• DrLendvai
  • VizivilágHétkuti
  • Öreg Prés Étterem
  • Geszler
  • SzeletBurkTegla
  • Hirdessen Minálunk
  • drkokenyes

Rovatok:

Fejér megye Székesfehérvár Magazin Jó estét kívánok, megjöttek a... - De kik voltak a Fehérvári Huszárok?
2019-03-22 12:52

Jó estét kívánok, megjöttek a... - De kik voltak a Fehérvári Huszárok?

|

(A tízes huszárok emlékműve és a Városháza)
Aki a fehérvári belvárosban (különösen a Városház tér környékén) jár, annak szinte lehetetlen észre nem vennie a 10-es huszárok emlékművét. Elgondolkodott-e valaha, miért ez az elnevezés, miért áll ez a szobor Székesfehérváron, és hogy lettek ők fehérvári huszárok? Tudta, hogy filmet is forgattak róluk?

A 10. (K. u. K.) Császári és Királyi huszárezred (Vilmos huszárok), Székesfehérváron1891 és 1892 között a kor egyik legkorszerűbb lovassági laktanyájában állomásozott.

 

Az ezred tisztikara és három százada alkotta a fehérvári huszárok néven is hívott alakulatot.

 

A huszárság az ország legrangosabb fegyverneme volt. Magyar legényt aligha érhetett nagyobb dicsőség, minthogy huszárnak sorozták.

 

S mi, a kései unokák ma büszkén és féltett kincsként őrzünk egy-egy elhomályosult, megsárgult fényképet, amelyen huszár öregapánk feszít nyalka mundérjában, kifent bajuszával.

 

10. (K. u. K.) huszárezred (Vilmos huszárok) rövid története

 

http://www.fehervarihuszarok.hu/foto_10_tortenet/48_10_zaszlos.gif

 

(fotó:fehervarihuszarok.hu)

 

Mária Terézia királynő 1740-től 1780-ig uralkodott. Ez a negyven esztendő szinte szakadatlan háborúskodással telt el. Mivel elődeinél jobban támaszkodott a magyar nemesség lovagiasságára, igen nagy szerep jutott a közös hadseregben a magyar huszároknak.

 

Trónra lépésekor elkezdődött az osztrák örökösödési háború, amelynek nyolc éve alatt tizenegy magyar huszárezred harcolt a Habsburg trónért Európa hadszínterein. A magyar főurak vállalták a hadsereg gyarapítását.

 

Pest vármegye két 800 - 800 főnyi inszurrekcionális (nemesi felkelő) lovasezredet állított ki Beleznay János és Halász Péter alatt, Komárom, Győr, és Pozsony vármegyék összesen öt lovasszázaddal vonultak ki.

 

Ez a három ezred 1741 októberében vissza is tért hazájába, ahol a csapatokat feloszlatták, és személyzetükből egy rendes huszárezredet szerveztek. Az ezredet BELEZNAY JÁNOS ezredes alapította.

 

Beleznay János ezredes tulajdonos 1744-ig személyesen vezette az ezredet. A felállítás befejezte után az ezred Sziléziába vonult, hol egy százada Olbendolfnál esett át a tűzkeresztségen. Az ezred 1744-ben a Németalföldre vonult, egy kisebb része Brüggenél harcolt. Az ezredparancsnokságot gróf HADIK ANDRÁS, a későbbi neves lovas tábornok, majd az udvari haditanács elnöke vette át.

 

Szobra ma is ott áll a budai várban. Hadik huszárjai átkeltek a Rajnán, óriási területet portyáztak be, rémületet keltve mindenütt, és elfogdosták az ellenség utánpótló oszlopait. Németalföldön, Maastrichtnél néhány század visszafoglalta az ellenség által zsákmányolt ágyúkat. St. Andrénál Hadik 300 huszárral nekirontott 1500 franciának, és elfogott 8 tisztet, 80 dragonyost és 50 gyalogost.

 

Leghíresebb ezredtulajdonosok közt szerepelt gróf BETHLEN JÓZSEF, MÉSZÁROS JÁNOS altábornagy (1798-1813). Az ő idejében vette fel az ezred a 10. sorszámot.

 

"Győznek vagy halnak a Hazáért." A 10. huszárezred zászlóján a jelmondat kifejezte azt a mély elszántságot, elkötelezettséget, mely a hazát, és annak védelmét helyzet mindenek fölé.

 

1873-tól 1889-ig I. VILMOS német császár, a későbbiek során III. FRIGYES porosz király, majd IV. FRIGYES porosz király lett az ezred tulajdonosa, 1888-tól pedig örök időkre III. FRIGYES VILMOS porosz király. Az örök idők azonban a háború súlyos eseményei miatt csak 1918-ig tarthatott. Ekkor AUGUST von MACKENSEN vezértábornagy a német hadsereg kiváló parancsnoka vette át az ezredet.

 

A lovassági ezred tulajdonosoknak 1790-ig igen lényeges előjogai voltak: pallosjoguk lévén, élet és halál urai voltak. Ők nevezték és léptették elő a tiszteket. Ők engedélyezték a házasságot (egy hátasló ellenében). Hónapokig tartó szabadságokat adhattak, az utód nélkül elhalt tisztek után öröklési joguk volt, meghatározták az egyenruhát.

 

Ők vették fel a katonák zsoldját és felszerelési járandóságokat, övéké lett az elesettek és szökevények járandósága. A legénységtől - házasság engedélyezése esetén - egy ezüstkanalat kaptak. Ezred tulajdonosa válogatta, ki és milyen mértékben élt ezekkel, a jogokkal. Egy huszárezred létszáma akkor 500 fő volt. A huszárezredeknél az előjogokat 1790-ben eltörölték.

 

Az ezred gyakorlatilag fennállása alatt a történelem könyvekből ismert valamennyi fegyveres konfliktusban részt vett, esetenként jelentős szerepet játszott a különböző hadi cselekményekben. A hétéves háborútól kezdve a különféle örökösödési háborúkban, a napóleoni háborúkban, az 1848-1849-es szabadságharcban épp úgy jelen voltak, mint az olasz-francia-osztrák háborúban (1859), a porosz-osztrák-olasz háborúban (1866), az I. világháborúban (1914-1918). Az ezredet az I. világháború végén feloszlatták. (A huszárezred részletes története a Fehérvári Huszárok Egyesületehonlapján olvasható).

 

http://www.fehervarihuszarok.hu/foto_ruhazat/10_hu_1848.png

 

(fotó:fehervarihuszarok.hu)

 

 

Miért váltak fehérvári huszárrá

 

Több oka volt. A sorrendet nehéz megállapítani. A fehérvári huszároknak hívott alakulat a Székesfehérváron 1891 és 1892 között a kor egyik legkorszerűbb lovassági laktanyájába beköltöztetett 10. Császári és Királyi Huszárezred tisztikara és három százada volt.

 

Négy megyéből sorozták a legénységet TOLNA, SOMOGY, BARANYA és a legtöbbet FEJÉR megyéből. Székesfehérváron számukra korszerű laktanyát épített Fejér megye.

 

1894-ben Székesfehérváron a 17. honvéd gyalogezred, a cs. és kir. 69. gyalog-, 10. huszárezred és a 24. vadász zászlóalj tartózkodott, tehát egyetlen német anyanyelvű alakulat sem.

 

Ennek ellensúlyozására az osztrák hadügyminisztérium a 10. közös huszárezredet 1896-ban NYÍREGYHÁZA-ra helyezte.

 

Egy kora tavaszi reggelen a BUDAI utat utoljára énekelték végig a tízes huszárok:

 

Jó reggelt kívánok,
Elmentek a fehérvári huszárok.
Erre-arra jártak,
Selyem ágyban háltak.
Jó reggelt kívánok,
Elmentek a fehérvári huszárok.

 

Székesfehérvári laktanyájuk

 

A lovassági laktanya építésére a megye már 1776-ban sikertelenül kért területet a várostól, azt hely hiányában elutasította, csak 1887-ben oldódott meg, amikor felajánlotta a Budai út mentén, a régi vármegyei kórházzal szemben levő 25 holdnyi területet, sőt még 104 holdnyi gyakorlóteret is biztosított.

 

A laktanya Say Ferenc székesfehérvári építész és az ugyancsak helybeli Rózsa Ferenc és társai építőmesterek kivitelezésében épült. 1891 tavaszán kezdték el és 1892 szeptemberében befejezték, amely az ezredparancsnokság és egy lovas osztály befogadására volt alkalmas.

 

Az építési költség közel 650 000 forint volt, melyre 625 000 forint kölcsönt vettek fel, 5,7%-os, ötven évi törlesztésre a Székesfehérvári Takarékpénztártól. Még ebben a hónapban beköltözött a 10. huszárezred.

 

Az átadásra 1892. október 23-án került sor. Székesfehérvár és Vidéke részletes tudósításban számolt be az országos hírű eseményről: Az átvevőbizottság, de az ezred is kijelentette, hogy a kaszárnya minden igényt kielégít.

 

Alig volt ház a városban, melyet ezen a napon ne lobogóztak volna fel. Az átadáson megjelent József főherceget a laktanya előtt felsorakozott tisztikar és tűzoltóság várta díszben, mivel a főherceg egyben országos és a lovasberényi tűzoltóegyesület parancsnoka is volt.

 

Az ünnepség tábori misével kezdődött. A kétszáz fős díszebédet a lövöldei Mihály-féle vendéglőben rendezték. Ezt séta, hangverseny követte, melyen a város ifjú szépei táncokat mutattak be. Többek között Scmall Mónika, Rajnis nővérek, Vértesy Aranka.

 

A Lövölde utca északi sarkán, az egykori közkórház területén 1900-ban kezdték el a huszár pótkeret laktanyájának az építését. A laktanya 25 épületből állt. A parancsnoksági és a tiszti épületek kétemeletesek, az altiszti és legénységi lakások, az őrség épülete egyemeletes volt.

 

A többi járulékos épület földszintes volt. Épületegyüttesben megfelelő számú lóistálló és kocsiszín is helyt kapott. Az objektumot jellegzetes monarchia korabeli téglaoszlopos, vasrácsos kerítés vette körül.

 

A II. világháború után a megszálló szovjet csapatok használták. A rendszerváltás után az épület az enyészeté lett és jó része lebontásra ítéltetett. Épületeinek egy szárnyát újították csak fel.

 

A volt lovassági (majd szovjet katonai) laktanya épületeinek hasznosításával a város egy oktatási centrum létrehozását tűzte ki célul. Ennek egyik szereplője a Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Kara, mely egy épület használójaként oktatási épületté alakíttatta át, ill. felújíttatta az épületet.

 

Két nagy és egy kis előadóterem, könyvtár, oktatói szobák, büfé és kiszolgáló helyiségeik mellett a tetőtérben egy 17 apartmanos szállórész is helyet kapott. Az eredeti laktanyából jelenleg a kerítés egy darabja áll, rajta emléktábla, amely őrzi a hajdan volt huszárok emlékét.

 

Emlékezetük
A nóta

 

Az ezredben teljesített szolgálatot egy - Ludovikát frissen végzett - erdélyi földbirtokos családból származó nótás lelkű hadnagy, FRÁTER LÓRÁND. Ő írta és zenésítette meg, többek közt:

 

Tele van a város akácfavirággal…, Azt beszélék a faluban…, Őszi rózsa…, Ott ahol a Maros vize…, és az országszerte híres huszárnótát: Jó estét kívánok, Megjöttek a fehérvári huszárok. Jöttek, láttak, győztek, Sok kislányt megfőztek. Jó estét kívánok, Megjöttek a fehérvári huszárok...

 

Emlékművek

 

Az ország számos huszár helyőrsége közül talán egyikhez sem fűződik annyi emlék, mint Székesfehérvárhoz. Emléküket az első világháború után Székesfehérvár két szoborral is megörökítette. Az első KALLÓ ENDRE neves szobrász alkotása volt, akinek nevéhez fűződik a budapesti Irányi Dániel, Vörösmarty, Erkel Ferenc és számos más szobor készítése.

 

A székesfehérvári alkotása, kivitelében, méreteiben imponáló volt. A magas talapzatra emelt - hagyományos egyenruhát viselő, karabélyát csövénél markoló huszár - távolba tekint. A szobrot a megyeház előtt, a mostani Szent István szobor helyén állították fel.

 

Felavatása 1925. december 11-én, a mai Szent István téren történt, az 1914. évi híres limanowai ütközet évfordulóján, amikor a galíciai község mellett, a tízes fehérvári a kilences és a tizenhármas huszárok vállvetve, megállították az orosz gőzhengert. Három napig tartó dicső csatában verték vissza az oroszok betörési kísérleteit, és szorították vissza őket a Dunajec mögé.

 

A felavatás, a német nagykövet, a megye és a város vezetőinek jelenlétében történt. A korabeli Fejér Megyei Napló írta: Limanowai hősök - a hősök emléke előtt. A vármegye háza előtt, a park fáitól körülövezve áll a kőszobor, előtte levett kalappal a nép. Az egykori díszes öltözetű tízes huszárok közül most hatszázan fekete polgári ruhában jelentek meg FEJÉR, TOLNA, SOMOGY és BARANYA megyékből, századonként felsorakozva. Mögöttük egy csendőr díszszázad és lóháton egy huszárszázad.

 

A beszédet Ferenc királyi herceg tartotta, a szobrot, pedig Prohászka Ottokár megyés püspök szentelte fel.

 

A Szent István-szobor 1938-as elkészültekor a műalkotás átkerült a mai Budai út - Lövölde út saroképületének udvarára, Budai út 39. szám alatti épület amely annak idején laktanya volt majd az országunkban Ideiglenesen Állomásozó - Megszálló - Orosz csapatok állomáshelye is.

 

1995 május 17-én Mackensen vezértábornagy látgatásának 60 évfordulójára Hübner Károly úr -tábornok keresztfia, A Fehérvári Huszárok Egyesületének tiszteletbeli tagja - felújítatta és ünnepélyes keretek között helyezték el mai helyén, a székesfehérvári Szentlélek temetőbe.

 

Az új, második 10. huszár szobor avatási ünnepségére 1939. december 9-én került sor. Az ezred bajtársi szövetsége egyrészt az első szobor áthelyezését méltatlannak tartotta, másrészt időt állóbb bronz szobrot kívánt felállítani.

 

Pátzay Pál: 10-es huszárok emlékműve - Forrás:wikipedia, Fotó:Attila Král

 

Így került sor a Városháza előtti Pátzay lovas szobor felállítására.

 

A szobor szokatlan stílusa sok konzervatív székesfehérvári lakos tiltakozását váltotta ki. Szerencsére TOLNA - kapva az alkalmon - bejelentette igényét a szoborra. Így kerekedett felül a józan ész, és a szobor Székesfehérvár egyik jelképe lett. A szobor a Városháza oldalánál áll.

 

Lábazatán az alig olvasható felírás: A magyar erő és vitézség jelképe vagyok! A tízes huszárok dicső múltjának és hősi halottainak emlékére emelt a bajtársi kegyelet, az ezred szelleme, mely örökké él.

 

Csitáry Emil, a város akkori polgármestere a város nevében ezekkel a szavakkal vette át a szobrot: Fogadom, hogy gondos szeretettel és hűséggel fogjuk utódaink számára megőrizni. Ha mi, fehérváriak elmegyünk előtte, nemcsak a tízes huszárok emléke előtt tisztelgünk, hanem a világ minden táján szétszórt, korhadó fakeresztek és jeltelen sírok előtt is. Az ókori görögök szerint: Jaj annak a nemzetnek, mely hőseit, vértanúit nem a lelkében temeti....

 

Film

 

Az, hogy nem múló volt a Fehérvári Huszárok dicsősége, bizonyítja,hogy 1939-ben  Fehérvári huszárok címmel magyar film készült, Berky LiliBilicsi TivadarKabos GyulaPáger Antal főszereplésével.

 

Hagyományőrzés

 

A Fehérvári Huszárok Egyesülete 1997. június 4-én Seregélyesen alakult meg  azzal a céllal, hogy a huszárság történelmi és kulturális értékeit bemutassa úgy szűkebb pátriájában, mint országosan, illetve nemzetközi szinten.

 

Tagjai állandó résztvevői a Székesfehérvár város és a civil szervezetek által rendezett ünnepi megemlékezéseknek, aktívan részt vesznek a Táncház, a Városi és Megye Könyvtárak által szervezett programokon, találkozókon, illetve rendszeresen vannak jelen a város általános és középiskoláiban különböző rendezvényeken, előadásokat, bemutatókat tartanak.

 

A megyében is számos felkérésnek tesznek eleget, hagyományosan derékhadát képviselik a Pákozdi Katonai Emlékhelyen (a Honvédség és Társadalom Baráti Kör székesfehérvári szervezetével együttműködve) az 1848. szeptember 29-i pákozd-sukorói csata emlékére megrendezésre kerülő csataimitációnak.

 

Az 1848. december végi móri csata megemlékezéseinek, 1999 óta résztvevői a Fehérvári Huszárok hagyományőrző lovasai. Az országos és nemzetközi szakmai találkozók, hagyományőrző rendezvények rendszeres résztvevői. Az ország általános és középiskoláiban, művelődési intézményekben (felkérésre) számos rendezvényen előadásokat, bemutatókat tartanak.

 

Az egyesület célkitűzései alapszabályuk szerint:

 

"A huszárélethez kapcsolódó ismeretek megszerzése és terjesztése, még élő hajdani huszárok felkutatása, az ember és a ló ősi, de csaknem elmúlt kapcsolatának felkarolása éppúgy cselekvési programunk részét képezik, mint az egyéb katonai hagyományőrző szervezetekkel történő kapcsolat kiépítése.

 

A modern világban is tipikusan magyar eredetű hajdani fegyvernemként közismert huszárság, ezen belül is a hajdani 10. sokáig Székesfehérváron állomásozó, s mint ilyen, a város legújabb kori történelmében arculatformáló jelentőségű Vilmos Huszárezred (K. u. K) hagyományainak ápolása, megismertetése szűkebb pátriánkban, mint országosan, mint határainkon kívül.

 

Fontos számunkra a minőségi lótartással kapcsolatos szakmai tudás, illetve a hajdani huszárképességek fejlesztése, átadása, a huszárélet bemutatása a helyi, az országos, valamint nemzetközi huszárrendezvényeken való részvétel során.

 

Kulturális örökség megóvása körében a lehetőségeinkhez mérten, foglalkozunk a lovas hagyományokkal, a lótartáshoz kapcsolódó tárgyak gyűjtésével, készítésével és forgalmazásával. A még élő hajdani huszárokkal és leszármazottaikkal való kapcsolattartás útján az egyetemes magyarság a Haza értékteremtő, szellemi és kulturális örökségének megőrzésén fáradozunk."

 


A Fehérvári Huszárok Napja

 

Minden év december 11-én a Fehérvári Huszárok Napján Székesfehérváron, a Városház téren megemlékezünk az 1914. december 8. és 12-e között lezajlott az I. világháború egyik legvéresebb csatájáról a Limanovai ütközetről, amikor is a lóról szállt huszárok az orosz gőzhengerrel szemben megtartották állásaikat.

 

2008-ban a fehérvári hagyományőrző egyesületünk tagjai Limanovától, a 10-es huszárok első világháborús ütközetének színhelyéről lovon tették meg az utat egészen hazáig.

 

Az ottani harcok évfordulóján avatták fel 1939 decemberében Pátzay Pál szobrát a város Főterén.

 

Ma már nem lehet közöttünk tanúja a galíciai harcoknak, ám éppen ezért különösen fontos, hogy megőrizzük emléküket.

 

Minden évben ezen a napon az emlékezés virágait elhelyezik a 10. Császári és Királyi Huszárezred szobránál.  



forrás: wikipedia

 

 


Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Rovat legfrissebb hírei
  • Megállt a székesfehérvári lakos, majd elindult és már ütköztek is »
  • Nyílik a Sóstó Látogatóközpont »
  • Székesfehérváron törtek be, Lovasberénynél fogták el őket »
  • Újabb baleset az M7 autópályán Székesfehérvárnál »
  • Baleset az M7-es autópályán Székesfehérvár mellett - Frissítve! »
  • MÓRI ÁLLATIJÓ TÁBOR CSOMAG - "Családi Lovas Nyaralás" »
  • Hétkúti Nyári Vakáció - 5 éjszakás AKCIÓS NYÁRI AJÁNLAT »
  • Hétkúti Nyári Csobbanás »
  • Szurikáta pár és kenguru is költözik a megújuló Börgöndpusztai Állatsimogatóba »
  • Sikkasztással gyanúsítanak egy székesfehérvári lakost »
    • Palló
    • KormendiSirko
    • MalmasAgrar
    • Cserépkályha
    • Hollanderfehervar
    • Jobb hirdessen