• SzeletBurkTegla
  • VizivilágHétkuti
  • Öreg Prés Étterem
  • GeszlerPince
  • hirdessen tatab

Rovatok:

Komárom-Esztergom megye Tatabánya Magazin Ismeri Tatabánya környékét? A híres tészta hazája és a Legényanya című film forgatási helyszíne: Gyermely
2019-03-12 15:25

Ismeri Tatabánya környékét? A híres tészta hazája és a Legényanya című film forgatási helyszíne: Gyermely

|

(Gyermelyi látkép - fotó:gyermely.hu)
Miközben járjuk az országot - szerencsésebbek a világot is -, gyakran elmegyünk közvetlen környezetünk szépségei, látnivalói mellett. Ezért járjuk most végig a Tatabányai Járás településeit. Tartson velünk Gyermelyre is!

Gyermely község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai járásban. Hozzá tartozik Gyarmatpuszta is.

 

 

Fekvése

 

 

Gyermely1.jpg

(Gyermely - forrás:wikipedia, fotó:Civertan)

 

 

Gyermely Komárom-Esztergom megye keleti határánál fekszik, Fejér megye határának közelében, a Keleti-Gerecse lábánál. Esztergomtól 28 km-re délnyugatra; Tatabányától 22, Tatától 30 km-re keletre található.

 

Története

Gyermely  és környéke az itt talált régészeti leletek tanúsága szerint a már az ősidők óta lakott helyek közé számítható.

 

A Nemzeti Múzeumban őrzik az itt talált késő bronzkori leleteket, s római kori tárgyi emlékeit is, többek között azt a határában talált két római síremléket, melyeket – a felirat tanúsága szerint – két római polgárjogot nyert avarisk polgárnak emeltek egykor.

 

Nevének első említése 1184-1188-ból való: eccl. de Germin (Vespr.I.5) alakban fordul elő, ekkor a veszprémi püspökség birtoka: a püspök itteni egyházát 2 M jövedelmével együtt átadta a káptalannak. Boleszló váci püspöknek is volt itt öröklött része, amit 1214-ben a leleszi prépostságra hagyott. 1276-ban a veszprémi püspök a két Gyermely falut (Germen) dézsmáival, szőlőjével, földjeivel és kápolnáival cserébe adta az esztergomi káptalannak.

 

1287-ben a gyermelyi nemesek Szomor és Udvarnok szomszédai (Tyba f.mg-i Bench f-i Barth-i, nomine Nic. de Germen).

 

1307-ben az esztergomi káptalan tiltakozott, hogy Csák nemzetségbeli Márk fia István 20 éve elfoglalta Gyermelyt (v. Germen).

 

1322-ben ismét a veszprémi püspök falujának nevezik az óbudai várnaggyal szembeni perben, mikor a Gyermelyre való Miklós villicust, Iwachynust, Torda fia Jánost, Nagy (magnus) Jánost és János fia Lőrinczet, majd még ugyanez évben a visegrádi várnagy tisztjével, Gyermelyi Lőrincz ispánnal és a falunaggyal együtt a somodori népeket is.

 

 

http://www.refdunantul.hu/data/gallery/1348/400_dscf8706-templom-gyermely.jpg

 

(református templom - fotó:refdunantul.hu)

 

 

1328-ból való adat szerint a Gyermelyre való János villicus, s Pouka és Balázs veszprémi püspöki jobbágyok panasza alapján a somodoriak a gyermelyiek 60 ökrét elhajtották. Ez időszakból maradt fenn a Bencevár (Bencivár) nevű dűlő, mely egykori birtokosának szomori Benchnek emlékét őrzi.

 

1529-ben a törökök Gyermelyt is elfoglalták, s 12 évig, 1541-ig megszállva tartották.

 

A falu később, a 17. század elején elpusztult, de rövid időn belül újranépesedett Zsámbékról és Szomódról idetelepedett református magyarokkal. 1645-ben már úgy emlegetik, mint egy népes református egyházközséget.

 

A törökök kiűzése után Krappft tábornok, majd az Esterházy-család, később a Sándor-család volt birtokosa.

 

1945-ig Komárom vármegye Tatai járásához tartozott.

 

 

Gyermely határában, a Bence-várral szembeni részen a 19. században eocén széntelepet is feltártak, a faluban régebben szeszgyár is működött.

 

A település mai lakossága állattartással, szőlőműveléssel foglalkozik, de híres a faluba települt tésztagyár is, mely Magyarország legnagyobb tésztagyára.

 

 

Gyermely község önkormányzatának jelképei

 

 

Gyermely község címere

 

(lásd lejjebb - a szerk.) 

 

A címer a történelmi Gyermely község megújított címere pajzs alakban. A címerpajzs csücskös talpú álló katonai pajzs, vörös mezejében álló helyzetben lebegő, ezüstszínű csoroszlya és ekevas.

 

A pajzsra szembenéző, rostélyos liliomos koronával ékesített sisak illeszkedik, amelyen a koronából deréktól növő kék ruhás, vörös színű bal kezét csípőjére tevő, jobbjában három szál gabonát tartó vitéz látható. A sisakról jobb oldalon kék-arany, a bal oldalon vörös-ezüst cirádák omlanak alá.

 

 
Gyermely község zászlaja
 
 
 
 
Gyermely község zászlaja téglalap alakú, felső szélétől induló hosszában egymást váltó sávos vörös, ezüstfehér színű, amely összesen nyolc sávból áll. A zászló közepén fehér alapon (fehér háttérrel a község címere látható).
 
 
Gyermely község pecsétje
 
 
Gyermely község pecsétje kör alakú, benne a község címerével, amelynek körirata „Gyermely község 1990”.
 

Gyarmatpuszta

 

 

Gyermelyhez tartozó, vele szomszédos település, mely először 1247-ben szerepel az oklevelekben Gormoth néven. Ez a település a magyar Gyarmat törzsbeliek telephelye volt. Gyarmat falu lakóinak nevében Demeter tanúskodik a Katapán (Koppán) nem Kava nevű birtoka tárgyában.

 

1268-ban (Katapán nb.) Bábolnai János Gyarmat birtokát mint anyja Bábolnai Miklósné, Kaplony nb. (de genere Cuplin) Rubin fia Annis hitbérét átadja unokaöccsének (Pok nb.) Poki Lukács ispánnak és Gergelynek.

 

A Katapánok gyarmati birtoka mellett keletre (a korabeli iratok alapján) a királyi bocsárok Gyarmat faluja feküdt. V. István király Gyarmat falut, mint királyi szőlősök és udvarnokok egykori földjét 1271-ben Básztélyi Rénold hercegi étekhordómesternek adta. 1485-ben Gyarmat(puszta) már a Marcelházi Posár családé volt, mely ekkor új királyi adományt nyert rá.

 

A török időkben Gyarmat is elpusztult, és lakosait később a szomszédos településekről telepítették ide. A Sándor-családé lett, majd Metternich Paula lett tulajdonosa.

 

Vadaskertjében egy 19. században épített vadászkastély van. A közeli kápolna gyönyörű rokokó oltára és faragott padjai az olaszországi Velencéből származnak. Kriptájába temették el Sándor Móricot, az „ördöglovast” A kápolna mögötti kriptában pedig – gazdájának akarata szerint – kedvenc lovát, Tatárt helyezték el.

 

A puszta a halastóval, kastéllyal, parkkal és a felettük sötétlő, fenyő borította Gyarmat-heggyel (340 m) a Gerecse egyik legfestőibb tája.

 

 

http://www.palota-panzio.hu/images/phocagallery/Gyermely/thumbs/phoca_thumb_l_gyarmatpuszta.jpg

 (Gyarmatpuszta, Vadászkastély és tó)

 

Nevezetességei

 


  • Eredetileg a 15. században épült gótikus stílusú római katolikus temploma műemlék. A templomot 1749-ben építették újjá.
  • Műemlék református temploma 1786-ban épült.
  • Műemlék református parókiája 19. századi.
  • A község területén épült az úgynevezett Metternich-kúria, melyben ma művésztelep található.
  • A Sándor-Metternich-vadászkastély és a parkjában álló 1789-ben épült műemlék neogót stílusú sírkápolna is Gyermely közelében található.

 

 

 

 

(Sándor-Metternich-vadászkastély)

 

 

 

 Gyermely4.jpg

 

forrás:wikipedia - fotó:Civertan

 

 

 

Érdekességek

 

 

 

http://keyframe.nava.hu/service/gallery/keyframe/2007/08/10/m2-11086/m2-11086-16020000.jpg

(jelenet a Legényanya (1989) c. filmből - forrás:nava.hu)

 

 

 



http://image.elelmiszer.hu/original/95728.jpg

(a Gyermelyi tészta)



 


Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Rovat legfrissebb hírei
  • Hétvégi ház gyulladt ki Tatabányán »
  • Büntetőpontokért versenyeztek Tatabányán »
  • Tatabánya Magyarország legboldogabb városa egy kutatás szerint »
  • Lebukott »
  • Meg akarta ölni, ezért baltával támadt alvó barátnőjére »
  • Rongálásért keresik a tatabányai rendőrök »
  • Ismerősétől lopott a tatabányai férfi »
  • A XIV. században már létezett, a mai Tatabánya környékének egy része is ide tartozott: Gesztes »
  • Ismeri Tatabánya környékét? A híres tészta hazája és a Legényanya című film forgatási helyszíne: Gye »
  • Híres Tatabányaiak - Droppa Judit »
    • KormendiSirko
    • Palló
    • Cserépkályha
    • Jobb hirdessen