• DrLendvai
  • VizivilágHétkuti
  • Öreg Prés Étterem
  • Geszler
  • SzeletBurkTegla
  • Hirdessen Minálunk
  • drkokenyes

Rovatok:

Fejér megye Székesfehérvár Magazin Városunk régmúltjából: "Fejérvár nekem oly ridegnek tetszett..."
2019-04-24 16:37

Városunk régmúltjából: "Fejérvár nekem oly ridegnek tetszett..."

|

(kép: library.hungaricana.hu)
Székesfehérvár alapítását a 972-re teszik, vagyis minden bizonnyal Magyarország legrégibb városa. Történelme is olyan gazdag, mely ritkaság Magyarországon. Egy sorozat keretében ebből talál itt szemelvényeket (1860-1938 között - a szerk.):
"Két dolog feltétlenül szembetűnt, vagy eszébe jutott a Fehérvárra érkezőnek: a várost körülvevő mocsárvilág és ennek maradványaként a várost felszabdaló csatornák hálózata, valamint a fénylő történelmi múlt.
 
Pedig a mocsárvilág korszakunkra jócskán visszahúzódott. Már a 17. század elején a kiszáradás folyamatát figyelték meg. A törökök 1602-ben nehéz ágyúkat vontattak a várost körülvevő mocsár területére, és a várárkot is meg kellett ásatni. A kiszáradás folyamata azonban igen lassú volt, a mocsaras tófenekeken még századunk elején is a nád és a sás „díszlett" (pl.  a Dr.  Münnich-lakótelep helyén), ilyen helyeken építkezni csak igen komoly és költséges előkészítés után lehetett. A város terjeszkedését tehát az egykori mocsár még századunkban is akadályozta és — tegyük hozzá — akadályozza ma is. így a vizek mintegy keretül szolgáltak korszakunk emberének életében. Egyed Antal 1848-ban megjelent elégiakötetében örömmel emlékszik erre:

„Tréfa  s  mulatság közt (mint mén!) telt gyermekidőm el,
Labdást és katonást játszani kedvem eredt.
Kedveltem vizet is, mert ezzel telve Fehérvár,
És hason és háton voltam úszásban ügyes. "
 
Dériné pedig éppen ezt utálta benne 1821—22. évi itt-tartózkodásakor.

„Fejérvár nekem oly ridegnek tetszett; nem is volt akkor benne semmi, a mi kellemessé tette volna az ott létet. Ha a város egyik oldalára ment az ember kissé üdülni a falak közül, ott nem látott egyebet egy posványos vízároknál; ha a túlsó felire ment a városnak másnap, hogy ott fog sétálni, megakadályozta a továbbmenetelét az örökké ott kérkedő mocsáros tó. Itt bizony mindig otthon kellett ülni." (Dériné emlékezései)

Persze volt ennek gazdasági haszna is, amire Udvardy Vince tájrajzában már 1858-ban rávilágított:
 
,A jó széna és takarmány termő földet a Gaja vizéből vont csatornák szelik keresztül, melyeknek egyike, a város éjszaki részén elkezdve gyönyörű zöldséges és gyümölcsös kertek közt, egyenes irányban foly lefelé, és miután mellék csatornái a belvárost teljesen körülkerítették, nyugatnak csavarodik el, és a Sárréten keresztül a Nádor csatornába siet."
 
 
 

forrás:library.hungaricana.hu - Demeter Zsófia – Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár Anno… Pillanatképek egy város életéből. – A Fejér Megyei Múzeumegyesület kiadványai 6. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat (1990)
 


 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Rovat legfrissebb hírei
  • Patakból mentettek ki egy kutyát a tűzoltók »
  • Székesfehérvárról indult: Seres Ildikó »
  • Baleset az Új Csóri úton »
  • Jól ismered? - Az egyik legszebb környezetben lévő tó a Fehérvárcsurgói-víztározó »
  • Nyomoznak a börgöndi kényszerleszállás ügyében »
  • Családi Ezerjó Nyaralás az Öreg Présben »
  • Baleset történt Székesfehérváron »
  • Pünkösdi Bortúra az Öreg Présben - Boros Lovas kirándulás a Móri Borvidéken »
  • Összeütközött két autó Székesfehérváron »
  • Kerékpárt lopott »
    • Palló
    • KormendiSirko
    • MalmasAgrar
    • Cserépkályha
    • Hollanderfehervar
    • Jobb hirdessen