• SzeletBurkTegla
  • VizivilágHétkuti
  • Öreg Prés Étterem
  • GeszlerPince
  • hirdessen tatab

Rovatok:

Komárom-Esztergom megye Tatabánya Magazin Ismeri Tatabánya környékét? - Várgesztes, egy varázslatos kis falu a Vértesben
2018-12-14 13:57

Ismeri Tatabánya környékét? - Várgesztes, egy varázslatos kis falu a Vértesben

|

(Várgesztesi vár - foró:wikipedia, Civertan)
Miközben járjuk az országot - szerencsésebbek a világot is -, gyakran elmegyünk közvetlen környezetünk szépségei, látnivalói mellett. Ezért járjuk most körbe a Tatabányai Járás településeit. Tartson velünk!

Fekvése

 

A Vértes-hegység északnyugati csücskében, 17 km-re Tatabányától, a gesztesi vár alatti völgyben meghúzódó település. Szomszéd település: Vértessomló 4,5 km. A helységtől pár kilométerre található a Zsigmond-kő (410m).

 

Története:

Várgesztest, a falut az első írott forrás 1009-ben, majd 1331-ben Geztes, 1332: Kezthes, Gezthes, Geztus neveken szerepel az írott forrásokban. Sorsa többnyire osztozott a fölötte magasodó Gesztes váráéval.

 

A falut valószínűleg a Csák nemzetség kezdte el építeni a fölötte levő várral együtt. Zsigmond király idejében a korabeli adatok szerint már állt a vár.

 

A törökök a település fölötti várat több alkalommal ostrom alá vették, de bevenniük, csak 1543-ban sikerült. Ekkor pusztult el a várhoz tartozó falu is.

 

1693-ban Esterházy József szerzi meg Gesztes várát, s az ahhoz tartozó, alatta található Gesztes települést és a várhoz tartozó uradalmat is.

 

1730 táján az elpusztult falut Duna-melléki katolikus németekkel telepítette be, a falu elnevezése ekkor „Pusztagesztes” volt, a „Gesztes” név mellé a „vár” szó (Várgesztes) 1917-ben került.

 

Várgesztes község ma már virágzó település, a felette magasodó vár vonzásában.

 

A település határában 1996-ban épült fel a 125 üdülőházból álló, sportpályákkal és csúszdákkal, medencékkel rendelkező „villapark”.

 

2002-ben a szolgáltató létesítmények sora kiegészült egy többfunkciós főépülettel, melyben fedett élményfürdő, többszintes, teraszos étterem, konferenciatermek, játékterem, bowling és egyéb szórakozási lehetőségek találhatók.    (forrás:wikipedia)

 

 

 

(Várgesztes - üdülőfalu  -  fotó:wikipedia, Civertan)

 

Várgesztes a második világháború idején

 

A II. világháború utolsó szakaszában Gesztes is hadszíntérré lett. 1944 vége felé lépték át az orosz seregek a Dunát.

 

A III. Ukrán arcvonal 1944. december 20-án északról, Bicske irányából elérte a Vértes térségét, s 1944. karácsony hajnalán Gesztest is. Miután megtudták, hogy a legközelebb állomásozó német és magyar katonaság Környén állomásozik, tovább álltak.

 

Körülbelül január 3-án német repülők bombázták a falut. Különösen a mai Petőfi Sándor utca erdő melletti részét érte találat. Nem is annyira a házakat keresték, mint az elszállásolt szovjet katonaságot.

 

A lakosság körében nem volt veszteség, azonban több szovjet katona vesztette életét az erdőben. Az emberek a megmaradt állatállomány egy részét úgy mentették, hogy éjnek idején kihajtották az erdő járatlan tájaira.

 

Január 5-én kihirdette az orosz parancsnokság, hogy másnap a falu minden férfi lakosa 15-55 éves korig jelentkezzen háromnapos robotra. Abban a tudatban, hogy munkára mennek, megjelentek mindannyian. Akkor ötös sorokba állították őket és elindultak velük Vértessomlóra gyalog.

 

Végül Baján rakták az akkor már néhány ezres tömeget vonatra. 50 embert egy-egy vagonba, a vagonokat lezárták. Temesvárig vitték őket, ahol barakkokban kaptak helyet, majd Szegedre szállították őket. Az útról sokan sohasem tértek haza.

 

 

http://www.kektura.click.hu/hattertar/okt_szoveg_2/12_08.jpg

 

 

A várgesztesi népviselet

 

A férfiak fekete gyapjúból kötött alsó kabátkára /Gstricki Jankal/ húzták a fekete posztókabátot, amihez ugyancsak fekete, feszesen álló csizmanadrágot viseltek és lapos, keskeny karimájú fekete filckalapot.

 

Ez volt a férfiak, legények vasárnapi és ünnepi viseletük. Magyar behatásra zsinóros nadrágot is hordtak. Csizmanadrág helyett azonban a pantalló is gyakori volt.

 

A fiúgyerekek különben is pantallóban jártak. Hétköznapokon nagyok és kicsik egyaránt kötényt is szívesen viseltek, főként kék színűt. Hétköznapon csak erdőn és vizes helyen viseltek csizmát. Különben papucsban jártak.

 

Télen az úgynevezett fatalpú klumpában /Klumpa, Huüzschloppn, Holzschlappen/. Ezt házilag készítették, és melegen tartotta a lábat. A magyarok ezt különben csoszogónak mondják.

 

Azonban a szoba vagy konyhaajtó előtt mindig levetették és a mindig készen álló bőrpapucsba bújtak. Bent csak ebben jártak. Idegen házban is az ajtón kívül hagyták és vastag zsekliben mentek be. A zseklit az asszonyok fehér gyapjúból kötötték télen.

 

 

 

 

 

A feldíszített várgesztesi Lordusz a zarándoklat vasárnapján - forrás:wikipedia, fotó: Cvbncv

 

 

Az asszonyok vasárnapon és ünnepnapon Jankerlnek nevezett blúzt viseltek, amihez keményített /gstiakti/ alsószoknyát és fekete felsőszoknyát hordtak csipkés fekete köténnyel. A fejükre fekete kasmírkendőt /Kaschmiatiachl, Koupfiachl/ kötöttek.

 

Egy másik fekete, kék, barna vagy sárga színű kasmírkendőt, pedig a Jankerl alatt a nyakuk köré téve, mellükön keresztbefektették, és a hátukon kötötték meg olyanformán, hogy két csücske a Jankerl alól hátul ráesett a szoknyára. Ez festőibbé tette az öltözetet.

 

Ehhez fehér gyapjuzeklire csizmacipőt /Stieflschuach/ húztak. Így azonban csak vasárnapokon és ünnepnapokon jártak. Hétköznapokon ők is klumpában és bőrpapucsban, világosabb színű ruhában és egyszerűbb kendőben jártak. Néhanapján főkötőt is viseltek. A hajukat hátul kontyba rakták a kendő alatt.


A nagy leányok, kicsinyek is hajukat széles fonatokban /pradgflechti Zeipf/ koszorúban tűzték a fejük köré és díszként még erős, szép szarufésűt tűztek bele. Ehhez asztán kendőt nem viseltek. Sűrű gombsorral ellátott blúzuk /Jankerl, Jopperl/ még feszesebb volt.

 

Szoknyájuk /Kihl/ az egyes ünnepek, vasárnapok titkának megfelelően változott. Ezért például pünkösdkor pirosat húztak fel. Szerették a rendes vasárnapokon is váltogatni.

 

A keményített ingnyak feszesen állott ki a Jopperl alól. Nyakukon 3-4 soros üveggyöngyöt hordtak.

 

A kiválóbb napokon, így úrnapján is, a leányok Jankerl vagy Jopperl helyett színes virágokkal mintázott fekete bársonylajbli /mellényke/ mellé feszes, rövid ujjú, csipkés fehér inget hordtak és széles fehér kötényt /weisspradi Fiatta/ kötöttek a színes szoknyára.

 

A kicsinyek kisebb kivitelben ugyanígy voltak öltözve, mint a nagyleányok.

 

Az idősebbek nagyobbrészt még a régi viseletben jártak. Kasmírkendőt azonban már ritkán használtak és a Jankerl helyett inkább Joppelt viseltek. A fiatalabbak és a leányok már a modern divatot követték.

 

A legfiatalabbak közt már egyesek a legszélsőségesebb, kereszténynek éppen nem mondható divatnak hódoltak. Az iskolás leányok között azonban még akadt, aki szép hajfonatot viselt, de nem tűzték már a fejükre.

 

A legények mind, de a férfiak is nagyobbrészt már csak pantallóban jártak. 


(forrás:vargesztes.hu)
 
 
Gesztesi vár:
 
 
Várgesztes légifotó1.jpg

Fotó:wikipedia - Civertan
 
 
Várgesztes (Gesztes) közelében, a Vértes hegység erdei között bújik meg egy laposabb hegycsúcson Gesztes vára.
 
 
Története
 

A 13. század végén a Csák nemzetség több kővárat is emeltetett birtokai védelmére, közéjük tartozott a jelenlegi vár helyén létesített korai erődítmény is. Bár az anarchikus belháború során Károly Róbertet támogatták a trónért folytatott harcában, az uralkodó mégis félt a hatalmát veszélyeztető újabb főúri birtokkoncentrációtól, ezért 1326-ban más földekért cserébe megszerezte Gesztest.

 

A vár első említése 1332-ből maradt fenn. Korabeli adatok szerint 1342 körül Nagy Lajos király utasítására teljesen lebontották a Csák nemzetség várát, hogy helyébe egy kényelmesebb lakhatást biztosító vadászkastélyt emeljenek, amely a továbbiakban, a vadakban bővelkedő vértesi vadászterületet sűrűn felkereső uralkodó rezidenciájául szolgált.

 

1410 körül Luxemburgi Zsigmond király elzálogosította más váruradalmakkal együtt Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgrófnak, később a Rozgonyi család, majd az Újlakiak tulajdonába került át.

 

A 16. században már a török hódítók fenyegették a Dunántúl középső részét is, amelynek természetes átjáróit a hadászati fontosságú Bécs városa felé zárta le a kicsiny vértesi királyi végvárak sora.

 

1529-ben még sikerrel verte vissza egy martalóc lovasportya rohamát az őrsége, de 1543-ben már a vár feladására kényszerültek. Rövid idő műlva a magyarok visszafoglalták, de 1558-ban ismét török kézre jutott.

 

Egy 1577-es zsoldlista szerint helyőrségét 134 gyalogos katona látta el (nagyrészt a törökök szolgálatába szegődött délvidéki szerbek). Utolsó katonai akcióként, az 1683 őszén Bécs városa alatti katasztrofális török vereség hatására, kardcsapás nélkül kiürítették az Oszmán Birodalom katonái.

 

Gazdátlan védőműveit és épületeit a lakosság kezdte lebontani, sőt gróf Esterházy József földesúr engedélyével köveiből készítették el a majki kamalduli rendház épületegyüttesét is.

 

1795-ben a várat már romként említették. 1877-ben Rómer Flóris – a magyar műemlékvédelem atyja – felmérési rajzokat készített romjairól, majd 1942-ben Lux Géza és Csányi Károly kutatta a várat. 1932-ben a Munka Turista Egylet turistaházat épített a vár délnyugati részén.

 

Az állagmegóvásra csak az 1960-as években került sor. A belső vár épülettömbjében turistaszálló és vendéglő üzemelt, míg a külső vár falai szinte az alapokig lepusztultak.

 

Az épület 1996-ig állami tulajdonban volt, ezt követően megyei önkormányzati tulajdonba került, ahonnan 2012. január elsején az önkormányzat ismét állami tulajdonba adta, a vagyonkezelője a megyei Ingatlankezelő Központ volt.

 

2013. október 31-től a vagyonkezelő a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Komárom-Esztergom Megyei Kirendeltsége.

 

A turistaszálló és vendéglő 2013. november 1-jén bezárt, mivel a vár állaga – az állami támogatás teljes hiánya folytán – életveszélyessé vált, azóta a vár nem látogatható.

 

Az életveszélyes részek kárenyhítési munkálatait 2014. tavaszán tervezték elkezdeni.

 

 

 

(kép:gesztes.hu)

 

 

Leírása
 

A mai Várgesztes községtől délre álló Gesztesi vár helyén először a Vértes hegység egyik vadászkastélya állhatott, és csak a XV. század vége felé szolgálhatott várként megerősített formájában.

 

A vár két részből: egy külső várfalból, és egy ahhoz kapcsolódó négyzet alakú toronyból és egy belső várból és a külső várfal és a belső vár közt levő várudvarból állt.

 

A belső vár alaprajza hosszan elnyúló téglalap, úgynevezett "háromsejtes" elrendezéssel; az északi oldalán pilléres, felvonóhidas bejárattal, a közelben a kapu védelmére szolgáló toronnyal.

 

A feltárásokkor végzett vizsgálatok szerint a vár és a hozzá tartozó védelmi rendszer építése négy korszakra bontható:

 

- Először csak a megerősített vadászkastély állt.

 

- Majd Zsigmond király korában (XIV. század) átépítették. Ekkor épült meg a belső vár második emelete.

 

- 1543 és 1558 között a vár bejáratát erősítették meg, és a pilléreken álló felvonóhídhoz két "farkasvermet" is építettek.

 

- Később, mikor a vár török uralom alá került a törökök kazamatzasort építettek a belső vár bejárata és a nyugati torony közötti szakaszon. Ekkor épülhetett a külső homlokzathoz toldott több kemence és a déli homlokzathoz csatlakozó torony is.   (forrás:wikipedia)

 

 

 

http://mw2.google.com/mw-panoramio/photos/small/57185372.jpg

 

(Várudvar)

 

 

 

Katolikus templom - forrás:wikipedia, fotó:Cvbncv

 

 


Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
  • KormendiSirko
  • Palló
  • Cserépkályha
  • Jobb hirdessen