A résztvevőket Kapitány Gábor budaörsi KDNP-elnök az alábbi gondolatokkal köszöntötte:
„A mai megemlékezésünk helyszíne mára már hagyományossá és szimbolikussá vált Budaörsön.
Itt, Mindszenty bíboros szobra előtt, azokra a hazájukért és nemzetükért életüket és szabadságukat feláldozó hősökre emlékezünk, akik őszintén és tisztán, külső hatalmi befolyásoktól mentesen akarták kivívni nemzetük és Magyarország szabadságát.
Ők valódi hősök voltak! 
Nem olyan álhősök, akik ma – itt szűkebb környezetünkben is – hazug módon, a szabadság és demokrácia egyedüli letéteményesének nevezik magukat – figyelmen kívül hagyva azt az elsöprő népakaratot, ami kinyilvánította, hogy nem kérnek belőlük.
Ne feledjük, ezek az álhősök szellemi örökösei azoknak a zsarnok kommunistáknak (…csak ma liberálisoknak, vagy demokratának vallják magukat….), tehát ne feledjük, ezek az álhősök szellemi örökösei azoknak a zsarnok kommunistáknak, akik magyar életek százait, ezreit tették tönkre, családokat és sorsokat nyomorítottak meg a forradalom leverését követő megtorlásokban.
A módszereik nem változnak. Nem változtak 1956-ban, 2006-ban, és napjainkban sem. Aki nincs velük, az ellenük van és akár erőszakkal is rárontanak saját nemzetükre. Emlékezzünk csak, mit is mondott a 2006-os szemkilövető: …hazudtunk reggel, éjjel meg este…
És most is ezt teszik nemzetükkel: hazudnak reggel, éjjel meg este, itt szűkebb környezetünkben, a Parlamentben és Brüsszelben is.
A mi megemlékezésünk azonban a valódi hősökről szól. Mansfeld Péterekről, Tóth Ilonákról, Wittner Máriákról, az életüket és szabadságukat feláldozó, igaz magyar emberek százairól, ezreiről.
Ne hagyjuk, ne feledjük el őket, emlékezzünk rájuk, mindig legyen előttünk a valódi hősök és Mindszenty bíboros tragédiája.
Tisztelet a hősöknek!
Köszönöm, hogy meghallgattak!”
Ezt követően dr. Czuczor Gergely, a budaörsi FIDESZ elnöke mondta el megemlékezését:
„Főtisztelendő Varga János emeritus Plébános Atya! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Önkormányzati Képviselők! Tisztelt Budaörsi Polgárok! Kedves Barátaink!
Hatvanhat évvel ezelőtt igazi csoda történt Magyarországon. A diktatúrában élő magyarok, a pesti srácok felemelték fejüket és azt mondták a mindent uraló kommunista hatalomnak, az elnyomó szovjet hadseregnek, hogy „Elég volt! Szabadságot akarunk!”.
Ha végigtekintünk hazánk ezer esztendős múltján, akkor kimondhatjuk, mi magyarok mindig készek voltunk megvívni a szabadságharcot. Erről tanúskodik történelmünk: a magyar védte meg a töröktől Európát, 1848-ban a szabadság eszméjének védelmében szállt harcba, és így volt ez 1956-ban is, amikor Magyarország egyedüli mécsesként világított a Szovjetunió vasfüggönnyel elsötétített térképén. A mi korunknak példát kell vennie az ’56-os hősök bátorságáról és szabadságszeretetéről!
Tisztelt Emlékező, Ünneplő Budaörsiek!
Itt állunk városunk egy jelképe, a Mindszenty szobor előtt. Mindszenty József bíboros – aki katolikus egyházi vezetőként megjárta a nyilasok, majd a kommunisták börtöneit is – 1956-ról az alábbi sorokat vetette papírra: „A világon páratlan szabadságharc volt ez, fiatal nemzedékkel a népünk élén. A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. Szabadon akar határozni sorsa, államának igazgatása, munkájának értékesítése felől.” Büszkék lehetünk rá, hogy a mártír főpap itt járt 1948-ban e templomban és bérmálta a budaörsi fiatalokat. Büszkék lehetünk rá, hogy nevét általános iskola is őrzi Budaörsön, ahol sok száz gyermek tanulja meg évről-évre Mindszenty imáját.
Ma azokra az áldozatokra, hősökre is emlékezünk, akik életüket adták a mi szabadságunkért, a jövő független Magyarországáért. Azokra az áldozatokra, hősökre, akiket kivégeztek a kádári megtorlásban, azokra akiket börtönbe zártak, akiknek eltörték a karrierjét, akiknek menekülniük kellett a megtorlás elől. Mi budaörsiek, ma este mondjunk el egy-egy imát az 1956. október 27-én, a gyilkos szovjet sortűzben elesett Furka Sándor, Schwarcz András, Soltai Béláné és Ujj Jánosnéért, akik itt a közeli, egykori tanácsháza előtt vesztették életüket. ’56 hőseinek emléke itt él közöttünk, szabadságunkat nekik köszönhetjük. Hálával tartozunk nekik!
Tisztelt Honfiak és Honleányok!
A szabadságharc kivételes, lélekemelő időszaka világos tanítást hagyott ránk. Magyarország szabadságért vívott harca nem ért véget, újra és újra meg kell védenünk saját szabadságunkat. A szabadság ugyanis nincs ingyen, azt újra és újra meg kell védeni.
Míg 1956-ban lánctalpak ellen kellett bátornak lennünk, ma a függetlenségünket az elhibázott brüsszeli szankciók veszélyeztetik! Nem engedhetjük, hogy az elhibázott szankciók tönkretegyenek bennünket!
Vegyünk példát az ’56-os hősök bátorságáról és szabadságszeretetéről, védjük meg Magyarországot! Mert nekünk Magyarország szabadsága, a magyarok boldogulása az első!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Éljen a magyar szabadság, éljen a Haza!”
Ezután Varga János nyugalmazott plébános atya vezette a közös imádságot a hősökért, hazánkért.
Siklós Endre 1956-os fiatalokról szóló versével és a koszorúk, virágcsokrok, mécsesek elhelyezésével folytatódott az ünnepség, végezetül gyönyörű nemzeti Himnuszunk hangzott el az eleredő esőben.
Soha ne felejtsük el 1956 hőseit, áldozatait!
