• SzeletBurkTegla
  • VizivilágHétkuti
  • Öreg Prés Étterem
  • GeszlerPince
  • hirdessen tatab

Rovatok:

Komárom-Esztergom megye Tatabánya Magazin Ismeri Tatabánya környékét? - Környebánya: alapítás, szénbányászat, fénykor...és üdülőövezet
2019-04-24 15:50

Ismeri Tatabánya környékét? - Környebánya: alapítás, szénbányászat, fénykor...és üdülőövezet

|

(fotó:kornye.hu)
Miközben járjuk az országot - szerencsésebbek a világot is -, gyakran elmegyünk közvetlen környezetünk szépségei, látnivalói mellett. Tartson velünk Környebányára is, ahol szintén nagy hagyománya volt a szénbányászatnak!

Környebánya településrész, közigazgatásilag Környe község része.

 

Fekvése

 

Tatabányától mintegy 5 km-re dél-délnyugati irányban terül el, a 45,37 km2területű Környe központjától körülbelül 3 kilométerre délkeletre található.

 

Autóbusszal megközelíthető Tatabányáról és a környező települések egy részéről. Lakosságszáma évek óta közel állandó, mintegy 250 fő.

 

Története

Az őskortól a XIX. század végéig

 

Környebánya területén már az őskorban is éltek embercsoportok, ezt igazolja például egy kifúrt fejű kőbalta, amit 1903-ban találtak az első itteni szénkutató fúrások során; ez ma a Magyar Nemzeti Múzeumgyűjteményének részét képezi.

 

A késői vaskor időszakából gazdag kelta kultúráról tanúskodó leletek - lószerszámok, korongozással készült agyagedények - kerültek elő.

 

rómaiak idejében a közelben haladt el a Brigetiót (SzőnyAlba Regiával(Székesfehérvár) és Sopianae-val (Pécs) összekötő katonai erődrendszer, melynek egyik központja éppen Quirinum volt, a mai Környe területén.

 

Az Árpád-korban (valószínűleg a XIII. században) kerektemplom épült Környebánya területén, ezt Vértesi László ásatásai tárták fel.

 

A törökdúlás idejében a környék teljesen elnéptelenedett, majd kiűzésük után, a XVII. század végétől református magyarok kezdték benépesíteni a vidéket.

 

Őket azonban a katolikus gróf Esterházy József 1745-ben erőszakkal elköltöztette, helyükre Moson vármegyei katolikus németeket telepített, akik 4-6 év szolgálatmentességet is kaptak, hogy minél előbb házakat építhessenek.

 

A mai Környebánya területe ezekben az évtizedekben még lakatlan mezőgazdasági terület volt, de miután a szomszédos Vértessomló területén a XIX. század elejétől megindult a szénbányászat, idővel egyre több környei földbirtokos, illetve a helyi plébánia is fontosnak találta, hogy hozzájáruljon a környei határban felderített szénvagyon feltárásához.

 

 

(fotó:kornye.hu)

 

Az alapítás évei

 

1902-ben megépült a Tatabánya-Környe-Kisbér-Pápa vasútvonal1903. február 16-án pedig elkezdték mélyíteni az első környebányai szénkutató fúrásokat, a Vértessomló-hegy lábától 500 méter távolságban.

 

Először csak viszonylag vékony (1,5 méteres, illetve 0,8 méteres) szénrétegeket találtak, 44,9 illetve 78 méter mélységben, ezért leállították a kutatást, és négy éven keresztül nem is folytatták azokat.

 

1907 nyarán Schwarz Ignác budapesti ügynök újabb szénjogi szerződéseket kötött környei kutatófúrásokra, majd rövid időn belül megalakította aKörnyei Kőszénbánya Részvénytársulatot is, de a tőkehiány még ekkor is akadálya volt a termelés beindításának.

 

1910-ben újabb kutatófúrásokkal 5 méter vastagságú szénréteget találtak 90 méter mélységben, itt mélyítették le 1911-ben a 99 méteres mélységű Lipót-aknát (a későbbi szállítóaknát), ahonnan február 11-én termelték ki az első csille szenet.

 

1913-ban újabb akna is létesült, a 81,44 méteres mélységű Ferenc-akna a bánya légaknája lett. 1913. július 3-án zajlott a bányahatósági végtárgyalás a bányatelek adományozásáról, ekkor döntöttek a bányát kiszolgáló létesítmények, és egy kolónia jellegű lakótelep létesítéséről is.

 

Környebánya fénykora

 

Az új település elnevezését mindenképpen Környéhez kívánták kötni, hiszen a bányatelek eredeti környei tulajdonosai sok türelemmel és más - főként eszmei - támogatással is segítették az új ipari létesítmény létrejöttét.

 

A bányatelep neve ezért először Környei-Bánya, majd Környebánya lett, a létrejövő két lakótelep pedig a Regina-telep, illetve a Hermina-telep nevet kapta, az itteni Hungária bányatársaság alapítójának, Hauser Lipótnak a lányai után.

 

A korabeli bányász kolóniákra jellemző építési stílusban megalkotott telepeken, a korabeli hierarchia szerint bányatiszti, bányaaltiszti és bányamunkási lakásokat hoztak létre. A társasági élet helyszínéül egy kaszinó is létesült, ahol különböző szórakozási lehetőségek álltak a bányatisztek rendelkezésére.

 

1924-re az egész telepet villamosították, és ugyanettől az évtől kezdve normál nyomtávú vasút szállította a szenet a környei vasútállomásra. Az évtized végére azonban kimerült a szénkészlet, így 1930. nyár végén a környei bányát bezárták.

 

1934-ben ugyan a tatabányai Magyar Általános Kőszénbánya Rt.megpróbálta újraindítani a termelést, de a kedvezőtlen tapasztalatok után felhagytak a kísérletezéssel.

 

A leszerelt bányagépek egy részét Pusztavámra, a többit a pilisi bányákba,Pilisszentivánra, illetve Solymárra vitték, ahol nem sokkal korábban nyitott új bányákat a Hungária bányatársaság.

 

Jó néhány környebányai család ugyancsak átköltözött - a megszokott munkahelyet követve - Pilisszentivánra, míg a többi, helyben maradt lakó a környék bányáiban igyekezett elhelyezkedni.

 

 

 (Jellegzetes környebányai lakóház - fotó:wikipedia, Solymári)

 

A bánya nélkül maradt bányászfalu

 

második világháború a lakosságszámhoz mérten sok áldozatot követelt Környebányától: a falut többször érte angol, illetve német bombázás, a szovjetek pedig 1945 első napján szinte a teljes férfi lakosságot málenkij robotra terelték, ahonnan 24 fő soha nem tért vissza.

 

 

 (Hősi emlékmű Környebányán - fotó:wikipedia - Solymári)

 

A háborúnak összesen 42 környebányai áldozata volt. Követelt véráldozatot Környebányától az 1956-os forradalom is: Puskás Sándor 23 éves, ötödéves orvostanhallgatót október 23-án, a Rádió ostrománál érte halálos lövés, sebesültek mentése közben.

 

Az 1960-as években a Környebányai Regina-telepet lebontották, megszűntek az itteni oktatási-nevelési intézmények is, így aki csak tudott, elköltözött.

 

A településrészre elrendelt építési tilalmat csak jóval a magyarországi rendszerváltás után, 1998-ban oldották fel, azóta több mint félszáz lakóház és üdülő épült fel a régi kolónia körül.

 

Jelenleg Környebánya Környe község külterületi üdülőövezetének számít, rendelkezik kiépített kábeltelevíziós rendszerrel, biztosított az egészségügyi alapellátás, valamint saját közösségi háza is van, amely 2009-es felújítása óta számos kulturális és közösségi esemény helyszíne.

 

 

(Környebánya helytörténeti múzeuma - fotó:wikipedia, Solymári)

 

 

 

Forrás:wikipedia

 

 

 

Erdei Iskola:

 

http://kornye.hu/var-a-termeszet-a-kornyebanya-erdei-iskola-taborozast-szervezo-pedagogusok-figyelem/

 




 


Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Rovat legfrissebb hírei
  • Garázdát keresnek a tatabányai rendőrök »
  • Sikeresen pályáztak az önkéntes tűzoltó egyesületek Tatabányán és környékén »
  • Gázolajlopásra szakosodott »
  • Börtönbüntetést kaptak a részeg rablók »
  • Augusztus 20. Ünnepi hétvége a Fogadó az Öreg Présben »
  • 15 éves a Hétkúti Wellness Hotel - Bajor Est »
  • Telefonért ölt egy tatabányai férfi - Videóval »
  • Rendőrkézen a kábítószer-kereskedők »
  • A lakosság segítségét kéri a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság »
  • Emlékeink, múltunk a Vértes-Gerecse tövében: a Bánhidai csata, Bánhida a középkorban »
    • KormendiSirko
    • Palló
    • Cserépkályha
    • Jobb hirdessen