Több napi lap vezető cikkben közölte a szomorú hírt hogy Bálint György a mindenki által ismert Bálint gazda életének 101. évében eltávozott közülünk. Magyar kertészmérnök, író, szerkesztő, médiaszemélyiség, újságíró, politikus, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa.
Sokan ismertük és szerettük őt, hiszen a Média jóvoltából számos mezőgazdasági műsorban találkozhattunk kedves személyével, hallhattuk szaktanács adásait, olvashattuk szakkönyveit,amelyek mindannyiunk hasznára váltak..
A mai lapok hosszasan taglalják életútját, amely nem volt akadály mentes ugyanúgy mint azoknak sem akik azokban az években születtek. Bálint Gyuri bácsi 1919. június 26-án született Cegléden és onnan hosszú út vezetett ahhoz a sikerhez amely meghozta számára az elismertséget és sokak szeretetét.
Akkor zárta szívébe az egész ország, amikor a nyolcvanas évek elején az Ablak című tévéműsor állandó munkatársa lett. Kedves kisugárzásával, szeretetre méltó személyiségével hamar belopta magát a nézők szívébe, de hosszú élete során más területeken is kipróbálta magát.
Bálint György néven látta meg a napvilágot 1919. július 28-án Gyöngyösön. A természet és a gazdálkodás szeretetét családjának köszönhette, édesapja ugyanis fiatalkorától kezdve a mezőgazdaság szeretetére és ismeretére nevelte.
Túlélte a holokausztot
1937-ben érettségizett a gyöngyösi gimnáziumban, majd 1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián. A második világháború az ő életében is tragikus fordulatot jelentett, 1942-ben ugyanis behívták munkaszolgálatra, majd koncentrációs táborba került, ahonnan csak 1945-ben szabadult. A holokauszt során a teljes családját megölték egyetlen testvére kivételével. Bálint gazda azok után sem lelt nyugalomra, hogy szerencsésen hazatért a családi birtokukra, a kommunista rezsim ugyanis azzal fenyegette meg, hogy internálják, és végül az összes földjét elkobozták. 1949-ben szerezte meg második diplomáját a Magyar Agrártudományi Egyetemen, ahol mezőgazdasági mérnökként végzett.
Ezt követően néhány évig a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, majd onnan egy évre a Kertészeti Kutatóintézetbe került. Az ötvenes évek második felében a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt, a hatvanas évek elején pedig a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának főkertészeként dolgozott.
Újságírói pályafutása a hatvanas évek végén kezdődött. 1969 és 1981 között a Kertészet és Szőlészet főszerkesztőjeként dolgozott, emellett szerkesztette a Kertgazdaságot, a Kerti kalendáriumot és a Kertbarát Magazint is.
1981-ben nyugdíjazták, de ugyanebben az évben a Magyar Televízió munkatársa lett. 2009-ig láthattuk az Ablakban, 1991 és 2000 között a Gazdaképző című műsor főszerkesztőjeként dolgozott. 1994-ben a politika felé fordult: előbb belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe, majd az országos tanács tagja lett. 1994 és 1998 között országgyűlési képviselő volt, a SZDSZ-ből pedig végül 2009-ben lépett ki.
Több mint harminc önálló kötete is megjelent, melyek közül az egyik legnépszerűbb a Gyümölcsöskert című könyve volt, amelynek hat kiadásából 200 ezer példányt adtak el összesen. Szerteágazó munkásságát számos rangos díjjal ismerték el, 1990-ben például Táncsics Mihály-díjat, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, 2009-ben A Hajléktalan Emberért díjat vehette át. Ugyanebben az évben Budapest díszpolgárának is megválasztották. A magyar népművészet és közművelődés kategória kitüntetettjeként 2017 decemberében Prima Primissima díjat vehetett át. 2018-ban Magyar Szabadságért díjat kapott, 2019-ben ő vehette át Az Év Agrárembere 2018 Életműdíjat.
Bálint gazda 100 évesen is nagyon aktív volt, az ország kedvenc kertésze Facebookon sem tétlenkedett, közösségi oldalán is számtalan jó tanáccsal és érdekességgel látta el rajongóit, unokája segítségével naponta több posztra is számíthattak tőle a követői. Utóbbiak száma meghaladja a 470 ezret.
Isten vele, Gyuri bácsi. Emlékét és hasznos tanácsait megőrizzük.
Major Edit
