• DrLendvai
  • VizivilágHétkuti
  • Öreg Prés Étterem
  • Geszler
  • SzeletBurkTegla
  • Hirdessen Minálunk
  • drkokenyes

Rovatok:

Fejér megye Székesfehérvár Magazin Ismeri Székesfehérvár környékét? A besenyők telepe volt Aba...
2018-12-14 13:00

Ismeri Székesfehérvár környékét? A besenyők telepe volt Aba...

|

(Ba-Bodakajtor-Alsószentiván, Zichy kastély)

Ki jól, más alig ismeri szűkebb környezetünket. Pedig ha munka után, hét végén akad egy kis szabadidőnk és kirándulni támad kedvünk, érdemes körülnézni a környéken is.

Aba város a Közép-Dunántúli régióban, az Abai kistérség székhelye.

 

 

Fekvése

 

 

Székesfehérvártól 20 km-re dél-délkeletre, az Abai kistérségben, a Mezőföldészaki részén található. A település a Sárvíz völgyében fekszik. Közigazgatási területe: 8805 hektár.

 

Megközelíthetősége

 

Vonattal a MÁV 45-ös számú Sárbogárd–Székesfehérvár-vasútvonalánérhető el. A településnek közös vasútállomása van Sárkeresztúrral - a település központjától messze; és még két megálló Bodakajtor-Felsőszentiván, illetve Belsőbáránd (Abához tartozó, a falutól északra fekvő puszták, településrészek).

 

Autóval a 63-as másodrendű főúton lehet megközelíteni, de Soponyával ésSeregélyessel is mellékút köti össze.

 

A közúti tömegközlekedést az Alba Volán Zrt. autóbuszai végzik.

 

Településrészei

 

 

Belsőbáránd

 

Bodakajtor Aba centrumtól 5 kilométerre fekszik, északnyugati irányban.2011-es adatok szerint Bodakajtor lakónépessége 371 fő, a lakások száma 82. Bodakajtoron közösségi ház található.

 

 

Története:

 

Aba vagy Bes(e)nyő a Sár-vidéki besenyők legfelső telepe volt. Bögöd azon része, amely ma Felsőszentiván puszta nevet visel 1192-ben délkeleten a besenyőkkel, illetve falujukkal volt határos.

 

Hogy a falu mióta viseli az Aba nevet, erre pontos adat nincs. 1298-1300körül István országbíró egyik embere volt egy Aba nevű besenyő. 1361-ben Abai Andrást királyi emberként említik.

 

Településrészei közül Bodakajtort 1448-ban említik először, Kajtorként, Belső- és Külsőbárándot 1465-ben, Bárándként. Bögöd (Sár) 1192-ben,Bugud néven van említve. A fehérvári vár és a Monoszló nemzetség birtoka volt.

 

1192-ben, III. Béla idejében a Monoszló nemzetségbeli Fulbert fia Gergely halála után Macharius comes (ispán) kapta és határát leíratta:

 

A határjárás Bögöd délkeleti szélén a három Sár folyót délnyugat felé átszelve Soponya falu alá ért, s csak ezután északnyugat felé fordulva jutott a Sárvíz szigetére.(Az 1925-ös térképen ma Felsősárréti mj.), majd Csőszhöz, ahol újra az északkeleten fekvő part felé fordult; e határjárási adatból kiderül, hogy a körülírt föld a mai Felsőszentiván pusztának felel meg, s csak az ettől északnyugatra fekvő Bögöd várfalu őrizte meg a Bögöd psz. nevet. A délkeleten szomszédos Besenyő falu a mai Aba.

 

1231-ben Monoszló nemzetségbeli Miklós és Tamás comes Bögöd néven,1237-ben pedig Tamás bán fiai Tamás és Gergely Sár néven osztják ketté.1247-ben a fent említett Miklós András nevű fia örökségül kapott bögöti birtokát 5 szabadossal együtt eladta Tamás fia Tamásnak.

 

1270-ben a Monoszlaiak osztozásakor a birtok Péter fia Péternek jutott. 1294 előtt vásárlás útján Bögödöt a Tengerdiek szerezték meg. 1294-ben Tengerdi Miklós fiai tartozékaival együtt elcserélik a fehérvári káptalannal.

 

Ma két puszta Aba határában északnyugaton: Szentivány (puszta) és Felsőszentiván.

 

1543-ban török hódoltság alá került.

 

1559-ben I. Ferdinánd gróf Cseszneky Mihály és Baranyai Balázs várpalotaifővitézeknek adományozta.

 

tizenöt éves háború idején elpusztult, a 17. században települt be újra. A18. század végétől már iskolája is van. A lakosok aktívan részt vettek az1848–49-es forradalom és szabadságharcban.

 

19. század végére a falu már vasútállomással, postával, csendőrőrssel és tűzoltóegyesülettel is rendelkezik, lakosainak száma 1900-ra eléri a 3500-at. A két világháború között tovább fejlődött.

 

A település sokat szenvedett a második világháború alatt. 1945március 21-én a szovjet csapatok elfoglalták. A hosszú és súlyos harcok következtében 165 lakóház lakhatatlanná vált, és mindkét templom komoly károkat szenvedett.

 

A háború után a község újra fejlődésnek indult.

 

Aba 2013. július 15. napjával városi címet kapott.

 

 

Nevezetességei

 

 

Római katolikus templomát 1756-ban a Szentháromság tiszteletére szentelték. Építészeti különlegessége, hogy háromszög alaprajzával és részletmegoldásaival (hármas elrendezésű ablakok, falképek) is a Szentháromságot jelképezi. Valószínűleg Paul Hatzinger linzi építész műve.

 

 

http://www.borutazo.hu/kep/varos/kep-index.406.jpg

 

A kupola falképe 1756-ban, a főoltár és a szószék 1764-ben készült. 1846után hajóval és toronnyal bővítették. Harangjait Szlezák László öntötte. Orgonáját 1940 körül Fittler István készítette Berente számára, 1963-ban helyezték át Abába.

 

A templomot és a plébániát 1700 után a székesfehérvári ferencesek, 1746-tól pedig a jezsuiták gondozták. Plébániájának anyakönyveit 1754-től,Historia Domusát 1897-től vezetik.

 

 

Református templom1948-1950-ben épült, 10 évvel azután szentelték fel, hogy a régi református templomot a német haderő a II. világháború végén felrobbantotta. A templomkertben két síremlék (Gál Lajosé és Szűcs Gedeoné) található, valamint egy úgynevezett szégyenkő a 17. századból”, mely arra szolgált, hogy a templomi szertartás kezdete előtt ráültették az „erkölcstelennek” bélyegzett nőket.

 

http://www.aba.hu/pics/aba/hu/25576.jpg

(fotó:aba.hu)

 

 

Az 1956-os forradalom emlékműve: 1992-ben emelték.

 

http://m.cdn.blog.hu/ab/abakozalapitvany/image/1956-os%20eml%C3%A9km%C5%B1/%C3%9Aj%20100_3592.JPG

(fotó:abakozalapitvany.blog.hu)

 

 

 

Második világháborús emlékmű: 1992-ben készült.

 

https://www.kozterkep.hu/artpiece_photos/41/3a31e1e0ec4477cea533c6c5dcfe08b2_4.jpg

 

 

Régészeti emléke egy 7,5 cm × 3,5 cm-es, bizánci típusú bronz mellkereszt-ereklyetartó előlapja domborművesen öntött ábrázolással. A függőleges szárvégződések kissé kiszélesednek, a vízszintesek keskenyednek. Az öntvény nagyon vastag, durva, hátoldalán alacsony peremmel. A korpusz alig formált.

 

A függőleges keresztszáron alul és fölül egy-egy mellkép, a vízszinteseken egy-egy fej. A kereszt tetején és alján egy-egy fül a csuklós záródású hátlaphoz erősítésre.

 

Egy bizánci mellkereszt valószínűleg helyben készült 11-12. századi utánzata. 1922-ben vétel útján került a székesfehérvári Szent István Király Múzeumba. Lelőhelyként Felsőszentiván-puszta bogodi dűlőjét jelölték meg, ahol középkori falu nyomai látszottak.

 

Minden évben a Pünkösd utáni hétvégén péntektől vasárnapig tartanak az ún. Aba napok, melyen kulturális rendezvényeket tartanak.   (forrás:wikipedia)

 

 

 

http://www.kastelyok.com/images/287/287_1.jpg                    

 (Zichy-kastély - Aba-Felsőszentiván     fotó:kastelyok.com)

 

 

 

 

(Aba Sámuel Általános Iskola - fotó:aba.hu)

 

 

 

 

 

(Sárkeresztúrral közös vasútállomásépülete - fotó:wikipedia, Aspectomat)

 

 

 

 


Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Rovat legfrissebb hírei
  • Erkélyen át hozták le a sérültet a tűzoltók Székesfehérváron »
  • Városunk régmúltjából: "Fejérvár nekem oly ridegnek tetszett..." »
  • Megállt a székesfehérvári lakos, majd elindult és már ütköztek is »
  • Nyílik a Sóstó Látogatóközpont »
  • Székesfehérváron törtek be, Lovasberénynél fogták el őket »
  • Újabb baleset az M7 autópályán Székesfehérvárnál »
  • Baleset az M7-es autópályán Székesfehérvár mellett - Frissítve! »
  • MÓRI ÁLLATIJÓ TÁBOR CSOMAG - "Családi Lovas Nyaralás" »
  • Hétkúti Nyári Vakáció - 5 éjszakás AKCIÓS NYÁRI AJÁNLAT »
  • Hétkúti Nyári Csobbanás »
    • Palló
    • KormendiSirko
    • MalmasAgrar
    • Cserépkályha
    • Hollanderfehervar
    • Jobb hirdessen