A 80. évforduló

2019-09-02 | Közélet
1939. szept.1-én Wieluń lengyel város lakóit szörnyű zaj ébresztette hajnalban: német harci gépek szórták bombáikat a békésen alvó családokra – a II. világháború kitörését igazán csak lengyel szemmel lehet megérteni.

1939. szeptember 1-jén hajnali 4 óra 45 perckor a szárazföldön, a levegőben s a tenger felől a német csapatok váratlan támadást indítottak Lengyelország ellen. A cél a lengyel nép teljes kiirtása, az ország teljes lerombolása volt. A közvetlen ürügyet az SS által szervezett akció szolgáltatta. A lengyel csapatok, bár felvették a harcot, nem tudtak ellenállni a német fölénynek. A németek a villámháborúnak nevezett taktikával: nagy tömegű páncélos haderővel és kegyetlen bombázásokkal hetek alatt lerohanták Lengyelországot, 1939 szeptember 27-én Varsó is kapitulált. Közben a szovjet hadsereg a németekkel kötött 1939. augusztusi paktum értelmében 1939. szeptember 17-én bevonult Lengyelország keleti részébe.
A 80 éves évfordulóra, a 2019. szeptember 1-i ünnepségre 40 ország küldött delegációt Varsóba. Beszédet mondott Andrzej Duda, Lengyelország elnöke, Frank-Walter Steinmeier, Németország államfője és Mike Pence, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke. Hazánkat Áder János köztársasági elnök képviselte.
Idézünk a beszédekből, amelyek a varsói Piłsudski téren hangzottak el:
Andrzej Duda, a Lengyel Köztársaság elnökének szavai: „Emlékezünk és hálával fogunk mindig emlékezni azokra, akik harcoltak, akik életüket áldozták egy szabad világért, annak megvédéséért a hitlerizmussal, fasizmussal és terrorral szemben. Az akkori világ 3 %-a hirtelen megsemmisült és pusztaságot hagyott maga után. Nehéz ezt elképzelni. Európát tekintve azt lehet mondani: egy nagy európai állam tűnt el a föld színéről.
Nálunk kezdődött a II. világháború: a hitleri Németország megtámadott egy katonai őrtornyot a Westerplattén és egy alvó várost. Wieluńt teljesen lebombázták, 75 %-a megsemmisült, 1200 ember azonnal meghalt… Lengyelország eltűnt a térképről, megkezdődött a német okkupáció, az egész nemzet terror alatt szenvedett, és a zsidó lengyel állampolgárokat gettókba zárták, nem tekintve őket embereknek.
Az a háború számunkra állandó harcot jelentett, soha nem adtuk meg magunkat, mint nemzet. ”
Frank-Walter Steinmeier, Németország államfője elmondta:
„Országom rátámadt a szomszédjára, az Önök hazájára. Honfitársaim szörnyű háborút indítottak. Ez a háború német bűntett volt. Már a háború első napjától megcélozták Varsót. Éveken keresztül hatalmas pusztítást vittek ott véghez, a kerületeket a földdel tették egyenlővé, deportálták a lakosságot, megölték a férfiakat, nőket, gyerekeket. A terror Wieluń-ban kezdődött, azon a helyen, melynek létezéséről olyan kevesen tudnak az én országomban… A múlt nincs lezárva. Minél messzebb kerülünk időben a háborútól, annál fontosabb rá emlékezni. A háború akkor fejeződik be, amikor elhalkul a fegyverek ropogása. Hatásai a generációk öröksége. Ez az örökség fájdalmas, de mi németek elfogadjuk és tovább visszük. Mint Németország államfője – a német szövetségi kancellárral együtt – mondom: nem felejtjük a sebeket, amelyeket a németek a lengyeleknek okoztak, nem feledjük a lengyel családok szenvedéseit és a bátorságukat, hogy ellenálltak. Soha nem feledjük. Kérem, bocsássanak meg Németország történelmi bűneiért! Ezt teljes felelősséggel magamra vállalom!
Soha többé ne helyezze egyetlen nemzet sem magát a többi nemzet fölé, ne tartsa az egyik embert különbnek, a másikat rosszabbnak. Soha többé nem szabad elveszteni a józan eszünket, nem szabad magunkban gyűlöletet szítani és megtámadni egy másik nemzetet.”
Mike Pence, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke többször idézte II. János Pál szavait, különösen azokat, amelyek ugyanezen a téren hangzottak el a pápa 1979-es látogatásakor: „Szálljon le a Szentlélek és újítsa meg e föld színét!”
Így folytatta: „Újra bebizonyítottátok, hogy – bár néha akár évtizedekig is eltart – de ahol ott van Isten Szent Lelke, ott van a szabadság is…” Lengyelország bebizonyította, hogy a hősök országa” – emelte ki. „Örülök, hogy mint az USA alelnöke, itt lehetek az amerikai nép képviseletében, abban a Lengyelországban, amely ma biztonságos, erős és szabad. Nehéz elképzelnünk, mivel nem vagyunk lengyelek, azt a szörnyű szenvedést, amely elkezdődött 1939. szept. 1-én…
A lengyel karakterben ott rejlik a bátorság és az erő, amelyet senki sem semmisíthet meg. Nem azoknál volt az utolsó szó, akik a világot erőszakkal akarták átalakítani, mert valami nagyobb állt nekik ellent. A háború brutalitása és a 40 éves kommunista uralom alatt Lengyelország és más népek kitartottak. Soha nem vesztettétek el a lelketeket! ”

A beszédek után a delegációk tagjai – államfők, királyi delegáltak – egyenként szólaltatták meg azt a harangot, amelyen Wielun város neve és az 1939.szept.1-i dátum szerepel, a felirata pedig: Emlékezés és figyelmeztetés. Ezt követően Varsó városának összes harangja egyszerre szólalt meg: tisztelegve a hősök és áldozatok előtt, akik hazájukért haltak hősi halált.

SzK

(Kép: niezalezna.pl, defence24.pl)

Megosztás