Napjainkban sokat megtudhatunk róla, mivel éppen 800 éve született meg ez a nevezetes és fontos királyi okirat.
Nevét a rajta függő hitelesítő királyi pecsétről, az aranybulláról kapta.
Bár hét példányban állították ki, az utókor számára egy eredeti sem maradt fenn. Szövegét hiteles másolatokból, formáját pedig a II. András korabeli oklevelekből ismerjük. II. András 1231-ben némi változtatással újra kiadta a dokumentumot, a későbbiekben, 1267-ben IV. Béla (II. András fia), majd 1351-ben I. (Nagy) Lajos király újította meg azt.
A bulla előlapján a király, II. András trónon ülő alakja látható. Jobb kezében liliomos végű jogart, baljában keresztes országalmát tart. Az uralkodó liliom mintájú, nyitott koronát visel, mellette kétoldalt az univerzum szimbólumai (nap, hold) helyezkednek el. A feliratkör magyar nyelvre fordítva: „András, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Halics és Ladoméria királya.”
A pecsét hátlapján látható címer először Imre király (II. András bátyja) 1202-es aranypecsétjén jelent meg, majd II. András aranybullás oklevelein. Mivel mindkét, egymással hadakozó testvér használta, feltételezhető, hogy azt apjuktól, III. Bélától örökölték. A hétszer vágott – színesben: vörös-ezüst – pajzs később az ország címere lesz. A kiemelkedő, páros mezőkben oroszlánfigurák találhatók. A hátlapon a következő körirat szerepel: „II. András, III. Béla király fiának pecsétje.”
Magyarországon az Aranybulla volt az első oklevél formájában kiadott királyi kiváltságlevél. 1222. április közepén állíthatták ki, de a pontos dátumot nem ismerjük. Kiadásának okai és előzményei ma is kutatás tárgyát képezik.
Napjainkig tartja magát az a történeti vélekedés, hogy a királyi, így egyben az állami tulajdonban lévő birtokok és tisztségek széles körű adományozása, illetve azoknak az uralkodó felesége, Gertrúd révén német érdekeltségbe kerülése a II. Andrással szembeni elégedetlenség, s ezzel együtt az Aranybulla kiadásának egyik fő előzménye volt. A feszültséget az uralkodó költséges halicsi és keresztes hadjáratai tovább fokozták, s mindez ellenállási mozgalmakat, lázadásokat szült.
Ennek csúcspontján, 1222-ben tört ki az a palotaforradalom, amely során a székesfehérvári törvénykezési, azaz törvénylátó napon az ellenállók kikényszerítették a királytól követeléseik törvénybe iktatását, vagyis az érdekeiket védelmező Aranybullát és a királyi tanács átszervezését.
A legújabb kutatások azonban cáfolják ezt a tézist, mert arra a következtetésre jutottak, hogy az uralkodónak eltökélt szándéka volt egy olyan új berendezkedés megteremtése, amelynek a központjában a király szemszögéből mind kétesebb hatékonyságú hatalmi támasznak tetsző hagyományos ispánságok jogainak csökkentése és a kormányzata számára megbízható személyek kulcspozícióba helyezése, vagyis a központi királyi hatalom megerősítése állt. Az Aranybulla kiadásának a mozgatórugója ebből a nézőpontból tehát elsősorban nem a lázongók követeléseinek a teljesítése, hanem a király nagyon is megfontolt, saját érdekeinek a megvalósítása volt, ami viszont már egybeesett bizonyos jogok rögzítésével. Ezt támasztja alá az is, hogy az oklevél szinte minden cikkelye az uralkodó javát szolgálta. Ezért valószínűsíthető, hogy a dokumentumot II. András önszántából és nem politikai kényszer hatására adta ki.
Legfőbb rendelkezései
Az Aranybulla részben megtiltotta a birtokok eladományozását, illetve a becsületes szolgálattal megszerzett földek elkobzását, ezzel elsősorban az uradalmakat és a magántulajdont védve. Megszüntette a külföldiek (idegenek) számára a birtokok és a tisztségek adományozását, valamint a pozíciók halmozását. Az uralkodó így anélkül folytathatta adománypolitikáját, hogy abba a nehézségbe ütközzön: a királyi tisztségekből való részesedésre több előkelő tart igényt, mint ahány szétosztható pozíció van.
Az Aranybulla tizenegy cikkelye a szerviensekkel, vagyis a királynak katonai szolgálattal tartozókkal foglalkozott. Ebből öt tartalmazott olyan kitételt, amely a későbbiekben a nemesi előjogok alapjául szolgált. Olyan elveket fogalmaztak meg, amelyek alapot adtak a nemesi adómentesség biztosításához, szabályozták a katonakiállítási kötelezettséget, de biztosították azt is, hogy szabad embert csak törvényes bírói ítélettel lehessen elfogni és javait elkobozni.
Egyik legjelentősebb szakasza a 31. cikkely volt. Ennek értelmében a világi és az egyházi előkelőségek a hűtlenség vétke nélkül, szabadon szembeszegülhettek az uralkodó akaratával, amennyiben a király megszegte az oklevélben foglaltakat. Ezzel a ponttal az Aranybulla fontos és előremutató kezdeményét jeleníti meg az Árpád-kori jogrendszer megindult korszerűsödésének, mivel a kötelezettségek és kiváltságok szabályozása révén megteremtette a rendi társadalom, vagyis a hasonló jogokkal rendelkező társadalmi csoportok elkülönítésén alapuló berendezkedés jogi alapjait.
Országház, Főrendiházi ülésterem
Beiktatta a sérelmek előadására alkalmas törvénylátó napok évenkénti megrendezését, amit az országgyűlés(ek)hez vezető út egyik első lépéseként tarthatunk számon. A bírói jogkör tekintetében jelentős újítása volt, hogy a mindenkori nádornak országos bíráskodási jogkört adott, s egyben rendelkezett az alsóbb ítélkezési formákról is.
Az Aranybulla jelentőségéről árulkodik, hogy szerkezete, tartalma és rendelkezései párhuzamba állíthatók az Angliában alig hét évvel korábban, 1215. június 15-én kiadott híres Magna Charta Libertatummal, az angol alkotmányfejlődés egyik legfontosabb dokumentumával.
A nevezetes évfordulót jelentős programokkal ünnepli meg az ország, ahogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke írja:
A tervezett programokat igyekeztünk sokrétűen és az eltérő korosztályok szempontjait figyelembe véve összeállítani. Kiemelkedő jelentőségű, hogy hosszú idő után egy közérthető, gazdagon illusztrált kötet mutatja be az Aranybulla kutatásának új eredményeit.
A felsőoktatási intézmények hallgatóinak kiírt pályázat, illetve a Rákóczi Szövetséggel közös szervezésű Kárpát-medencei középiskolásoknak szóló tanulmányi verseny célja, hogy serkentse az Aranybulla-kutatást, illetve támogassa a fiatalságot a témában való elmélyülésben.
A többi program – a kiállítástól a zenei esten át az animációs filmig – pedig a pedagógia és a szórakoztatás eszközeivel mutatja be az Aranybulla keletkezését és történetét a szélesebb érdeklődő közönség számára.
(Forrás: parlament.hu)
Több információ: Aranybulla800
(SzK)
