kiemelkedve az egyszerű települések közül.

 

A második világháború idején, miután a szovjet csapatok elfoglalták a várost, az Országalmát faállvánnyal vették körül és négy, harci jelenetet ábrázoló vászonnal takarták le.

 

Tetejére sarló és kalapács került. Ezektől a „díszektől” 1948. április 5-én szabadult meg.

 

Az 1950-es években a kőtömbnek csak az alsó része állt. 1962-ben részben helyreállították, de az évszámok és a kereszt csak 1985-86-ban került ismét vissza az emlékműre.

 

2011. július 12-én, kedden hajnali fél kettő és fél három között letörték az Országalma keresztjét.

 

3 fiatal hazafelé tartva megfürödtek a szökőkút vízében és közülük kettő viccből felmászott a kereszthez, ami letörött.

 

A rendőrök a helyszíni szemlén az Országalma betonperemén vérfoltokat találtak, amiből következtettek, hogy valamelyik fiatal megsérülhetett, s az adatgyűjtésnek köszönhetően kiderült, hogy két fiatal jelent meg a kórházban vizes ruhában, egyikük vérző sebe miatt kért ellátásra.

 

A nyomozás során begyűjtött adatoknak köszönhetően eljutottak a rendőrök az egyik elkövetőhöz. A rongálással okozott kár 200000 forint.

 

Az Országalmára a keresztet Kocsis Balázs szobrász, restaurátor helyezte vissza július 14-én.

 

2012. június 2-án újabb rongálás történt.     
 
 
forrás:wikipedia
 
 
 
VIDEÓ A 2011-es rongálás utáni helyreállításról:



 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
  • Palló
  • KormendiSirko
  • MalmasAgrar
  • Cserépkályha
  • Hollanderfehervar
  • Jobb hirdessen