• SzeletBurkTegla
  • VizivilágHétkuti
  • Öreg Prés Étterem
  • GeszlerPince
  • hirdessen tatab

Rovatok:

Komárom-Esztergom megye Tatabánya Magazin Ismeri Tatabánya környékét? Télen - nyáron szép a Gerecse hegység
2019-01-22 12:46

Ismeri Tatabánya környékét? Télen - nyáron szép a Gerecse hegység

|

(Gerecsei táj, forrás:wikipedia-fotó:Rakaszmisi)
A Gerecse, illetve Gerecse hegység (gyakran hibásan Gerecse-hegység) röghegység a Dunántúlon, a Dunazug-hegység háromszög alakú, legnyugatibb része.
Átlagos magassága 400 méter. Területe 850 km˛. Legmagasabb csúcsa, a Nagy-Gerecse 634 méter magas. Túlnyomórészt dachsteini mészkő, kisebb részben felső triász dolomit alk
 
otja. Üledékes építőanyagainak (mészkő, homokkő, agyag, márga) helyi formái közül nevezetesek a mészkő barlangjai, a jura-mészkő „vörösmárványa”, az eocén, oligocén rétegek szénbányái, a cement alapanyaga, a márga, a Dunára néző lejtők vastag löszrétegébe vágott mély utak, löszfalak.

A Vértes-hegységtől a Tatai-árok, a Pilistől a Dorogi-medence (Dorog-Pilisvörösvár közötti árok), a Budai-hegységtől a Zsámbéki-medence választja el. Nyugati oldalán a Kisalföld peremvidékével határos.
 
Északi lejtője a Duna felé meredeken végződik.

A Nyugati-Gerecse

Neszmélytől délkeletre kezdődik, a 375 m-es Asszonyhegy és a 425 m-es Nagy-Somló rögeivel. Dél felé folytatódik a Hosszúvontató (450m), a Nagy-Dobó-hegy (424 m), az Agostyáni-hegy (441 m), az Öreg-Kovács (555 m), és a Hajagos (443 m) rögplatóival.
 
Tatabánya fölött a Csúcsos-hegy (369 m) területén található a millenniumi turul-emlékmű. Tovább haladva emelkedik a Veres-hegy (341 m), majd a Nagy-Keselő-hegy.
 
A vonulat északi és déli végében egy barlangot találunk. A Nagy-Somló barlangja 390 m magasságban nyílik, ennél ismertebb a tatabányai Kő-hegy Szelim-barlangja.

A Középső- vagy Magas-Gerecse

A Tardos-Vértestolnai medencétől keletre a Haraszt-heggyel kezdődik (283 m). Tőle keletre a Berzsek-hegy (399 m), melynek márga és mészkőbányája látja el a cementműveket.
 
Az itt bányászott vöröses színű mészkövet tardosi vörösmárványnak nevezi a köznyelv. Délre a Nagy-Eménkes (526 m), a Nagy- és a Kis-Pisznice (544 m, illetve 525 m), a Nagy-Gerecse (634 m), a Fehér-kő (525 m), a Bánya-hegy (360 m), és a Fekete-kő (362 m) a legmagasabbak.
 
Ide tartoznak a Somberek (409 m), a Lukas-kő (355 m), a Szenék-hegy (400 m) és a Bősomlyó (346 m). Ebben a vonulatban található a hegység legnagyobb barlangja, a Pisznice-barlang.

A Keleti-Gerecse

A bajóti Öreg-kővel (375 m) kezdődik. Itt nyílik a Jankovich-barlang. Nevezetesebb csúcsok a Dorog melletti Nagy-Gete (457 m), a bajnai Őr-hegy, az Öreg-hegy (360 m), a gyermelyi Gyarmat-hegy (340m) és a zsámbéki Nyakas-hegy (324m)
A Déli-Gerecse

A Vértestolnai-, a Héreg-Tarjáni-medence és a Szentlászló-víz völgye választja el a hegység fő tömegétől. Első tagjai a kelet felé szép kilátást nyújtó Pes-kő (400 m), a Baglyas-hegy (438 m), és a Somlyóvár (448 m). Utolsó tagjai a meredek lejtőjű Zuppa-hegy (385 m) és a Lóingató-hegy (303 m).

Éghajlata

A hegység elhelyezkedéséből adódóan, az időjárási megfigyelések szerint, a térség csapadékát adó frontok zöme a Tata-Szár vonalon halad végig, gyakran szárazon hagyva a tatabányai, déli kitettségű hegyoldalakat. Néhány jellemző éghajlati paraméter:

Átlagos évi csapadék: 604 mm

Csapadék április-szeptember között: 345 mm

Téli hőmérsékleti átlag: 2,8 °C

Téli hőmérsékleti minimum: −13,9 °C

Tavaszi hőmérsékleti átlag: 12,5 °C

Nyári hőmérsékleti átlag: 18,5 °C

Évi hőmérsékleti átlag: 9,5 °C

Januári középhőmérséklet: −1,4 °C

Júliusi középhőmérséklet: 20,4 °C (Ez a terület déli, délnyugati kitettsége miatt magasabb az átlagnál.)

Két hőmérsékleti átlag különbsége: 21,8 °C

A terület átlag napfény tartalma: 1980 óra

A téli napok száma átlagosan: 23-35 nap

Zord napok száma: 10-18 nap

A főleg triász karbonátos kőzetekből felépülő Gerecse hegység nyugat és észak felé, a Kisalföld medencéjének irányában nagy törésvonalak mentén a mélybe süllyed.
 
A hegység peremén még felszínen lévő mészkőképződmények már 1000 méter körüli mélységben találhatóak. A lezökkenő karbonátos rögök egy-egy tagja sasbérc jelleggel azonban még a felszínen van, illetve annak közelében van Tata és környékén.
 
A hegység karsztos felszínén beszivárgó víz az erózióbázis szintjén bővizű forrásokban bukkant a felszínre. A források a Keleti-Gerecse, majd a Központi-Gerecse felől fokozatosan áttevődtek a Nyugati-Gerecsébe, az erózióbázis változásának megfelelően.
 
Jelenleg a Nyugati-Gerecse a fő megcsapoló helye a területnek. Tatán igen bővizű források fakadtak. Pl.: Fényes forrás (20 000 mł/nap).
 
A tatabányai, oroszlányi és dorogi bányászat tevékenységének hatására a karsztvízszint nívó a 80-as évek elejéig fokozatosan, de drasztikusan apadt (115 mBf-ig). Napjainkban a karsztvízszint fokozatosan áll helyre a szénbányászat
 
válságának, és a csapadékosabb időjárásnak hatására. Várható a régen elapadt források újraéledése Fürst Ádám hidrogeológus szerint. 

forrás:hu.wikipedia
 
 


Gerecsei erdőrészlet, forrás:wikipedia-fotó:Rakaszmisi


Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Rovat legfrissebb hírei
  • Lebukott »
  • Meg akarta ölni, ezért baltával támadt alvó barátnőjére »
  • Rongálásért keresik a tatabányai rendőrök »
  • Ismerősétől lopott a tatabányai férfi »
  • A XIV. században már létezett, a mai Tatabánya környékének egy része is ide tartozott: Gesztes »
  • Ismeri Tatabánya környékét? A híres tészta hazája és a Legényanya című film forgatási helyszíne: Gye »
  • Híres Tatabányaiak - Droppa Judit »
  • 30 napig biztosan rács mögött maradnak »
  • Zsebtolvajok őrizetben »
  • Kórházi orvosi szobából lopott »
    • KormendiSirko
    • Palló
    • Cserépkályha
    • Jobb hirdessen