A farsangban minden megtörténhet

2020-02-23 | Budaörs
Újévtől hamvazószerdáig tartó időszakban számos alkalom adódott a szórakozásra. Hamvazószerda az idén február 26-ra esik. A földeken még nem kezdődtek meg a munkálatok, így az emberek jobban ráértek a mulatozásra. A lakodalmak, a batyus bálok, a disznóvágások ideje volt ez két téli hónap. Ilyenkor tartottak mulatságokat, találkozókat az egyesületek, baráti társaságok.

A sort általában a tűzoltók nyitották meg. Híresek voltak a tűzoltó bálok. Házaknál is rendeztek zenés összejöveteleket. Ott a muzsikát általában egy harmonikás szolgáltatta. Ételben nem volt hiány, mert a meghívottak – szomszédok, rokonok, barátok is – hoztak egy kis kóstolót, italról pedig a házigazda gondoskodott. A kora délutánon még a gyerekek is részt vehettek a mulatságban, a „csinnadratta bumm”- on.

Tartottak zártkörű bálokat is, amelyet egy-egy évfolyam, vagy egylet, egyesület rendezett.

A gazdaasszonyok annyi fánkot sütöttek, hogy egy nagy vájdling tele lett. Édes illat szállt ki a konyhákból. Az utcán az emberek tréfásan kérdezgették egymástól:- Jössz hozzánk fánkot cukrozni? Az asszonyok praktikus okból káposztás ételeket főztek ilyenkor, mert azt több napon keresztül, többször melegítve is feltálalhatták a családnak. Sőt, akkor a legfinomabb, ha sok karima van a fazék oldalán, azaz többször melegítették. Hát, még ha füstölt hús, kolbász is főtt benne.

Úgy tartották, hogy ha rövid a farsang, vagyis a Hamvazószerda korábban van a naptárban, akkor a csúnyább lányok is férjhez tudnak menni, mert a legényeknek nincs idejük válogatni.

Erre mondták a rossznyelvűek: – Na, ez a kettő sem került volna össze, ha a farsangi időszak nem lett volna rövid.

A hangulat a három utolsó napon a tetőfokra hágott. A kocsmák, vendéglők megteltek, a zenészek sem kímélték magukat. Ilyenkor minden megtörténhet, csak az nem, hogy az ember a saját orrát leharapja. – mondogatták. Az ifjak fáradhatatlanok voltak a táncban. Gyorspolkával, indulóval kezdtek majd keringőztek, polkát jártak,cepedliztek. A hajnalig tartó dínomdánom után a táncolók éppen csak haza siettek az állatokat ellátni, és egy kis pihenés, átöltözés után igyekeztek vissza a táncterembe, mert a zenészek délelőtt 10 órakor újból rázendítettek.  Mindenkinek táncolni kell, mert különben beteg lesz a termény-betakarításkor! – így szólt a fáma. Egy másik jó tanács: tánc közben magasakat kell ugrani, hogy őszre magasra nőjön a kukorica szára. A néphit szerint olyankor az ördög már a táncteremben trónolt, és aki éppen eltávozik az élők sorából, egyenesen a Mennyországba juthat.

A farsang „temetése” ugyancsak jó mókázásra adott lehetőséget. Az utolsó tánc után egy legény a táncterem padlója alá rejtett egy üveg bort, amit majd a következő évben vettek elő és együtt megittak. A zenekar gyászindulót játszott, majd eltették a hangszereiket és elő sem vették húsvétig.

Ezt követően nyugodtabb, elmélyültebb időszak következett. Böjttel, imádkozással készültek eleink a húsvéti feltámadásra.

s.k.

Megosztás