Először csak titokban vett részt nővérképző tanfolyamokon, és közegészségügyi tanulmányokat olvasott. Titokban, mert a szülei nem engedték volna meg neki, hogy ilyen „alantas” munkát végezzen. Aztán önfejűen beállt a németországi diakonissza nővérekhez betegápolást tanulni. Szülei végül beadták a derekukat, és megengedték neki, hogy egy londoni kórházban munkát vállaljon, és anyagilag is támogatták őt.
Egy évvel később a kormány 38 ápolónőt toborzott, akik Törökországba utaztak, hogy a krími háború angol sebesültjeit gondozzák.
Florence is köztük volt. Ő lett az ápolónők vezetője. Először elborzadt a rettenetes körülmények láttán, ahol a sebesültek sokkal inkább a kosz és a fertőzés miatt haltak meg, mint a sebesülésük következtében. Kevés volt az élelmiszer, és akadozott a gyógyszerellátás.
Florence kidolgozott egy fertőtlenítési technikát. Megkövetelte a tisztaságot, és szigorú szabályokat léptetett életbe a kórházakban. Hamarosan meg is volt a látszatja az intézkedéseinek, a halálozások aránya minimálisra csökkent. Önmagával nem sokat törődött, még éjszaka is fogta a lámpását, és körbejárta a sebesült katonákat, nincs-e valamire szükségük. Ő tartotta bennük a lelket.
Egész Nagy Britanniát bejárta Florence szigorú hősiességének a híre és sikeres gyógyító tevékenysége.
Amikor hazatért, jutalma nem más lett, mint Anglia uralkodójának, Viktória királynőnek a bizalma és barátsága. Ezzel aztán nyitva állt az ajtó a további tervek megvalósításához. 1860-ban megnyílhatott a londoni Szent Tamás Kórház tanintézete, ahol Florence Nightingale elképzelése nyomán és felügyelete mellett megindult a nővérképzés.
Ő maga írt jegyzeteket az ápolónők számára, mely nyomtatásban is megjelent. Egész életében a szakszerű nővérképzés fontosságát hirdette, és sok angliai és amerikai kórházban tartott bemutatót a nővérek számára. 1883-ban, életműve elismeréseképpen Viktória királynő a Királyi Vörös Kereszt kitüntetésben részesítette.
Életét Kertész Erzsébet A lámpás hölgy című regényében dolgozta fel. A fiatal lányok „falták” ezt a regényt is, mint minden csíkos könyvet. Az Egészségügyi világnap alkalmából elevenítjük fel az első ápolónő alakját.
Ezen a napon nemcsak Florence Nightingale-re emlékezünk, de példája nyomán minden ápolóra és ápolónőre, akik gondoskodásukkal manapság is enyhítik a rájuk bízott betegek fájdalmait.
Források nyomán:Major Edit
