Ha felcsendül Franz Gruber jól ismert dallama, akkor mindenkit ellenállhatatlanul eláraszt a karácsonyi érzelmes hangulat. A Csendes éj hangulatához valószínűleg hozzátartozik a legenda is, amely 1818 adventjében egy eldugott osztrák faluba vezet.
Alig telt el öt év a napóleoni háborúk óta, Ausztria lakossága még mindig nyögte a háború terheit. A különlegesen hideg télben, a külvilágtól elvágva, éhezve és fázva várta Oberndorf is a szenteste eljövetelét. A fáma szerint akkora volt az éhínség, hogy még az egerek sem találtak maguknak ennivalót, így végül szétrágták a Szent Miklós templom orgonáját.
Bizony gondban is volt a templom papja! El sem tudta képzelni mit tegyen, hiszen zeneszó nélkül nem karácsony a karácsony. De nem rágódott sokat a dolgon, gyorsan áthárította a feladatot a kispapra, Josep Mohr-ra, oldja meg valahogy ő ezt az áldatlan helyzetet. Mohr ekkor írta meg a Csendes éj szövegét, amelyhez a templom kántortanítója komponálta a zenét, s mivel az orgona nem működött, gitárkísérettel adták elő, amely már akkor megmelengette a szíveket. Ám azon az estén valamiképpen elkavarodott a dal egyetlen, kézzel írott kottája, így a dallam hosszú évtizedekig feledésbe merült, hogy a 20. században diadalútjára indulhasson szerte a világban. Ezt a dicsőséget és örömöt azonban a szerzők már nem élhették meg.
A Csendes éj keletkezésének legendája több változatban is él, ám a fő elemek és a patetikus hangvétel minden verzióban ugyanaz. Pedig kedvenc karácsonyi énekünk valószínűleg elég prózai körülmények között született, mint szövegének szerzője, Josef Mohr is. Ahogy ezt a Stille Nacht hivatalos, osztrák honlapja is hírül adja, az oberndorfi kispap egy zsoldos katona törvénytelen gyermekeként jött a világra 1792-ben. A gyermek Josefet édesapja ugyan a nevére vette, de gondját nem viselte sohasem. Mohr keresztapja is Salzburg város hóhérja volt, aki a város által kirendelt keresztapaként tartotta keresztvíz alá a törvényen kívüliek (börtönviseltek, prostituáltak) gyermekeit.
Ezek alapján elképzelhető, hogy Mohr édesanyja sem a megszokott erkölcsi normákat követte, már csak azért is, mert Josefen kívül még négy (!) törvényen kívüli gyermeke született, más-más apáktól. Nem volt hát egyszerű a fiúnak eljutnia a papi tisztségig. Mohr gyermekkorában elképesztő szegénységben élt, és ha nem veszi szárnyai alá Johann Nepomuk Hiernle, a salzburgi katedrális zenei vezetője, a tehetséges kisfiú könnyen elkallódott volna. Hiernle segítségével kapott Mohr zenei képzést, majd végezhette tanulmányait a bencés rend iskoláiban.
Papi szolgálatát 1815-ben kezdte el, és a kutatások szerint már 1816-ban papírra vetette a dal első verzióját. 1817-ben kérték meg, hogy segítsen az oberndorfi plébánosnak. Mohr szupervizora, Georg Heinrich Nöstler azonban egy cseppet sem volt megelégedve az ifjú pap életmódjával. „Nem sokat törődik feladataival, inkább a helyi kocsmát látogatja, viccelődik a fehérnéppel, és olyan dalokat énekel, amelyek nem építik a lelket” – írta jelentésében Nöstler.
A Csendes éj szövege népszerű lett a sóbányászok között,majd 1818 karácsonyának előestéjén Mohr felkereste az újonnan épült Szent Miklós-templom kántortanítóját a szöveggel, hogyha van kedve, írjon hozzá dallamot, amit másnap elő is adhatnának a gyülekezetben.
Franz Xaver Gruber – visszaemlékezése szerint – a szöveghez egy nap alatt megírta a zenét, amelyet két férfihangra és gitárra komponált. Gruber nem tesz említést arról, hogy rossz lett volna a templom orgonája,ezért aztán nemcsak furcsa, hanem egyenesen felháborító lehetett, hogy szenteste az orgona fennkölt zenéje helyett a kocsmák hangszere, a gitár szólalt meg.
Gruber eredeti zenéje ráadásul jóval gyorsabb ritmusú volt, mint a ma ismert változat, és a hallgatóság felismerhette benne az akkor közkedvelt tánczenék sajátosságait is. Nem csoda hát, ha a Stille Nacht nem tetszett túlzottan a papi személyeknek. A salzburgi sóbányászok között viszont szinte azonnal sláger lett, és nemcsak közöttük.,hanem az maradt mind a mai napig.
Több mint háromszázféle feldolgozásban ismert, a legnagyobb előadóművészek énekelték Marlene Dietrichtől, Bing Crosby-ig. Akár kedveljük, akár nem Mohr és Gruber karácsonyi énekét, azt mindenkinek el kell ismernie, sehol a világon nincs karácsony Csendes éj nélkül
Major Edit (források felhasználásával)
