Cikkem Norvégiában tett utazásunk egyik kiemelkedő élményéről szól. A fővárosban Oslóban a Fram múzeumban tettünk egy több órás „kirándulást ahol a pincétől a padlásig bejárhattuk azt a legendás skunert,amivel annak idején Amundsen, norvég sarkkutató hódította meg a Déli sarkot,majd találta meg az Észak-Nyugati átjárót.
A XIX. század második felének és a rákövetkezendő évtizedek igazi celebjei a felfedezők voltak, marcona, de nagy tudású férfiak, akik a technika és a tudomány új vívmányait kihasználva, de a korábbi idők rengeteg tapasztalatát is hasznosítva vágtak neki az ismeretlennek. Ők tárták fel az utolsó fehér foltokat a térképen, dicsőséget hozva hazájukra és legfőképpen önmagukra. Az akkor felnövő kisfiúk mind olyanok akartak lenni, mint Stanley, Livingstone, Scott, Nansen és mások. vagy olyan, mint a norvég Roald Amundsen, aki szintén kora példaképeit követve vágott neki a zord sarkvidéknek.
A XX. század első évtizedében versenyfutás indult, hogy a kutatók megtalálják a Föld legzordabb régióiban a legészakabbi és legdélebbi pontot és az oda vezető utat.
Igazi világhírnévre Amundsen 1910-1912-es déli sarki expedíciója során tett szert.. Amundsen a Frammal jutott el az Antarktiszig, a Fram volt az expedíció bázishajója. A déli sark meghódításáért folytatott gigászi versenyfutást végül Amundsen jobban szervezett expedíciója nyerte meg, Scott és társai sajnos az életükkel fizettek Scott hibás döntéseiért.
A Fram az I. világháborúban is szolgált, majd a 20-as évek végén restaurálták, végül 1935-ben a Fram elnyerte méltó, végső nyughelyét Oslóban a Bygdøy-félsziget csúcsán. A Fram hossza 39 m, szélessége, 10 m, merülése 4,6m, súlya 408 tonna. A múzeumban a hajón kívül megnézhetjük a Fram expedíciók történetét, a kutatók további expedícióinak és életüknek történetét, személyes tárgyaikat stb..Amundsen 1911 decemberében a világon elsőként érte el a Déli-sarkot, több héttel megelőzve a modern felszereléssel, de kevés tapasztalattal ellátott brit vetélytársát. Scott halála ugyan nem Amundsen lelkén száradt, útjának hiábavalósága azonban igen, hiszen a norvég titokban indult útjára, ezzel jókora előnyre téve szert, és az sem segített a helyzeten, hogy ahelyett, hogy együttérzését fejezte volna ki, mindenkinek az angol felfedező vélt vagy valós hibáit emlegette fel. Az viszont tény, hogy a norvég mindent tudott a sarkvidékről, szívta magába a tudást, és rendszerint a legjobb döntéseket hozta, hiszen csak így érhette el célját, A Déli-sark csak az első állomás volt a számára.
Amundsen lediplomázott tengerészkapitányként, és 1903-ban belevágott első nagyszabású expedíciójába, az évszázadok óta keresett Északnyugati átjáró felkutatásába. Az expedícióra nagy összegű kölcsönöket vett fel, végül – hitelezői elől menekülve – titokban kellett elhagynia Oslo kikötőjét. Negyvenhét tonnás Gjøa nevű hajóján, hattagú legénységével Grönland nyugati részétől indulva a Lancester-szorostól a Peel- és Franklin-szoroson át eljutott a Kanadától északra fekvő Vilmos-király szigetig. A szigetet keletről kerülték meg, és két telet töltöttek egy öbölben a délkeleti partoknál. Méréseket végeztek az északi mágneses sark környékén, és megismerkedtek az eszkimók kultúrájával is, hasznos néprajzi ismeretekkel gazdagodtak. 1905-ben indultak tovább, a kanadai szigetvilágból kiérve azonban a hajójuk befagyott. A következő évben sikerült megérkezniük Alaszka partjaihoz – a héttagú legénységből hatan élték túl a megpróbáltatásokat. Amundsent, aki elsőként hajózott keresztül az Északnyugati átjárón (egyben megállapította, hogy az átjárónak semmilyen gyakorlati haszna nincs), hősként ünnepelték hazájában.
Amundsent ezt követően az Északi-sark meghódításának vágya hajtotta. Erre a célra megszerezte Nansen régi hajóját, a Framot, mellyel 1910 júniusában vágott neki az útnak. Indulás előtt azonban tudomására jutott, hogy megelőzték: az amerikai Robert Peary elérte az Északi-sarkot. Azt is megtudta, hogy a brit felfedező, Robert Falcon Scott a Déli-sarkra indított expedíciót. Ekkor úgy határozott, inkább ő is az Antarktisz felé veszi az irányt. Mivel attól tartott, hogy hitelezői nem adnának neki pénzt és Nansen sem bocsátaná rendelkezésére a hajóját, ha tudnák, mire készül, még a saját legénysége előtt is titokban tartotta az útirányváltozást. A Fram már Madeiránál járt, amikor Amundsen közölte társaival az új úti célt, mellyel mindenki egyetértett. Ekkor táviratozott Scottnak is, hogy közölje vele, mire készül. A brit sarkkutatót Melbourne-ben horgonyozva érte az üzenet: naplója szerint lesújtotta a hír.
1912. március 29-én Robert Falcon Scott angol sarkkutató fagyhalált halt a Déli-sarkon. Nem sikerült a nagy álma, hogy elsőként hódítsa meg a Déli-sarkot. „A norvégok megelőztek minket, Amundsen az első a Déli-sarkon!” – kiáltott fel Scott, miután meglátta a lefúrt norvég zászlót.
1910. június 1-én egy Londonból induló hajó fedélzetén kezdetét vette a Scott-féle déli-sarki expedíció. Scott számára igen hamar világossá vált, hogy az idő szorít, hiszen versenyben van a norvég Amundsennel a Déli-sark meghódításáért.
1911 októberében a két felfedező ugyanabból az alaptáborból indult el. Mialatt Amundsen négy kísérőjével sítalpakon és kutyaszánokkal kelt útra, addig Scott négy társával motorosszánnal és pónilovakkal. Scott ugyanakkor már a menetfelszerelés kiválasztásánál hibázott, ugyanis sem a motorosszánok sem a pónilovak nem bírták a nagy hideget.
Amundsen csapata egy hónappal előzte meg Scottékat. Scott az általuk megélt mérhetetlen csalódást a következőképpen írta le: „Bowers megpillantott előttünk egy fekete foltot! Ez nem egy természetes hóképződmény volt. Nemsokára szánkó és sítalpnyomokat, valamint kutyák mancsainak nyomát pillantottuk meg – ez mindent elmondott. A norvégok megelőztek minket, Amundsen az első a sarkon!”
Az angolok csalódottan indultak vissza az alaptáborba. Scott a naplójában így számolt be a tragikusan végződő visszaútról: „Nem hiszem, hogy javulásban reménykedhetünk. De a végsőkig ki fogunk tartani! Persze egyre gyengébbek leszünk, és a halál már nem lehet olyan messze!”
Scott nem tévedett. 1912. március 29-én az alaptábortól néhány mérföldre felállított sátorban Scott két társával együtt megfagyott. A holttestekre azonban csak több hónap múlva talált rá egy angol kutatócsoport.
Norvégiában tett nyolc napos utunk ezzel véget ért. Hálával adózunk a sorsnak,hogy láthattuk ezt a gyönyörű országot és személyes látogatást tehettünk a nagy felfedező Amundsen rekonstruált hajóján,keresztül kasul bejárhattuk azt,amelyet a hajóról elnevezett Fram múzeum őriz Oslóban.
Major Edit
Fotók: Fram múzeum
Hiteles forrásanyag: National Geographi
