• DrLendvai
  • VizivilágHétkuti
  • Öreg Prés Étterem
  • Geszler
  • SzeletBurkTegla
  • Hirdessen Minálunk
  • drkokenyes

Rovatok:

Fejér megye Székesfehérvár Magazin Ismeri Székesfehérvár környékét ? Ezeréves település Úrhida
2019-06-21 10:42

Ismeri Székesfehérvár környékét ? Ezeréves település Úrhida

|

(Úrhida madártávlatból - fotó:urhida.hu)
Ki jól, más alig ismeri szűkebb környezetünket. Pedig ha munka után, hét végén akad egy kis szabadidőnk és kirándulni támad kedvünk, érdemes körülnézni a környéken is.

Úrhida község Fejér megyében. Tengerszint felett 123-191 méteren, völgyekkel tagolt halmon fekszik. 1000 éves település (1009–)

 

 

A több mint 1000 éves település története

 

E település a nyugalom, a csendes békés vidék megtestesítője, bár nem kímélte a történelem vihara, pozitív kisugárzása, szerethetősége ősidők óta vonzotta az idetelepülőket.

 

 

1009–1848-ig

 

A település már a honfoglalást megelőző időszakban létezett, valamivel a mai fekvésétől ÉK-re a Sárvíz partján. Szent István idejéből származtatott oklevél tanúsága szerint a "civitas" elnevezés utal arra,hogy fontos út, híd védelmére itt valószínűleg földvárat építettek.

 

A falu első írásos említése egy 1009-ben készült majd 1257-ben átírt oklevélben történik, amelyben István király Fülét, Úrhida kerületéből, a Veszprémi püspökségnek ajándékozta, ebben az átiratban a település uhida néven szerepel.

 

Később is időről időre egy-egy iratban említésre kerül a település. Mint például az 1323-as oklevél amely szerint a Veszprémi püspökség birtokában van, ebben említik Szt. Miklósról elnevezett templomát is.

 

1401-ben egy Zsigmond királyi oklevélben az itt lévő malom kerül említésre. 1478-as fehérvári keresztes konvent oklevele leírja, hogy az úrhidai híd, az úrhidai víz felett, az azonos nevű településen áll.

 

Vámot,a veszprémi Albert püspök és fehérvári káptalan jogosult szedni.

 

A falu sorsát az 1543–1560 Fehérvár közelsége, illetve a török dúlás határozza meg. Források szerint 1560-ban kihalt. 1582-es adat szerint az úrhidai malom Batthyány Ferenc-Orbán birtok volt.

 

A török idők után 1702-es forrás szerint Madocsányi családé, majd 1740-től a fehérvári Vörös családé Pentelével együtt. A Farády Vörös család, az alig lakott területen szőlő telepítést végzett, és a területeket bérletbe adta.

 

A bérlők ősztől-tavaszig kinn laktak, azután egyesek itt kinn maradtak végleg, lassan így megindult a falu újra benépesülése. 1757–1810 között 41 családfőt jegyeztek az anyakönyvbe.

 

A II. József féle összeírás 112 házat említ. 1815-ből ismert a szőlőhegy rendtartása, ami szigorúan szabályozta az ültethető növényeket, fákat, állattartást, a jó bor hírének megőrzése érdekében.

 

Az 1831-es kolerajárvány a községet sem kímélte az akkori 192 lakosból 23 lett beteg, és 3 halt meg.

 

 

 

 

Katolikus templom Úrhidán - forrás:wikipedia, fotó: Takács Irén

 

 

 

Az 1848-as szabadságharctól az 1900-as évekig

 

Az 1848-as szabadságharc közvetlenül nem érintette a települést, de a hidat szeptember 25-én felszedték Jellasics csapatai hátráltatására. A község továbbra is a szőlőművelésből élt, 1870-ben már 797 lakosa volt. Az akkori közigazgatás szerint a falu élén 16 tagból álló képviselő-testület, illetve a községi elöljáróság állt.

 

Az utóbbihoz bíró, jegyző, törvénybíró, 4 esküdt, körorvos, pénztárnok tartozott. A község életében említésre kerül egy hírhedett időszak, az 1903-as évben amikor verekedések, útonállás, kocsmai véres verekedések voltak, egy akkori jelentés szerint.

 

Erre az időszakra Széchenyi Zsigmond (Sárpentelén élt) utalást tesz egyik későbbi könyvében, és Úrhidát, mint „bicskás” falut említi. Ez a ragadvány elnevezés a környező településekben még az 1970–1980-as években is élt.

 

 

Az I. világháború alatt, és után

 

Az I. világháborúba 1914. októberében vonulnak be tartalékosok a faluból. Az elesettek tiszteletére az elmúlt években emlékművet állított a község. A két világháború között a lakosság zöme mezőgazdaságból élt. A fehérvári piacra termeltek zöldséget, gyümölcsöt ,húst (libafertály).

 

A népesség közel 1000 fő (920–975) a helyi földek kevésnek bizonyultak eltartásukra, ezért eljárt a lakosság egy része a környékbe napszámba, részes munkára. A község gyarapszik: utak, új temető, tűzoltóság, villamosítás kezdődik.

 

 

A II. világháború alatt és után

 

A II. világháború alatt 1944 decemberében több hónapos álló front alakult ki, többször is "gazdát" cserél a falu. A falu 30 háza, a templom, a szeszfőzde megrongálódott, és sok polgári áldozatot is követeltek a harcok. A fronton elesetteknek a Templom kertjében állítottak emléket. A harc 1945. március 22-én ért véget.

 

1945-től a 80-as évekig Úrhida éli a kistelepülések életét, először az újjáépítés időszaka, a Földművesszövetkezet megalakulása, Vadásztársaság létrehozása, majd 1948 kultúrház avatás. 1957-ben újra napirenden a villamosítás. 1960-ban megalakul a Rákóczi Tsz. csoport, 1964-ben posta nyílik.

 

A település önállóságát 1969-ben elveszti, és csak tanácsi kirendeltség marad, közigazgatásilag Szabadbattyánhoz csatolják, ami a falu fejlődésének szempontjából hátrányos volt. Óvodát 1987-ben építettek, azonban az iskolában csak az alsó tagozat maradt. 1988-ban, ma is működő, nyugdíjas klub alakul.

 

 

Napjainkban

 

Az önállóságát a község 1990-ben nyerte vissza. Az utóbbi 10 évben jelentős fejlődés történt, Felavatásra került a faluház,az utak nagy része aszfaltozott lett, kisebb lakóparkok épültek, "egészségház" készült, gyógyszertár üzemel, felújításra, átépítésre került az önkormányzat épülete...

 

 

Nevezetességei

 

Történelmi nevezetességei nem nagyon maradtak fent. A faluházat több száz éves parasztházból alakították ki. A Nagyboldogasszony-templom kertjéből tiszta időben Székesfehérvár, Szabadbattyán, Inota-Várpalota, sőt a Velencei-tó fehér vitorlásai is láthatók.         (forrás:wikipedia)

 

 

 

 

 

Úrhida naplementekor   - fotó:wikipedia, MateX

 

 

 

 

 

Hideg-kastély   -   fotó:urhida.hu

 

 

 

 

 

Temetői kereszt  - fotó:urhida.hu

 



 


Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
  • Palló
  • KormendiSirko
  • MalmasAgrar
  • Cserépkályha
  • Hollanderfehervar
  • Jobb hirdessen