Az egyes kereskedelmi csomagolások, reklámhordozó papírok visszagyűjtésének és kezelésének finanszírozására kitalált, már a kilencvenes évek óta bevett termékdíj mellett jövőre megjelenik az úgynevezett EPR-díj. Ez az uniós hulladékgazdálkodási irányelvben az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősséget jelenti, miszerint az általuk forgalomba hozott, jellemzően egyszer használatos csomagolóanyagok életciklusának lejártával azok újrahasznosuljanak.
Magyarán a termék kibocsátójának a felelőssége, hogy a csomagolását visszagyűjtse, hasznosítsa.
Hogy az egyszer használatos csomagolóanyagok visszagyűjtésében a fogyasztót is érdekeltté tegyék, a kereskedelmi csomagolások egy részére (egyelőre főleg az italok esetén) a kormányzat kötelező visszaváltási díjat vezet be. A jelenlegi tervek szerint ezt egységesen 50 forintban állapítanák meg a 6 literes űrtartalmú csomagolásokkal bezárólag minden kiszerelésre. A többutas, újrahasználható (eddig is visszaváltható) italok vagy más folyadékok csomagolásánál továbbra is a gyártó határozhatja meg, hogy mekkora betétdíjat szab ki.
A jelenlegi tervek szerint a kötelező visszaváltás rendszeréhez a legalább 400 négyzetméter alapterületű élelmiszerboltoknak lesz csak kötelező csatlakozniuk. Vagyis a nagy üzleteknek – ha eddig nem volt – be kell szerezniük és üzemeltetniük kell a visszaváltáshoz szükséges eszközöket, munkaerőt. Ma a legtöbb kereskedő automatában gondolkodik, amely benyeli a visszaváltható csomagolást és cserébe az üzletben levásárolható, vagy a kasszáknál, esetleg az információs pultnál készpénzre váltható kupont ad…
A pluszköltségek jelentős részét természetszerűleg gyártó és kereskedő egyaránt szeretné majd a saját költségszerkezetéről lebontani: a kereskedő a kötelező visszaváltási rendszer fenntartásának költségeit a gyártóra, a gyártó EPR-díjának egy részét saját beszállítóira igyekszik majd hárítani, ami középtávon a termékek drágulását vetíti előre.(magyarnemzet.hu)
(Teljes cikk ITT olvasható)
(SzK)
