• SzeletBurkTegla
  • VizivilágHétkuti
  • Öreg Prés Étterem
  • GeszlerPince
  • hirdessen tatab

Rovatok:

Komárom-Esztergom megye Tatabánya Magazin A Vértes értékei - A Vértesi Tájvédelmi Körzet 1. rész
2018-12-07 14:33

A Vértes értékei - A Vértesi Tájvédelmi Körzet 1. rész

|

(a képen a Haraszt-hegyi tanösvény)
Aki szeret túrázni, kirándulni, annak az év minden szakában ideális hely a Vértes, mellyel már többször foglalkoztunk. Ismerkedjünk meg most együtt a Vértesi Tájvédelmi Körzettel !

Vértesi Tájvédelmi Körzet területe 15 608 hektár, ebből fokozottan védett 1 212 hektár. A Tájvédelmi körzet a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.

 

Fekvése

 

 

A tájvédelmi körzet a Vértes-hegység területén található, mely a Móri-árok és a Tata–Váli-árok között rövid hegylábbal, meredeken emelkedik környezete fölé.

 

A védetté nyilvánítás célja az volt, hogy a SzékesfehérvárMórOroszlányTatabányaáltal határolt, erősen iparosodott térségben meg lehessen őrizni a Vértes hegység még meglévő természeti értékeit, tájképi szépségét.

 

Jellemzői

 

 

Geológiailag a Vértes déli oldala dolomit alapkőzetből épül fel, de az északi Vértesben helyenként megtalálható a dachsteini mészkő alapkőzet is.

 

 

http://www.csakvar.hu/images/latkep001.jpg

 

(vértesi látkép - a háttérben Csákvár)

 

A dolomitfelszín lepusztulásával, táblás töredezésével meredek letörések, sziklafalak, sasbércek, szakadékok, keskeny szurdokvölgyek alakultak ki, melyek a viszonylag alacsony tengerszint feletti magasság ellenére vadregényes megjelenést kölcsönöznek a Vértesnek.

 

karsztosodás következményeként barlangok jöttek létre a hegységben, melyek közül leghíresebb a csákvári határban található Báraczházi-barlang.

 

Növény- és állatvilág

 

A hegység négy égtáj felől összefutó gerincei, és a völgyek, a meredek oldalak, a belső szurdokok és kis medencék igen nagy mikroklimatikus eltéréseket eredményeznek.

 

Ennek következtében a Vértes növényzete párját ritkítóan sokszínű: a déli kitettségű száraz, gyorsan felmelegedő, gyakran forró klímájú oldalakat cserszömörcés karsztbokorerdők borítják.

 

A fátlan déli oldalakon értékes, szinte természetes állapotú dolomitsziklagyepek és sziklafüves lejtősztyepprétek húzódnak. A napsütötte területek mediterrán jellegét bizonyítja, hogy itt fennmaradt a jégkorszak előtti időket idéző mediterrán keleti gyertyán.

 

A terület legszebb növényei között található a nagy ezerjófű, a kétlevelű sarkvirág és a pacsirtafű.

 

 

 

(fotó: nagy ezerjófű)

 

 

A hűvös, árnyékos szurdokokban szurdokerdő-társulások élnek, gyakran akár jégkori reliktum-fajokat rejtve – mint például a medvefül kankalin.

 

A szigorúan védett Fáni-völgy párás, hűvös területe különösen érdekes, mert a hidegkedvelő bükkös a szubalpin flóra jellegzetes fajain túl – amilyen a gímpáfrányvagy a havasi nyúlhere –, a kifejezetten melegigényes virágos kőrissel él együtt.

 

A domboldalak melegebb részeit molyhostölgyes elegyesek, a hűvösebb területeketgyertyános tölgyesek, míg az északi oldalakat bükkösök, bükkelegyes erdők fedik, magyar szegfűvel és babérboroszlánnal.

 

A hegység állatvilágának talán legértékesebb, de mindenképpen leglátványosabb tagjai a madarak. A Vértesben még rendszeres fészkelő a parlagi sas, a kerecsen- és akabasólyom, a darázs- és a kígyászölyv, de a ritka kövirigófekete harkály is költ a területen.

 

 

Fájl:BlackWoods.jpg

 

(fotó:fekete harkály, forrás:wikipedia, kép:Alastair Rae)

 

 

A hegység lábánál húzódó Csíkvarsai-rét mocsaras, lápos világa a vízi madarak kedvelt élőhelye: nagy godapajzsoscankóbíbic él a területén. Valamint a Vértes déli részén él az öves szkolopendra nevű, mintegy hat-hét centiméteres százlábú, amelynek mérge azonban hosszan tartó, fájdalmas gyulladást okozhat.

 

Kulturális értékek

A hegység legnevezetesebb műemlékei a várak és várromok: a 12. századi Csókakői vár, az Oroszlán-kői, a Vitányvár vagy a Gesztesi vár.

 

Vérteskozma, a 18. század elején betelepült, jellegzetes, fésűs szerkezetű falu az elmúlt évtizedekben lassan elnéptelenedett, az utóbbi időben azonban üdülőfaluként feltámadt.

 

Szintén felejthetetlen látvány a Majkpusztán látható tizenhét egyforma remeteházikó, amelyben egykor kamalduli szerzetesek laktak.

 

Ipartörténeti emlékként is említhető, de sajátos látványa miatt is érdemes felkeresni aGánt melletti felhagyott bauxitbányát.  (forrás:hu.wikipedia - fotók:hu.wikipedia)

 

 

Fájl:Work aboveground - mine 01.jpg

 

(fotón: a gánti bauxitbánya felülnézetből, forrás:wikipedia, kép:Civertan)

 

 


Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Rovat legfrissebb hírei
  • Baleset Tatabányán »
  • A Tatabánya-Oroszlány vasútvonalról és történetéről »
  • Ismeri Tatabánya környékét? - Környebánya: alapítás, szénbányászat, fénykor...és üdülőövezet »
  • Különleges látnivalók és kirándulóhely környékünkön: Tatai Kálvária-domb Természetvédelmi Terület »
  • Látnivalók, nevezetességek, emlékek Tatabánya környékén:Tarjáni Római Katolikus templom »
  • Tágabb lakóhelyünk, a Vértes szépségeiből régen és ma! »
  • Három dílerrel szemben emelt vádat az ügyészség Tatabányán »
  • Tűzhelyen felejtett edény kapott lángra »
  • Petíció az elkerülő útért »
  • MÓRI ÁLLATIJÓ TÁBOR CSOMAG - "Családi Lovas Nyaralás" »
    • KormendiSirko
    • Palló
    • Cserépkályha
    • Jobb hirdessen