• DrLendvai
  • VizivilágHétkuti
  • Öreg Prés Étterem
  • Geszler
  • SzeletBurkTegla
  • Hirdessen Minálunk
  • drkokenyes

Rovatok:

Fejér megye Székesfehérvár Magazin Ismeri Székesfehérvár környékét ? Mátyás király itt várta hitvesét, Beatrixot: Csór
2019-03-12 15:57

Ismeri Székesfehérvár környékét ? Mátyás király itt várta hitvesét, Beatrixot: Csór

|

(Csór, Magyar utca, református templom-fotó:wikipedia)
Ki jól, más alig ismeri szűkebb környezetünket. Pedig ha munka után, hét végén akad egy kis szabadidőnk és kirándulni támad kedvünk, érdemes körülnézni a környéken is.

Csór község Fejér megyében.

 

 

Fekvése

 

Székesfehérvár és Várpalota között fekszik, utóbbihoz kicsit közelebb. Három kilométerre található Veszprém és Fejér megye határa. Északon a Bakony, délen a Sárrét öleli körbe.

 

A szomszédos falvak közül egyedül Iszkaszentgyörgyre vezet út. Csór kiemelt vízbázissal, rendkívül jó minőségű vízzel rendelkezik.

 

A vízmű melletti hegyből fakadó karsztforrás látja el vízzel Székesfehérvárt és a helyi lakosokat. De egyéb források is léteznek, amelyek enyhén meleg vizűek.

 

Vasútállomása Csór-Nádasdladány, a falutól kb. 5 km-re a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalon van. A község 2006-ig a 8-as főúton feküdt, ekkor megépült a Csórt elkerülő főútszakasz, a községen áthaladó út mellékúttá vált (82 101-es közút).

 

 

Története

A terület történelme egészen az őskorig visszavezethető, hiszen az elmúlt évtizedek ásatásai, kezdve a neolitikumtól, bezárva a középkorig egy sor kultúrát és letelepedési nyomot feltártak.

 

Ezen ásatások alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a település több mint 6000 éve folyamatosan lakott.

 

Az őskorban főleg a mai peremterületeken éltek (Csárdatető alja, Sér hegy), az ókorban római kereskedelmi út haladt át a falu mai területén.

 

A régészek kikötőkhöz (az ókorban a Nádor csatorna elődje alkalmas volt arra, hogy folyami hajókkal közlekedjenek rajta) vezető utakat találtak, amik azt feltételezik, hogy igen mozgalmas lehetett az élet a császárkorban.

 

Így a szárazföldi kereskedelem mellett igen élénk vízi forgalom is jellemző volt a térségre, ahonnét a gazdag Gorsium-Balaton (Lacus Pelso) térség szinte végig elérhető volt. A népvándorlás alatt langobárdok és gepidák telepedtek itt meg hosszabb-rövidebb ideig.

 

A 2000 után kezdődő ásatások a mai Vendel-dülő területén, egy nagyjából 100 méter sugarú körben minimum 5 népcsoport megtelepedését regisztrálták. Ezen tények alapján nyugodtan kijelenthető, hogy a település a feltárt időszakok alatt népszerű és igen forgalmas földrajzi elhelyezkedéssel bírt.

 

1193-ban III. Béla a fehérvári keresztesek konventjének adományozta Bivalt. Bival ma az a terület, amit a hagyomány Gusztus-pusztának hív. Eredetileg a konvent custosának a kezében volt.

 

Ám ezt nem lehet szervesen Csór történetéhez kapcsolni. Nem úgy az 1256-os kódexbeli említést. Ekkor Chort emlegetnek, ami az ótörök Cur méltóságnévre vezethető vissza. Falunk nevét igen sokféleképpen olvashatták a kutatók: Choor, Czor, Czur, Chior, Chyor, Csoór.

 

 

 

(A római katolikus templom - fotó:wikipedia)

 

 

A történeti feldolgozások nem írnak róla, de Csór minden bizonnyal része lehetett annak a besenyő ispánságnak, amelynek alapítási ideje bizonytalan, s ami 1352-ben tagozódott be a magyar vármegyerendszerbe.

 

Az ispánság északi része Csór, míg a déli a Tolna megyei Kajdacs lehetett. Ha abból indulunk ki, hogy Fehérvár fejedelmi, később királyi központ volt, akkor a besenyő vezéri székhelyi címet Csórnak kellett betöltenie. Ezt igazolja a település nevének etimológiája.

 

1476. december 11-e jeles nap a község történetében. Előző napon Mátyás király Fehérvárra jött, hogy bevárja hitvesét Beatrixot. 11-én az egész követség megindult Csór irányába, hogy már ott fogadja a hitvest. Ennek emlékére a helység címerében a csukát tálcán felszolgáló fogadós látható, valamint Mátyás király és egy holló. És persze a szőlőfürt.

 

török a XVI. század folyamán többször is végigdúlta Fehérvárt és környékét. Akik tudtak, a mocsárba vagy a környező hegyekbe menekültek. A folyamatos rablások lehetetlenné tették itt az életet.

 

Azt viszont biztosan tudjuk az összeírásokból, hogy Csór sohasem néptelenedett el teljesen, hiszen működtek a malmok, s másfél jobbágytelek után szedték az adót. A jobb időkben hét malmot tudott életben tartani a Csabafő forrásból fakadó bővízű patak.

 

A község fő birtokosai a nemes Nedeczky, gróf CsesznekySzőgyény-Marichés Somssich családok voltak.

 

A török elvonulása után főleg református helvétek (egy szerencsés véletlennek köszönhetően kiderült, hogy a német nyelvű helvétek főképpen Sigriswilből és környékéről érkeztek) és katolikus svábok, valamint tótok érkeztek. De jó néhány magyar család is letelepedett.

 

A falu 1780-ban háromnyelvűnek, 1818-ban kétnyelvűnek számított. A falu ősi része a Tabán, amit egyértelműen bizonyít a terület szerkezete (halmaz). Ha az ország többi Tabán elnevezésű településrészét megfigyeljük, akkor észrevehetjük a vizet, a fakadó forrást, ami egyben az ősi pogány vallásokban az áldozat bemutatóhelye, valamint az állatbőröket ezeken a helyeken mosták.

 

Ettől kezdve a lakosságszám emelkedett, a 19. századi gazdasági fellendülés következtében majdnem elérte a kétezret. Főleg agrárnépesség lakta. A kivándorlás és az első világháború visszavetette a növekedést.

 

1939-ig mérsékelt változást láthatunk. Az újabb világháború a csóriaknak már nemcsak a frontélmények mesélését jelentette: 1944 decemberétől1945 márciusáig folyamatos harcok dúltak a német és orosz csapatok között. A polgári lakosság jelentős része nyugat felé menekült, majd a háború után visszatért Csórra.

 

Csór családtörténeti arculata mára teljesen átalakult, a tősgyökeres családokból már csak kevesen élnek a faluban. Az 1696-os összeírás alapján az akkori újraalapítók közül már csak a Hári, a Szurok, a Német, a Szabó, a Szemenyei és a Zsédely családneveknek vannak viselői.

 

 

 

(Református templom - fotó:wikipedia)

 

Látnivalók:

 

 

Szőgyény-Marich-Somssich-kúria

 

Nedeczky-kúria
 

Sarlós Boldogasszony római katolikus templom, középkori alapokon

 

Református templom

 

Csóri Csuka csárda (épült 1942-ben)

 

Szenes-horog, Száraz-horog (kirándulóhelyek)

 

 

 

(Régi síremlék a katolikus templom kertjében - fotó:wikipedia)

 

Híres emberek

 

 

Cseszneky Mihály báró, végvári hős

 

 

Édes Albert református lelkész, költő

 

Édes Gergely református lekész, költő

 

Ifj. Szőgyény-Marich László gróf (1840–1916), politikus, diplomata   (forrás:wikipedia)

 

 

 

 

(A bezárt Csóri csuka csárdavendéglő (Fő tér) - fotó:wikipedia

 

 

 

 

(A Csóri csuka csárda műemléktáblája - fotó:wikipedia)

 

 

fotók: wikipedia - Akela3

 

 



 


Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Rovat legfrissebb hírei
  • Baleset a 7-es főúton Székesfehérvár külterületén »
  • Zöldsávban landolt egy autó az M7-esen »
  • Ismeri Székesfehérvár környékét? A besenyők telepe volt Aba... »
  • Személyi sérüléses baleset Székesfehérváron »
  • Bátorságért Érdemjellel tüntették Lukács Sándor székesfehérvári tűzoltót »
  • Ismeri Székesfehérvár környékét ? Mátyás király itt várta hitvesét, Beatrixot: Csór »
  • Ismeri Székesfehérvár környékét ? Volt királynéi birtok, a kastélyáról híres Nádasdladány »
  • Székesfehérvár környéki emlékek: Szabadbattyáni Gazdasági Vasút - kisvasút »
  • Busz és autó ütközött Székesfehérváron »
  • Eltűnés miatt keresik a székesfehérvári asszonyt! »
    • Palló
    • KormendiSirko
    • MalmasAgrar
    • Cserépkályha
    • Hollanderfehervar
    • Jobb hirdessen