A szervezők a legjobb helyet választották a rendezvény színhelyéül. Míg odakint kánikula tombolt, az ódon épület vastag falai között kellemesen hűvös maradt a hőmérséklet. A résztvevők közül sokan érkeztek Budaörsről.
Maga az épület is megérdemel néhány szót.
A budajenői Magtár eredetileg a skót bencések által alapított rendházhoz és a telki apátsághoz tartozott. A nyugati szerzetesrend tagjai az 1700-as évek elején érkeztek Budajenőre.
Napjainkban a földszinti boltozatos teremben előadásokat, konferenciákat, kiállításokat rendeznek, az első emeleten hálóteremmel, vizesblokkal és teakonyhával ellátott ifjúsági- és zarándokszállást alakítottak ki, a második emeleten és a tetőtérben a német nemzetiségi kultúrát bemutató kiállítás kapott helyet. Az ódon épületet árnyas liget veszi körül, benne egy tó, rajta egy stilizált „Ulmer Schachtel”, egy ulmi bárka – amellyel érkeztek a település német ősei. A Mariazellt Csíksomlyóval összekötő Mária-zarándokúton fekvő település megújult épülete – funkciója és mérete miatt – kiemelt állomása lehet a mind népszerűbb zarándoklatoknak.
A fogadótérben a Budaörsi Passió képeit láthatták az érdeklődők időrendi sorrendben. Azonkívül a Budaörsön élő Bach Máté a Magyar nemzet fotósának felvételeiben gyönyörködhettek, mely a természet és az ember összetartozását mutatta be.
Elsőként Soltész Miklós országgyűlési képviselő, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára osztotta meg gondolatait a szép számú hallgatósággal.
A közösségek a nehéz időkben is megtartották a hitüket. – mondta. Napjainkban a közömbösség miatt csorbulhat a hit. A 2011es népszámlálás adatai szerint a a magyarországi nemzetiségek 62 % -a valamilyen felekezethez tartozik. Magyarország kormánya Európában egyedülállóan megsokszorozta a felekezetek támogatását és a jövőben is támogatni fogja. – tudtuk meg az államtitkár úrtól.
Majd köszöntőt mondott Budai István, Budajenő polgármestere. Örömét fejezte ki, hogy Budajenőt választották a konferencia színhelyéül.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára aktuális témával folytatta. A magyarok példát mutattak a vírus elleni védekezésben. – szögezte le. A vírus mindenkit megviselt, látható módon a közösségek erősítették, védték egymást. Miután Baján nőtt fel, ismeri a német kisebbséghez tartozók emberségét, tisztességét. Hálás szívvel emlékezett példamutató tanítóira. –Áldás, békesség!- zárta szavait.
Ritter Imre német nemzetiségi parlamenti képviselő arról beszélt, hogy a nemzetiségek nem csak kérnek, hanem adnak is. Felsorolta mindazt az értéket, amit a régi budaörsiek és leszármazottai tettek az egykori műemlékek visszaállításáért, a hagyományokért. -Számunkra a nemzetiség és az egyház egy tőről fakad. Nekünk a hit természetes. Tovább kell adni gyermekeinknek, unokáinknak. – erősítette meg. Hazánkban több mint 400 településen van német nemzetiségi önkormányzat, ahol őrzik az őseiktől örökölt hitet. Fontosnak tartja, hogy ilyen témában minél többször legyünk együtt, erős hittel.
Englenderné Hock Ibolya, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnökasszonya arról beszélt, hogy a múltban sok mindent elszalasztottunk, amit most apró lépésekben pótolni kell. Például a hagyományok újraélesztését, megélését, főleg a fiatalok körében. Elismerését fejezte ki, hogy hazánkban egyre több a tanösvény: A MNOÖ pályázatainak köszönhetően évente nő a számuk, ma a bajai országos útvonallal együtt kilenc ilyen tanösvény található az országban. A hazai Mária-útról elmondta, hogy ne legyen a tömegturizmus helye. A zarándoklat nem egyszerűen utazás, túra, vagy kirándulás. A zarándokút lépései elsősorban belső lépések az emberi szív szentélye és Isten irgalmának élő forrása felé.
Ma a világ sok helyen ellene van a hagyományos értékrendnek. A kapzsiság, az önzés, az élvhajhászat nagyobb kárt okozhat, mint a háborúk. Nagymamája szavait idézte, amikor azt mondta: Tőlünk távol áll a lustaság és a pazarlás.
A vendégek körében tetszést váltott ki, hogy elhozott egy lakodalmi tortát, ami a régi recept szerint készült.
(folytatjuk)
s.k