• AMETISZT Könyvelőiroda
  • VizivilágHétkuti
  • Öreg Prés Étterem
  • GeszlerPince
  • SzeletBurkTegla
  • hirdessen tatab

Rovatok:

Komárom-Esztergom megye Tatabánya Értékeink Ezeket hallotta róla? A város Népháza - a Jászai Mari Színház
2018-10-05 11:00

Ezeket hallotta róla? A város Népháza - a Jászai Mari Színház

|

(Fotó:wikipedia)

A Jászai Mari Színház, közismert nevén Népház Tatabánya legjelentősebb kulturális intézménye, a város kulturális és művészeti életének meghatározó helyszíne, szellemi központja. Az épületet körülölelő park - tavával együtt - természetvédelmi terület.

Története

A Népház a legrégibb művelődési intézmény Tatabányán. A Magyar Állami Kőszénbányák (MÁK) Rt. 1913-ban kezdte el az építését, majd 1917-től adta át a művelődés intézmény céljaira. Azóta is a város legjelentősebb kulturális intézménye. 1952-1963 között itt működött Komárom megye könyvtára is, mely 1955. április 11-én felvette József Attila nevét.
 
Kezdetek

A tatabányai bányatársaság korán felismerte, a bányamunkások szokásainak és gondolkodásmódjának megváltoztatása, nevelése céljából a munkavállalók művelődését szolgáló intézmények létesítésére van szükség. A 20. század fordulóján, mikor akkora profitra tett szert, a bányászok, illetve a bányatelepen élők, dolgozók ismeretszerzési és szórakozási igényeinek kielégítésére 1913-ban elkezdte egy úgynevezett népház építését, mely 1917-ben nyitotta meg kapuit. Az épület 750 férőhelyes nagyterme kiválóan alkalmas volt ingyenes színi- és mozielőadások (egyes források szerint 1928-ig 104 némafilm-előadás került vetítésre), valamint hangversenyek tartására, e mellett öntevékeny művészeti csoportok, színkörök, dalárdák, olvasókörök működését tette lehetővé. Az iskolai és óvodai pedagógusok a népművelési előadások állandó szereplői voltak, sőt, munkaköri kötelességük volt, hogy évente több alkalommal, az általuk kiválasztott témában előadásokat tartsanak. Az 1941-es Komárom vármegye évkönyve szerint a MÁK Rt. tatabányai bányatelepén „a társadalmi, egyesületi és kulturális élet igen fejlett, a munkásság ennek következtében felvilágosult, szorgalmas, jóakaratú, hazafias gondolkozású és csekély kivétellel vallásos érzelmű”. Az intézmény 1948-ig ált a MÁK Rt. irányítása alatt.

Az államosítás után, 1964-ben alakult meg a vendégtársulatok mellett a helyi amatőr színjátszó csoport, a Bányász Színpad, melyet 1973-ig a hivatásos sportolóként a városba került Éless Béla vezetett, mely a Tatabányai Szénbányák Vállalati Szakszervezeti Bizottság fenntartásában, a Bányász Művészegyüttes 6 művészeti ágának egyik szakágaként működött. Tatabánya ettől kezdve hamar az országos amatőr színjátszás élvonalába került, és házigazdája volt a Munkásszínjátszók Országos Találkozóinak is. 1962-1964 között felújították, 1976-1979 között pedig át is építették az épületet, mely e második rekonstrukció során új szárnyat kapott, ahol egy kamaraszínpad és egy zeneterem került kialakításra. Ennek köszönhetően, és hogy a megyeszékhelynek egy állandó színháza legyen saját társulattal, az amatőr együttest hivatásos vagy félhivatásos rangra emelhették.

A már eddig is László Tibor vezetésével működő amatőr társulatból 1979-1980-ban alakult meg az Orpheusz Színház, Tatabánya (röviden: OTT), ami a már felújított épületben kezdhetett játszani. 1980. szeptember 6-án - a 30. Bányásznap keretében - a Népház előtt felavatták Varga Imre Orpheusz című szoborkompozícióját is.
 
Ez után az 1985 óta Éless Béla vezetésével működő Komárom Megyei Játékszín, 1989. október 1-től Népház-Játékszín néven Tatabánya első államilag támogatott hivatásos színháza lett. Olyan klasszikusokat vittek színre, mint Ken Kesey Kakukkfészek című drámája, vagy Arthur Miller Pillantás a hídról műve, amiért minisztériumi nívó díjban részesültek. A színház jól működött, évi 150 előadásuk volt. A színház azonban 1991 júliusában a Tatabányai Bányák Vállalat kezeléséből városi fenntartásúvá vált, 1995-re pedig teljesen önkormányzati tulajdonba került, ezért - illetve egyeztetési problémák miatt - ezután Éless távozott az igazgatói posztról.

2004-től a Bányász Színpad jogutódjaként megalakult amatőr együttes a csoport 40 éves évfordulóján, az Orfeusz Társulat újra kezdte működését az épületben Éless Béla rendezésében. Ezt követően Harsányi Sulyom László irányításával egy stúdió munka, tréning után 2005-ben saját, irodalmi művek adaptációiból készített új produkcióval álltak színpadra, mikor is újra László Tibor vette át a társulat irányítását Pápai Ferenc, a filmklub szakmai vezetőjének közreműködésével. 2008-ban már Norvégiába is meghívást kaptak.

Jászai Mari Színház

1994-ben vette fel a színház Jászai Mari nevét, majd 2000. február 24-én, a színésznő születésének 150. évfordulóján kapott helyet Szabó György, a névadót ábrázoló bronzszobra az előcsarnokban.

1996-2000 között Zubornyák Zoltán az intézmény igazgatója, művészeti vezetője, akit 2001-től Harsányi Sulyom László követett. 2002-ben az önkormányzat egy országos, nyilvános, titkos tervezési ötletpályázatot írt ki, melyre - a 2003. április 30-i határidőre - 13 pályamű érkezett be. Ezt követően 2004-ben nyújtott be a színház vezetése pályázatot, hogy címzett támogatással megkezdődhessen a már szükségessé vált felújítás, de csak 2005-ben nyertek el egy Két milliárd forintos állami támogatást, ami azonban csupán a tervezett költségvetés 50%-át fedezte volna. Az önkormányzat végül úgy döntött, hogy vállalja a beruházás másik felének finanszírozását, így 2007 tavaszán megkezdték az épület felújítását.
 
Rekonstrukció

2007. június

2007-ben a város a Magyar Építő Zrt.-vel aláírta azt a rekonstrukciós beruházást, amelyből körülbelül 3,8 milliárd Ft összköltségből teljesen megújult és ezzel új funkciót kapott a Népház. A felújítás fő eleme volt az eredeti kinézet megőrzése - így helyi védelem alatt álló, eredeti épületrészek és a Népház homlokzata is megmaradtak - és a többfunkciós kialakítás. Az új színház lett a megyei színházak közül a legfejlettebb színpadtechnikával rendelkező. A nagyszínpad alá forgószínpad került beépítésre, a kiszolgáló terek és a színházterem teljesen átalakult. A nézőtér padlószintje mozgatható lett, a termek új hang-, fény- és fűtéstechnikát kaptak. Az épület alapterülete 5000-ről 7000 m2-re bővült, és mellett parkolókat alakítottak ki. A felújítás alatt a társulat a Közművelődés Házában adta elő darabjait. Az új épület nagyközönség előtti megnyitása 2009 őszén történt meg, mely után 2011-ben Tatabánya a „Jászai Mari Színház, Népház és Városi Könyvtár” pályaműért elnyerte a Nemzetközi Ingatlanszakmai Szövetség (FIABCI) Magyar Tagozatának Magyar Ingatlanszövetség különdíját. A felújítás felelős tervezői Lakatos László és Tóth Károly építész voltak.
 
Az épületben először, amikor Tatabánya megyeszékhelyi rangot kapott, 1952-ben létesült megyei könyvtár, amit - a Népház első felújítása miatt - előbb két évre a Pruzsina útra, a volt bíróság, majd 1964. szeptember 5-étől az újonnan avatott újvárosi (ahol azóta is folyamatosan működik fiókkönyvtár) épületbe költöztették. A Népház harmadik felújítását követően, 2009. szeptember 4-én (az ebben az évben Tatabányán rendezett Országos Központi Bányásznap alkalmából) nyílt meg és működik újra itt a tatabányai Városi Könyvtár központi könyvtára (a minden városrészben fellelhető fiókkönyvtárak között).

2011. január 1-jétől vezeti Crespo Rodrigo a tatabányai teátrumot, aki pályázatát Balatoni Mónika dramaturggal együttműködve nyújtotta be, Vasvári Csaba, a székesfehérvári teátrum igazgatójával, és Szűcs Gábor, szintén székesfehérvári, művészeti igazgatóval közös munkára alapozva.
 
A 2014/2015-ös évadban a színház jubileumi, 25. évadot hirdetett. Ebből az ünnepi alkalomból szeptember 27-én az első nagyszínpadi előadásként Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter A padlás című musicalje nyitja. A fiatal közönségnek Jaskó Bálint, Kolozsi Angéla és Pálfi Kata Kutyafül, macskakő, egérút; Kormos István alapján A Pincérfrakk utcai cicák; a Győri Balettől A vaskakas; Parti Nagy Lajos: Maya hajója; Kolozsi Angéla és Pallai Mara Auguszta kisasszony különös tavasza; Fodor Zoltán Elvarázsolt kastély; a Brass Cirkusz Mese a tubatigrisről és a trombitaparipákról és Gimesi Dóra A csomótündér előadásokat tűzi műsorra, míg a felnőtteket Per Olov Enquist A tribádok éjszakája; William Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok; Georges Feydeau A hülyéje; Anton Pavlovics Csehov Sirály és Hadar Galron Mikve című műve várja.
 
A Jászai Mari Színház, Népház 2014/2015-ös jubileumi évadát már az első állandó társulatának tagjaival kezdi meg: Bakonyi Csilla, Danis Lídia, Dévai Balázs, Egri Márta, Honti György, Kardos Róbert, Major Melinda, Maróti Attila, Megyeri Zoltán, Schruff Milán, Szabó Emília és Végh Péter.

Az épület

Az óvárosi Népház Tatabánya „egyedi védett építészeti értéke” 1995 óta, 2011-ben pedig ingatlanfejlesztési nívódíjat kapott a Jászai Mari Színház épületéért.

Figyelemre méltó, hogy az épület 1913-1917 között, így szinte az első világháború idején épült föl és az építtető MÁK Rt-nek meg kellett küzdenie az építőanyag és munkaerő hiányával. További érdekesség, hogy az építkezés megkezdésével egy időben bontatta le Eszterházy Miklós özvegye a tatai Kastélyszínházat (Schlosstheather). Az eredeti tervező kiléte - mivel a dokumentumok a második világháború alatt megsemmisültek - bizonytalan. Valószínűleg - korabeli rajzok alapján - barokkosan eklektikus stílusban épült (mellyel szemben 1924-ben készült el a Tulipános háznak vagy Cifra Palotának nevezett bányásztiszti kaszinó). Volt benne könyvtár, zene- és táncterem, valamint mozi.

Az épület egy dombon helyezkedik el. Őspark, az úgynevezett óvárosi Népház liget övezi, mely természetvédelmi terület. Az 1980-as években bányász fafaragó táborokat tartottak itt, melyek során faragott kapu, harangtorony, kopjafa került elhelyezésre, és egy tó is található benne.
 
A folyamatosan bővülő tevékenységi körök, igények miatt az épületet többször újjáépítették és bővítették az idők folyamán. A legnagyobb átalakításokat 1975 és 1979 között Keserű Kálmánnak, a Magyar Szénbányászati Tröszt építészének vezetésével, majd 2007-2009 között végezték el.

A színházterem nézőterének befogadóképessége 417 (zenekari árok használata esetén 356) fő, több pozícióra állítható. Egy szintbe hozható a színpaddal, amikor is 60 méter hosszú terem alakítható ki. Külön bejáratú stúdiószínpada is van.

Az épületben különálló képzőművészeti, rendezvény, tánc- és próbaterem, az alagsorban kiállítótér, a földszinten színészbüfé, a 4. emeleten színésztársalgó, étterem, terasz található. Ruhatár az alagsorban, a földszinten, és az emeleten is van.

A Népház saját parkolója 100 személyautó befogadóképességű. Az intézményhez továbbá asztalos- és lakatosműhely, varroda, fodrászat is tartozik. (forrás:wikipedia)

Még több róla ITT:
 
 
 
 
 

 
 
 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Rovat legfrissebb hírei
  • Tatabánya réges-régen... - Képeken »
  • Tatabánya réges-régen... - Képeken 3.rész »
  • Ismeri a helyi látnivalókat, nevezetességeket? Tatabányai Skanzen - Videóval »
  • Híres Tatabányaiak - Balatoni Klára »
  • Híres Tatabányaiak - Arany Mihály »
  • Emlékeink, múltunk a Vértes-Gerecse tövében: Bánhida - törökellenes küzdelem, reformáció... »
  • Ilyennek látta (volna) volt Tatabányát... a 20. században - 3. rész, Képeken »
  • A Turul emlékmű, Tatabánya jelképe - Ezeket hallotta róla? »
  • Sokfelé vitte Tatabánya nevét, hírét: a "Tatabánya" hajó képeken »
  • Ezeket hallotta róla? A város Népháza - a Jászai Mari Színház »
    • Palló
    • Cserépkályha
    • KormendiSirko
    • Jobb hirdessen