Habár a helyzet sokat javult a ’80-as évekhez képest, még mindig rengetegen választják ezt az utat, holott a tettet sok esetben megelőző állapot, a depresszió nevű betegség, ma már kifejezetten jól gyógyítható.
Immár 18. alkalommal a KSH 2020-ban is kiadta a Nők és férfiak Magyarországon c. zsebkönyvét. Ebben a nők és férfiak itthoni helyzetét mutatják be, diagramok segítségével elemezve a népesség összetételét, alakulását, a munkaerőpiacot, az oktatást vagy éppen a bűnözés, turizmus adatait a nemi arányok szempontjából.
Azért fontosak ezek a kiadványok, mivel a nők és férfiak helyzetének, lehetőségeinek számos területen mérhető egyenlőtlensége jelentős, de nagymértékben függ az adott ország gazdasági szerkezetétől, a foglalkoztatottság mértékétől és a keresetek színvonalától. Ha részletesen foglalkozunk az adatokkal, sok értékes információt nyerhetünk ki belőlük.
A KSH ahogy mindenről, azokról a magyarokról is pontos statisztikát vezet, akik önkezükkel vetnek véget az életüknek. Fontos elmondani, hogy előzménye sok esetben a depresszió, mely nem hangulat, hanem orvosi értelemben véve komoly betegség betegség.
Magyarország hosszú évekig vezette az öngyilkossági statisztikákat, a Kádár-kor úgynevezett hanyatló korszakában kétségbeejtően sok magyar vetett véget önkezével életének, ennek súlyos társadalmi okai voltak, mára azonban a helyzet valamelyest javult. (A szocializmusban az alkoholfogyasztás és az öngyilkosok arányos száma nagyjából kétszeresére nőtt. Ezek a mutatók is a rendszerváltás táján kezdtek javulni.)
A statisztikai mutatók valamelyest javultak,ám még mindig kétségbeejtően sok azok száma itthon, akik a halált választják életük feloldhatatlannak tűnő ellentéteik megoldására. A kiadvány az Euro Stat 2016-os adatait közli, ezek szerint az Európai Unió akkori 28 tagállamában 100 ezer lakosra 4,5 női, és 17 férfi öngyilkos jutott, Magyarország azonban felhúzza ezt az átlagot: itthon 100 ezer emberből 8,4 nő és 30,9 férfi vet véget évente a saját életének.
Ez a probléma a férfiakat komolyabban érinti, minden országban magasabb az arányuk. Az uniós országok közül Máltán, Cipruson és Görögországban a legjobb a helyzet, ott követik el a legkevesebb öngyilkosságot, és Litvánia az az ország, ahol egyszerűen borzalmas a helyzet.
A statisztikákból kiolvasható, hogy 1980 óta folyamatosan csökken azok száma, akik szándékosan dobják el maguktól az életet, akkoriban a férfiak esetében közel 3500, nők esetében évi 1500 volt ez a szám.
2000 óta aztán felgyorsult ez a csökkenő tendencia, ennek oka az is lehet, hogy a korábbi elnyomásban megnyomorított generáció szép lassan eltávozik, ám a probléma még mindig akut, és az sem segít róla, ha össztársadalmi szinten kevesen beszélünk róla, egyszerűen ez tabutémának számít. Holott a probléma megelőzhető lenne.
A depresszió orvosi értelemben vett betegségnek számít, melynek legsúlyosabb szövődménye az öngyilkosság. A nem kezelt súlyos magyar depressziós betegek 15-19 százaléka önkezével vet véget az életének, az öngyilkosságot elkövetők 65-80 százaléka szenved a depresszióban
Depresszióról abban az esetben beszélünk, ha az alább felsorolt kilenc tünet közül legalább öt több mint két héten keresztül észlelhető a betegnél. Jellemzői :
- nyomott, szomorú hangulat;
- az érdeklődés csökkenése vagy teljes elvesztése;
- jelentős testsúlycsökkenés esetleg fokozott étvágy (az esetek 10-15 százalékban);
- alvászavar;
- nyugtalanság vagy gátoltság;
- folyamatos fáradtságérzet;
- érdektelenség;
- lecsökkent koncentrációs- és döntési képesség valamint öngyilkossági gondolatok.
A tünetek többnyire hetek, de akár 1-2 nap alatt is kialakulhatnak, és ami a legfontosabb, hogy alapvető változást jelentenek a beteg viselkedésében.
Forrás: internet(Major Edit)
