Májvirág
A szavazatok 54 százalékával nyert idén a nemes májvirág (Hepatica nobilis), 29 százalékkal második helyezést kapott a báránypirosító (Alkanna tinctoria), a harmadik pedig, 17 százalékkal a kövér daravirág (Draba lasiocarpa) lett. A májvirág kora tavasszal, márciusban, áprilisban nyílik, ekkor hozza 6-7, ritkán akár 10 lepellevélből („szirom”) álló kék virágait, melyek olykor rózsaszínek vagy fehérek is lehetnek. Levelei jellegzetesen három hegyes karéjúak, némiképp a máj lebenyeire emlékeztetnek és kitelelnek, azaz egész télen át megtalálhatók, ha nem takarja őket hó.Maga a növény kistermetű, alig 5–15 cm magas, bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben, köves talajú tölgyesekben találkozhatunk vele. Elsősorban a Dunántúl déli felén (Somogy, Baranya és Tolna), valamint Zalában, a Balaton-felvidéken és a Bakonyban fordul elő. Emellett megtalálható a Visegrádi-hegységben és a Karancs környékén is. Európa nagy részén honos.
1988 óta védett faj, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
Tatár juhar
A szavazáson 2131 szavazattal a tatár juhar (Acer tataricum) lett 2020-as év fafaja. Már honfoglaló eleink útvonalán is elterjedt, általuk is jól ismert fafaj volt. Mára alföldi területeinken erőteljesen visszaszorult. Hegy- és dombvidékeinken kevésbé becsülik alacsony termete, csekély gazdasági értéke miatt. Ökológiai szerepe viszont jelentős. Meleg-kontinentális faj, hőmérsékleti szélsőségeket és a tartós szárazságot egyaránt jól tűri. Az árterek öntéstalajától a hegyoldalak száraz, sziklás termőhelyéig nagyon különböző talajokon nő.
Tavaszi álganéjtúró
2020-ra is három rovarfaj közül lehetett választani. Közös bennük a lebontó tevékenység – jelöltjeink mindannyian e létfontosságú, mégis kevés figyelmet kapó feladatkör szakértői voltakA Föld rovarfajainak nagyobb része eleven növényekkel táplálkozik, de igen sok közöttük a ragadozó és az élősködő is. Van azonban egy csoport, amely talán még az előzőekénél is fontosabb, és fajszámuk is jelentős, százezres nagyságrendű. Ők tüntetik el más élőlények elhalt maradványait – a korhadt fát, a lehullott avart, a trágyát és a tetemeket. Ezekből az anyagokból folyamatosan óriási mennyiség keletkezik, ami a lebontó rovarok nélkül – csak a baktériumokra és a gombákra hagyatkozva – szinte élhetetlenné tenné a Földet.
A keresztes vipera
(Vipera berus) a legnagyobb elterjedésű hüllő a földön: Nyugat-Európától egészen a Távol-Keletig elterjedt, északon a sarkkörön túl, szinte a Mikulás otthonáig hatol. Elsősorban domb és síkvidéki erdőszegélyeken, sokszor vizes, mocsaras élőhelyeken él, de megtalálható magas hegyvidékeken is, mint a Kárpátok. Hazánkban és Európa más részein is elsősorban az élőhelyeinek eltűnése veszélyezteti ezt a fajt is.
A keresztes vipera Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
Erdei fülesbagoly
Az erdei fülesbagoly (Asio otus) Magyarország legismertebb és a lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján meghirdetett, 2020 év madara, internetes lakossági szavazás nyertese az erdei fülesbagoly lett. Az MME adatai szerint, összesen 6576 szavazat érkezett, ebből 3146-ot, azaz 48 százalékot kapott az erdei füles.
Közép-Európa egyik leggyakoribb, Magyarország leggyakoribb bagolyfaja. Ragadozó, rágcsálókra vadászik nyílt területeken. Kedvence a mezei pocok.
Szigorúan védett!
Forrás: internet
s.k.
